leég 1. p. meggyullad 1 2. o. pirulás 3. o. csat 2 4. o. száraz 1
kiszárad 1. teljesen elveszíti a nedvességet, teljesen kiszárad • kiszárad: a talaj a napon és a szélben kiszáradt, kiszáradt; a fa gyökerei szárítottak, szárítottak • szárazak • szárazak (elveszítik a nedvességet): a virágok a vázában gyorsan kiszáradtak; a haj a napon száradt, a könyv megszáradt. száraz (nagyon, túlságosan száraz): kiszáradt sima • száraz • száraz • száraz (veszít nedvességéből): a ferde fű már száraz (b) száraz • kiszárad (alaposan megszárad vagy részben elveszíti a nedvességet): jól szárított, szárított fa; hagyja a ruhaneműt száradni a radiátoron • kiégjen • kiégjen (a forróság miatt kiszáradjon): a szem megég; a pasa teljesen leégett • megszáradni • megszáradni • megszáradni • megszáradni • megszáradni • száradni • száradni (fokozatosan kiszáradni, kiszáradni) • mumifikálódni (morbid módon kiszáradni): mumifikálódott magzat • híg. tanulni (nagyon száraz és kemény lesz): a nyelve az építõ (Podjavorinská) • kihalt (a növényekrõl)
2. veszítsen vizet, maradjon víz nélkül • elpárologjon • elpárologjon: a patakban lévő víz kiszáradt; a harmat megszáradt, bepárolt, bepárolt
-
öblíteni, öblíteni 1. hirtelen égni kezd (lánggal) • öblíteni • hasogatni: a tűz (v) dübörgött, (v) nagy lánggal dübörgött • könyv.: fellobbanás • fellángolás: száraz szalma fellángolt • fellobbant • fellobbant • költő. al. zasta r. meggyullad: gyertyák gyulladtak • szétesnek: egy szalma köteg szétesett egyszerre • könyv.: meggyújt • meggyullad • meggyullad (önmagában) • meggyullad • elkap • meggyullad (elkezd égni): egy meggyújtott cigarettából, elkapott abrosz; a fa leégett • pl. sziporkázás: a tűz újra szikrázott
2. könyv (az emberről), hogy az érzelmek elragadják őket, és erőszakosan fejezzék ki őket; meggyújtani: meggyújtani, gyűlölettel meggyújtani • kifej. leég: leég a tanár iránti szeretet • lélekesség: lélek a nemzeti eszmék iránt
3. o. kitör 1., 2., 3. zavargás
vörösség, hogy vörös, vörös színt kapjon az arcon (máshol ritkán), különösen érzelmi érzelmek miatt • vörösség • meggyullad • könyv.: tagadd meg magad • pirulj • sóhaj: a lány elpirult, elvörösödött, szégyent gyújtott; könnyen tagadja, az (a) pirulástól • pl. költővé válni. elpirul (Sládkovič, Hviezdoslav) • árvízvörös: zavarban piros • zavarba • vörösödik • éget (pirosra változik): a szeme vörös lett, elpirult; kora este égett zore • költő.: homlokráncolás • homlokráncolás: az oldal (ok) elrejtődtek az eper elől • elpirulnak: a cseresznye vörös lett a fán; bőre vörös lett a vesszőből, kipirosodott • sarkantyú (vörösessé vált) • pren. kifejez fogd be
meggyulladni 1. égni kezd • égni: a szikrák a szikrákból meggyulladnak, égnek • égnek: a rozs körülégett • szétesik • a könyv.: meggyullad • meggyullad • meggyullad (magától): a szénpor meggyullad; a gáz meggyulladt, meggyulladt • felszakadt • könyv. meggyullad (hevesen gyullad, nagy láng): száraz levelek törtek ki, gyulladtak meg
2. gyulladásos megbetegedés: a torkom gyulladt • rothad • rothad • rothad (gyulladás esetén gennyen fut át): a mandulák gennyesek, (a) gennyes bőrből