ukrajna-politikáját

Silvio Berlusconi bírálta a Nyugat Oroszországgal kapcsolatos álláspontját.

Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök fenntartás nélkül támogatta Oroszország helyzetét az ukrán válságban - jelentette ma a RIA Novosti.

A La 7 olasz magántelevízióban folytatott beszélgetés során a moderátor kérdésére, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök álláspontja helyes-e az ukrán válságban, Berlusconi így válaszolt: "Egyáltalán. Kijev továbbra is adósságokat hoz létre, nincs pénze fizetni a gázért. "Van egy vélemény, hogy a kormány (Ukrajnában) veszélyes nácik csoportjának a kezében van.".

Berlusconi tovább bírálta a Nyugat Oroszországgal kapcsolatos álláspontját. Szerinte a nyugati államok elfelejtették, mi a hidegháború, és "nagy dilettantizmussal" elkezdték támadni az egyes orosz állampolgárokat, azt gondolva, hogy Putyinhoz közel állnak.

Berlusconi bírálta a G8-csúcs lemondását

Ésszerűtlenként Berlusconi bírálta a G8-csúcs lemondását. A Krím-félsziget Oroszország általi bekebelezése miatt a márciusi G7-es hágai csúcstalálkozó résztvevői úgy döntöttek, hogy felfüggesztik a G8 formátumú, azaz Oroszország részvételével zajló találkozókat.

Az olasz miniszterelnök a döntést "történelemellenesnek és kontraproduktívnak" nevezte.

A Krím Oroszországhoz csatolása után a nyugati diplomácia előrehaladásáról Berlusconi egyszer azt mondta, hogy "távol áll a konstruktív szellemtől".

A Krím-félsziget annektálása kiváltotta a legsúlyosabb válságot Oroszország és Nyugat között a hidegháború több mint 20 évvel ezelőtti vége óta, valamint fokozta a feszültséget Moszkva és az új kijevi kormány között.

Néhány ukrán katona az orosz hadsereg szolgálatába állt

Február és március fordulójától a krími milícia állítólagos tagjai és az egyenruhás jelöletlen fegyveresek fokozatosan lefoglalták az ukrán hadsereghez tartozó összes katonai létesítményt a Krímben. Néhány ukrán katona és tiszt később az orosz hadsereg szolgálatába állt, a többi ukrán katonát a kijevi kormány március 24-én visszahozta a szárazföldre.

A Krím Köztársaság és Szevasztopol városa március 18-án vált az Orosz Föderáció entitásává, amikor Vlagyimir Putyin elnök és a félsziget oroszbarát vezetése megállapodást írt alá a moszkvai Kremlben Oroszországhoz csatolásáról. Ezt március 16-án előzte meg a félsziget státuszáról szóló népszavazás, amelyen a szavazók többsége az Oroszországhoz való csatlakozás mellett szavazott. A népszavazást a krími autonómia új, erősen oroszbarát vezetése kezdeményezte, amely nem ismerte el a kormányellenes zavargások után alakult új ukrán kormányt.

Az új ukrán vezetés és a Nyugat nem volt hajlandó elismerni a népszavazást és annak eredményeit, és az orosz és a krími tisztviselőket érintõ szankciókat Ukrajna területi integritását és szuverenitását veszélyeztető szankciókat vezettek be.