Bevezetés. Metrológia. Bányászati ​​megmunkálás és metrológia prof. Ing. Vladimír Kročko ko, CSc.

vladimir

Bevezetés Szervezeti utasítások Tanári irodalom Egyéb források

Por. szám Hét Előadás-téma 1. 7. Bevezetés a tantárgyba. Alapvető mérési bizonytalanságok. Eltérések. a metrológia fogalmait. Mérési hibák és 2. 8. 3. 9. 4. 10. 5. 11. 6. 12. A mérnöki technológia alapfogalmai. Forgácsképzés és a vágási módszerek osztályozása. Mozgások és sebességek a megmunkálás során. Vágószerszám, szerszámsíkok és szögek, forgácsolási szögek. Forgácsalakítás. Vágási erők és teljesítmény a megmunkálás során. Anyagok és környezet vágása. Hő és hőmérséklet a megmunkálás során. Az anyagok megmunkálhatósága. A vágószerszám kopása, tartóssága és élettartama. A vágóék optimális tartóssága. Megmunkálási pontosság, a megmunkált felület érdessége. Az optimális vágási körülmények meghatározása. Megmunkálási technológiák. Osztályozás, jellemzők, felhasználás. Termelési folyamat létrehozása. 7. 13. Esztergálási technika. 8. 14. Marási technológia. 9. 15. Furatok fúrása és megmunkálása. Szálgyártás. 10. 17. 11. 18. Gyalulás, alakítás, rajzolás, extrudálás. Fogaskerék gyártása. Anyagmegosztás. Csiszolási és befejezési műveletek (fóliázás, csiszolás, szuperfinomítás). 12. 19. Szokatlan megmunkálási technológiák. Osztályozás, jellemzők, felhasználás. 13. 20. Automatizált rendszerek a megmunkálásban. Számítógépes megmunkálás. A megmunkálási technológiák trendjei.

Por. szám 1. hét. 7. A gyakorlat témája Bevezetés. Szervezeti irányelvek. A mérés és az adatfeldolgozás módszertana. A nyomtáv áttekintése. 2. 8. Hosszmérés. 3. 9. Szögek és kúpok mérése. 4. 10. Formázott szerkezeti elemek (menetek, fogaskerekek) mérése 5. 11. 6. 12. 7. 13. 8. 14. 9. 15.-16. A megmunkálási paraméterek hatásának figyelése és értékelése a forgácsolási erőkre és hőmérsékletekre a megmunkálás során. A megmunkálási paraméterek hatásának figyelése és értékelése a megmunkált felület minőségére. A gyártás technikai előkészítése (juttatások kiszámítása, félkész és alapválasztás). Belépés a gyártási folyamatba I. (darabgyártás). Típusú gyártási eljárások. Munka szerszámgépeken. Gépek és szerszámok megválasztása. A gyártási folyamat benyújtása és védelme I. A gyártási folyamat hozzárendelése II. (tömegtermelés). A gyártási folyamat létrehozása (alapok, adalékanyagok, félkész termékek, technológiák, gépek és berendezések). 10. 17. Eszközválasztás. A vágási körülmények meghatározása. 11. 18. 12. 19. Termelési folyamat megalkotása. Gépidők kiszámítása. Más idők szabványosítása, alapvető gazdasági számítások. A gyártási folyamat benyújtása és védelme II. Megmunkálás numerikus vezérlésű gépeken. 13. 20. Hitel.

Tanár előadó: prof. Ing. Vladimír Kročko ko, CSc. Oktató: iaci: Ing. Robert R Drlicka Ing. Jozef Žarnovský, PhD. Ing. František Staňo technikus: Ing. Ján J Žitňanský

Irodalom 1. Janáč, Bátora, Baránek nek, Lipa: Technológia obrábania bania, STU, 2004, ISBN 80-227 227-2031-3. 3. 2. Beňo: Fémvágás elmélete, Vienala Košice, 1999, ISBN 80-7099 7099-429-0. 3. Shaw, M.C .: Metal Cutting Principles, SE, Oxford University Press, NY, 2005, ISBN 0-190 19-514206-3. 4. Kročko ko, Tomáš áš, Drlička ka: Strojárska rska technologie II., Gyakorlatokra vonatkozó utasítások, SPU, 2001. 5. Buda, Békes: Teória obrábania bania, Alfa, 1986.

Metrológia - a méréssel kapcsolatos ismeretek összessége, - tudományos osztály, amely mérési kérdésekkel foglalkozik. A mérés olyan tevékenységek összessége, amelyek célja egy mennyiség értékének meghatározása. Statikus mérés A mért mennyiség értéke nem változik a mérés során. A mennyiség pillanatnyi értékének dinamikus mérése, vagy annak időbeli változásának meghatározása (a dinamikus nem vonatkozik a mérési módszerre). Mérési elv a mérési módszer tudományos alapja. Mérési módszer A mérés során alkalmazott gyakorlati és elméleti műveletek általános összefoglalása egy adott elv szerint. Mérési eljárás Az adott méréssel kapcsolatos gyakorlati és elméleti műveletek részletes leírása. A mérési technika az adott méréssel kapcsolatos összes információ, berendezés és művelet összefoglalása. Közvetlen mérési módszer Olyan mérési módszer, amelynek segítségével a mért mennyiség értékét közvetlenül kapják meg, anélkül, hogy a mért mennyiséghez funkcionálisan kapcsolódó mennyiségeket mérnék. Közvetett mérési mennyiség: olyan mérési módszer, amellyel a mért mennyiség értékét a mért mennyiséghez funkcionálisan kapcsolódó egyéb mennyiségek mérésével nyerjük.

A méréssel kapott mért mennyiség mérési eredményének értéke. Ezek lehetnek: - mérési adatok, - korrigálatlan eredmények, - korrigált eredmények, - több megfigyelésből kapott átlag. A mérő által szolgáltatott mért mennyiség mérőóra leolvasási (kijelzési) értéke. A mért mennyiség egységeiben fejezik ki (a skála mértékegységeitől függetlenül a skála adatait meg kell szorozni a skála állandójával). Korrigálatlan eredménymérési eredmény a feltételezett szisztematikus hibák kiküszöbölése előtt. A korrigált eredményt az előzőből kapjuk a szükséges korrekciók beépítésével, amelyek megfelelnek a feltételezett szisztematikus hibáknak. Mérési pontosság A mérési eredmény és a mért mennyiség valódi (hagyományosan igaz) értéke közötti egyezés szorossága. A mérés megismételhetősége Az ugyanazon mért mennyiség egymást követő mérési eredményei közötti szorosság, ugyanazon körülmények között (ugyanaz a mérési módszer, ugyanaz a személy, mérőműszer, hely, munkakörülmények és ismétlés rövid idő alatt). A mérés reprodukálhatósága A mérési eredmény közötti egyezés szorossága

egy bizonyos mért mennyiség abban az esetben, ha az egyedi méréseket az említett körülmények különböző változataiban végezzük (módszer, személy, mérő, hely, munkakörülmények, idő). Az értékek mérési bizonytalansági intervalluma, amelyben a mért mennyiség valódi (tényleges) értéke található. Mérési hiba A mérési eredmény és a mért mennyiség valódi (konvencionálisan igaz) értéke közötti különbség. A véletlenszerű hiba egy olyan mérési hiba összetevője, amely kiszámíthatatlanul változik ugyanazon mennyiség többszörös mérésekor. A szisztematikus hiba a mérési hiba azon összetevője, amely ugyanazon mennyiség többszöri mérésekor állandó marad, vagy amely kiszámítható módon változik. Előfordulhatnak a mérési eszközök hibáiként, amelyeket a mennyiségek befolyásolása, a módszer hibája, a művelet hibája és a mérési modell (mért objektum) elégtelensége okoz. A bruttó hiba oly módon nyilvánul meg, hogy egy mérés értéke jelentősen eltér a vonatkozó méréssorozat többi értékétől. A súlyos hibákat a következők okozzák: - a mérőműszer súlyos hibája, - helytelen leolvasás, - a mért érték hibás rögzítése, - helytelen eljárás. A durva hibákat el kell kerülni.

A korrekciós érték, amely algebrai módon kapcsolódik a korrigálatlan mérési eredményhez, kompenzálja a feltételezett szisztematikus hibát. A mérendő eszköz nyomtávja. Egy eszköz azon mértéke, amelyet egy adott mennyiség egy vagy több ismert értékének reprodukálására vagy továbbítására (tárolására) terveztek (pl. Súly, térfogatmérők, standard végskála). Mérőrendszer egy adott faj mérésére összeállított mérőkészlet és egyéb szükséges berendezések. A mérőlánc mérőelemek sorozatából áll, amelyeken keresztül a mérőjel átmegy a bemenetről a kimenetre.

Méretfelosztás A skála bármely két szomszédos jel közötti része. Osztó hossza A két szomszédos jel közötti távolság, a skála hosszának meghatározásához használt egyenes mentén mérve. A mérőműszer nullapontja (nullapont) a mérőműszer közvetlen kijelzése, ha a műszer működik, és ha a mért mennyiség értéke nulla. A mérőműszerek jellemzői Az egyes skála-tartományok névleges tartománya a mért mennyiség értékeinek halmaza, amelyet a mérőműszerek a skála tartományán belül adnak meg a kezelőszervek adott beállításánál. A mérőműszer névleges tartományának két szélső határa közötti különbség mérési tartományának értéke. A mérési tartomány egy mért mennyiség értékeinek halmaza, amelynél feltételezzük, hogy a mérőműszer hibái az előírt határokon belül vannak. Érzékenység A mérőműszer válaszának változásának és a bemeneti jel megfelelő változásának aránya. Mobilitás A mérő képessége, hogy kicsi reakciókat adjon a bemeneti jel kis változásaira. Felbontás A jelzőeszköz azon képességének kvantitatív kifejezése, hogy meg tudja különböztetni a jelzett mennyiség nagyon közeli értékeit. A hiszterézis egy olyan mérőműszer tulajdonsága, amelynek reakciója egy adott bemeneti jelre az előző bemeneti jelek sorrendjétől függ.

Stabilitás A mérőműszer képes állandóan tartani metrológiai jellemzőit. A sodródás egy mérőműszer metrológiai jellemzőinek lassú változása. A mérőeszköz pontossága, a mért mennyiség valódi értékéhez közeli adatszolgáltatás képessége. A pontossági osztály meghatározza azon eszközök csoportját, amelyek megfelelnek a metrológiai követelményeknek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a hibák meghatározott határok között maradjanak. Szabvány A mérőeszköz (műszer, mérőeszköz) vagy mérőrendszer, amelynek célja az egység meghatározása, megtestesítése, megőrzése és reprodukálása, hogy az más mérőeszközökhöz (pl. 1 kg-os szabvány, végskála) összehasonlítva átvihető legyen. Kalibrálás azoknak a műveleteknek az összefoglalása, amelyek meghatározott körülmények között függőséget okoznak a mérőműszer által jelzett értékek és a mért mennyiség vonatkozó ismert értékei között.

Hosszmérés - a legrégebbi és leggyakoribb mérések, - ide tartozik a helyzet, a távolság, a méret és a méreteltérések mérése, -L, l, 1 méter (m) egység fényútjának jelölése 1/299 792 458 s alatt. Oszlopok osztása a módszer szerint: Az érzékelési módszer szerint a módszerek a következők: - közvetlen (féknyereg, végskála), - közvetett (egy másik dimenzió mérése és számítás). - érintés, - érintkezés nélküli. A mért mennyiség meghatározásának módszere szerint: - abszolút, Az operátor és a mérés közötti viszony szerint: - manuálisan, A jelfeldolgozás szintje szerint: -passzív, -automatikus. - összehasonlító. - aktív (a kimeneti jelet a technológiai folyamat vezérlésére használják). A mérési tartomány szerint: - egyérték (féknyereg, végmérleg), - egyszeres érték (folyamatos méretezés).

Hosszmérők - mechanikus mérők (féknyergek, mikrométerek, magasságmérők, mélységmérők és mérőórák), - anyagméretek, - elektromos mérők, - pneumatikus mérők, -optikai mérők, - lézeres mérőrendszerek, - koordinátamérő gépek. ÁBRA. 1 féknyereg 1 - féknyereg test, 2 alapmérleg, 3 rögzített kar, 4 mozgatható kar, 5 mérőfelület a külső méréshez, 6 mérőfelület a belső méréshez, 7 segédmérleg (noni), 8 reteszelő csavar, 9 hosszabbító rúd a mélység méréséhez, 10 mélységmérő felület.

ÁBRA. 2 Kombinált féknyereg tárcsajelzővel Fig. 3 Digitális tolómérő ábra. 4a. 4b. Ábra 4 Mérés féknyereggel: külső méretek, b belső méretek, c lépés (magasság) mérés, d mélység mérés

ÁBRA. 5 Különböző mérési lehetőségek féknyereggel: ívelt falak mérése, b hosszú keskeny barázdák faltávolságának mérése, c a hornyok belső méretének mérése, d a furatok axiális távolságainak mérése, e a hornyok vastagságának mérése, f, g, h, i, j mérőhornyok.

ÁBRA. 6 mikrométermérő: 1 precíziós földelt mikrométer csavar, 2 test, 3 menetes hüvely, 4 forgó mozgatható rész, 5 mozgatható mérőhegy, 6 fogazott gyűrű, 7 csavar, 8 érintkező, 9 rugó, 10 súrlódó fék, 11 mérőhegy vége SK. Mikrométer mérése 7 A mért adatok leolvasása a 0,01 mm, b osztással 0,001 mm osztású mikrométerről

ÁBRA. 9. ábra Mikrométer lekerekített felületek (csapágyak, csövek, gyűrűk falvastagságainak stb.) Mérésére 10 Mikrométer érintkezőkkel: b - lemez, c kúpos, d hengeresen szerelt, e prizmatikus. ÁBRA. 8 mikrométer: klasszikus, b digitális, c dupla Ad a: 1 mikrométer csavar készlet, 2 féknyereg, 3 hőszigetelés, 4 fix csúcs, 5 csúszó csúcs, 6 reteszelő eszköz

ÁBRA. 11. ábra Érintéses mikrométeres mérőeszköz a belső méretek méréséhez 12 hárompontos mikrométeres mérő a belső méretek mérésére: 1 mikrométeres csavar, 2 dob, 3 érintkezési felület forrasztással, 4 kúp, 5 hosszabbító kar, 6 mérőérintkező, 7 levélrugó

ÁBRA. 13 Mélységmérők: mikrométer, b eltérésmérő, c féknyereg ábra. 14 magasságmérő: a fix heggyel, b elfordítható heggyel. ÁBRA. 15 eltérések kiterjesztett mérőhegyekkel

ÁBRA. 16 Tárcsázásjelző: a állítható tárcsával, b digitális. ÁBRA. 18 Kar Fig. 17. ábra Különleges érintések Tárcsázásmérő Tárcsázómérő Tárcsázásmérés Fig. 19 A deviációs mérők kalibrálása végmérőkkel, b kalibráló eszközzel

a mérleg összekapcsolása 20. ábra Alapvető párhuzamos mérlegek (végskálák) 21 A külső méret ellenőrzése mérővel: a ellenőrizendő méret nagy, b az ellenőrizendő méret nagyon kicsi, c az ellenőrizendő méret tűréshatáron belül van. 22 Féknyereg: egyoldalas, b kétoldalas, c - állítható kaliber

ÁBRA. 23. ábra Az érzékelő potenciometriai helyzetének diagramja 25. kapacitív hosszúság-érzékelő differenciál kondenzátorral 24. ábra Kapacitív előtolás-érzékelő: 1 fémmag menettel, 2 nem vezető henger, 3 szervomotor, 4 forgásérzékelő 26 Induktív eltérés érzékelő

ÁBRA. 29. ábra Mérő mikroszkóp 27. Pneumatikus fej a lyuk belső átmérőjének mérésére a síkosság mérésével SMS-sel, a kerekség SMS-sel történő mérésével. 28 Pneumatikus fej a külső méret méréséhez

Szögmérés - sík szög: a kör kivágott ívének és annak sugárának aránya, - egység radián (rad), - gyakrabban a fokot () használják, 1 = π/180 (rad), szögletes perc és másodperc. A szögmérés alapelvei - közvetlen szögmérési módszerek, - trigonometriai módszerek, - elektromos módszerek. Szögmérők 30. ábra Szögmérlegek összecsukható szögmérlegek ábra. 31 Szögek: rögzített szög, b irányszög

szögmérés 32. ábra Szögmérők: univerzális, b digitális 33 Példák univerzális szögmérővel történő mérésre

ÁBRA. 34 Vízszintek: hosszanti, b - keret ábra. 35. ábra Vízszint mint lejtésmérő Vízszint, mint lejtésmérő ábra. 36 Digitális vízmérték

ÁBRA. 37 Mérés elve szinusz vonalzóval: 1 mért tárgy, 2 ismert L hosszúságú szinusz vonalzó, 3 sík felület (alaplemez), 4 alapmérleg, 5 számlap, 6 mágneses állvány sin α = E/L

ÁBRA. 38 A tangenciális lineáris mérés elve: a végskálák segítségével, b kalibrált görgők segítségével tgα = H L h α D d tg = 2 D + d + 2L