2001. március 28., 00:00
FOTÓ - A természet világa - fák, szerk. IKAR
Legfeljebb 12 m magas fa, de gyakrabban csak cserje, esetleg több törzsű. Oszlopos, kerektől alacsonyig koronájáig változó korona van, sűrűn végződik. Az ilyen formákat vízszintesnek nevezzük. A kéreg barna vagy szürkésbarna, a csíkokon repedezett kéreg részben lehámlik. A rügyek kicsiek, sárgák, tojásdadok.
A tűk kicsiek, legfeljebb 2 x 20 mm nagyságúak, élesek, szúrósak, az oldalán domborúak, a tetején fehér szellőzőnyílásokkal barázdáltak, a kocákban egyszerre hárman csoportosulnak és függőlegesen kiemelkednek az ágból. Négy évig tartanak. Áprilistól májusig virágzik. Általában kétgyerekes. A tűk hónaljában a hím kúpok az előző év őszén jelennek meg, tojásdadok, sárgaek, 3-4 mm nagyságúak. A nőstények zöldesek, rügyszerűek, egyenként helyezkednek el a tűk hónaljában.
A kúpbogyó 6-8 mm nagyságú, gömb alakú, zöld, rövid száron ül, kékből feketévé válik és kék érésű. Vagy a második év őszén, vagy a harmadik év tavaszán érik. 1-3 tojásdad barna magot tartalmaz. Botanikailag nem bogyó, mert a virágzat benőtt magpikkelyeiből áll, amelyek érés után érnek. Fontos alapanyagok a gin és a fenyő előállításában, a gasztronómiában fűszerként illóolajok alkalmasak reumatikus betegségek kezelésére.
A boróka az északi félteke mérsékelt égövében terjed a tundrától a sztyeppékig Európában, Ázsiában és Amerikában. Délen nő Észak-Afrikáig. Számos variáció létezik ezen a nagy területen. Szereti a fényt, ellenáll a szélsőséges hőmérsékleteknek. A talaj nedvességtartalmához alkalmazkodik, száraz homoktól tőzegtalajig növekszik. Fontos talajvédelmi fa, amely képes elpusztított talajok lakására.
Hazánkban a Baba Hora, Pilsko, Mala és Veľká Fatra városokban, a Tátrában nő 2000 méter magasságig (az Alpokban 3700 méterig), a Szlovák Érchegységben, a Muránská planinán és a Bukovské vrchy. Néhány helyen teljesen kihalt az emberi beavatkozástól, mert a füstölők számára keresett fa volt. Nagyobb állományokat terem a legeltetés által elpusztított talajokon. A boróka átültetésekor előre meg kell jegyezni a növény tájolását a világ oldalaihoz viszonyítva, és ugyanabba a helyzetbe kell ültetni az új élőhelybe, különben fennáll annak a veszélye, hogy a növény elpusztul.