1342 találat (12 oldal)

szegény ember

rekedt, amelyet rekedtség borít (a bőrön, a leveleken, gyümölcsökön stb.) • rekedt: rekedt, rekedt arc; ropogós, ropogós alma • kiütéses (amelyet szárított kiütések borítanak) • ropogós: kiütéses, ropogós hátlap • nar. kifejez ropogós

chrastie, chrastina p. bozót, bokrok

morgás rekedt hangot ad • rekedt: morgás, rekedt a fájdalomtól • rekedt • rekedt • csipog: rádió rekedtség, csipogás • kifejez. csicsergés: egy hang csipogott a sérült készülékből

károgás p. durva 4, rekedt

hörcsög 1. mezei rágcsáló egérszerű • hörcsög

károgás p. rekedt

köpet köhögött nyálka • kifej.: chriak • chrachotina: köpje ki a köpetet, chriaky

porlasztó, porlasztó p. horkolás

ropogós, ropogós p. rekedt

chrchliak expr. aki folyamatosan porlaszt • porlaszt

chrchloš p. Csörgő

chriak p. fröcsögött

kiabálás p. köpni 1

chriapa p. orrlyukak

christel p. krpáň

horkolás rekedt hang, horkolás hangja; ilyen hangon beszélni • rekedt • rekedt: a horkolás állandó sikolyaitól, rekedtség • horkolás • horkolás • horkolás • horkolás: rádióhorkolás, rekedtség; rekedtség, rekedtség érthetetlen hangon • kifej.: ropogás • ropogás • ropogás • ropogás • morgás: hangja ropogós, morog, mint egy régi fazék; van valami ropogós a telefonban, ropogós

ropogós p. rekedt, durva 3, homályos 1

chripot p. rekedtség

köpködés, hogy nagy mennyiségben szabaduljon fel magából; kifejez viharosan • öntsön: a gép kiönt, homokot önt; kifejez áraszt, dicséretet terjeszt, valakit sérteget • suttog: a vulkán gázokat és lávát szór; kifejez esküdni, dühbe dagadni • gurulni: a vulkán lávát gördít ki magából

spew p. nyáj 1

bogár rovarok szarufákkal: fogó bogár • féreg • bogarak • pejor. felépülés

chrobačný p. férges

bogarak p. bogár

ropogós p. férges

morgás p. őrölni

chrochtavý p. rekedt, durva 3

kromatika p. harmonika

sánta 1. beteg, alsó végtaggal rendelkezik; aki kukorékol, keményen mozog, esetlenül • görbe: béna, lelőtt kutya; béna, görbe háborús veterán • görbe (kissé görbe): görbe öregember • támadás: a jobb lábának támadása • köhögés (íves, mint a kaszáláskor; a mozgásról vagy az ilyesmivel mozgó személyről): megnyomorító köhögés, köhögés járás • pejor.: szúrás • szúrás • szúrás • szúrás (természetellenes járás, deformált lábakkal; ennek bizonyítéka): szúró, szúrós agglegény; letört, bozontos lábak • pl. hígított. dokkolt (lábakon): dokkolt lény

krónikus p. ismételt, hosszadalmas

időrendben p. fokozatosan 1, viszont vö. időrendben is

kronologikusan tükröző kronológiai sorrend, dolgok, jelenségek időrendi sorrendbe rögzítése, szukcesszió • időbeli: alkalmazza a kronológiai, időbeli elvet a történelem értelmezésében; időrendi, időrendi sorrend • krónikás: krónika szekvencia, krónika feljegyzések • fokozatos (időben): fokozatos eseménysor

kronométer nagyon pontos időmérő • időzítő

keresztelje p. fröccsen, öntsön 1-et

ropogás utánozza a harapás hangját, valami törékeny, kemény • fog • ropogás hangját: almaevéskor ropogás, fogak hallatszottak; fogazat, fogazat, és egy idő után dió után következett

ropogás, ropogás 1. o. harapás 1 2. o. ropogás 1

ropogós, amely elfogyasztásakor finoman megreped a fogak alatt • ropogós • nar. omlós: ropogós, ropogós, omlós meggy, eper • ropogós (jól sült és finom; tésztán): ropogós pite

chruňo 1. o. bolond 2. o. tanulatlan

ropogás 1. olyan rövid hangokat ad ki, mint valami kemény harapás, valami törékeny összetörése • ropogás: hó ropogás, ropogás a lábad alatt • kifej.: ropogás • ropogás (finoman ropog) • nyikorgás • kifejezés: dobás • ropogás • ropogás • ropogás • ropogás • kifejezés: nyikorgás • nyikorgás • repedés • nyikorgás • nyikorgás • nyikorgás (sötét ropogós hangokat ad ki): jégporc, nyikorgás, nyikorgás

porc o. porc

ropogás p. 1. ropogás, 2. rés

porcmerev elasztikus szövet, amely al. kiegészítő csontok; cseresznyefajta nagy húsos gyümölcsökkel • porc: orrporc, porc; Vettem egy kiló porcot, porcot

ropogás 1. o. harapás 1 2. o. ropogás 1

porcos p. ropogós, törékeny 1

crunch expr. olyan hangot adni, mint a törés, repedés • repedés • zörgés • zörgés • ropogás • ropogás • ropogás: valami a fogai között morgott, morgott • repedt • elpattant: megrepedt, a térdembe pattintott • kifej. pofon: valahol a keresztek közé csapott

chrupot p. ropogás

ropogás p. ropogás 1, repedés 2

chtiac-nechtiac p. farkasok

kapzsiság o. 6. érzék, 1. szenvedély, ösztön

kapzsi 1. o. lelkes, kapzsi 2. o. kéjes, szenvedélyes 2

szegény gyenge, szegény, védtelen lény: beteg, szegény • pl.: szegény • szegény • szegény: ne légy szomorú, szegény, szegény, szegénykém • kifej.: szegény • szegény: szegény, egyedül maradt • pl. hígított.: neboža • úboža (városi)

szegény ember o. Szegények

szegény ember 1. szegény, sajnálatos lény: szegény ember, nagyon beteg • szegény ember: szegény embernek segítségre van szüksége • rossz fiúnak • rossz medvének: rossz fiúnak szomszédja szenvedett • boldogtalan • boldogtalan (szerencsétlenségtől sújtott ember): boldogtalan fulladás • kifejez ágyékkötő: ágyékkötő • pl. nedves

2. szegény ember: szegény férfihoz ment feleségül • ura: falusi urak • pl. koldus: ő már koldus, mindent elvettek tőle • pl. éhes • pl.: trocar • trocar • beszélgetés. pejor.: rejtjel • mandzsettagomb • pejor.: szakadt • rángatózó • zsebkendő: vagyon nélkül szakadt • pejor. tetű (szegény és átlagos ember): szegény tetű • pejor.: senki: nincs semmije, senki sem • proletár • vas. sedmoslivkár • elavult.: szegény ember (Kalinčiak) • mizerák (J. Kráľ) • szegény (Vansová)

chúďatko p. Szegények

szegény nő sajnálatos nő • szegény • szegény: szegény, szegény, tegnap óta nem evett • neborka • neborka: neborka anya szenvedett gyermekekért

chudiatko p. Szegények

chudina p. szegény

fogyni p. elhervad

szegénység 1. vagyon nélküli állam (op. vagyon) • szegénység • szükséglet • hiány: szegénység, szegénység, nélkülözés, hiány • szenvedés • beszélgetés. nyomor: háborús nyomor • kifej.: psota: psotában él • koldulás • koldulás (teljes szegénység) • nyomor • elavulás. nyomor (Sládkovič)

2. szegény népesség: falusi szegénység • szokás. kifejez: plebs • proletariátus: városi proletariátus • pl. bedač • pejor.: koldus • koldus • holota • tetű: jobbágy koldus

3. o. üresség 2

chudobár p. szegény ember 2

szegényház intézet az öreg szegények számára • régi ház: lakjon a város szegényházában, idős emberek • menedékház

szegény 1. akinek nincs vagyona; ennek bizonyítéka (op. gazdag) • szegény • rászoruló: szegény, szegény, rászoruló személy • szegény • szegény • szegény (op. gazdag) • vas. sedmoslivkársky: szegény, sedmoslivkársky család • medvés • plebejus • ex. koldusok: ágyéki, plebejus, származási koldusok • otthonosak (a falusi házak szegény tulajdonosainak vonatkozásában a múltban) • alsóbbrendűek (túl szegények; elég szegények) • pl. hígított. élő (tatár)

2. aki valaminek általános hiányában szenved (op. Gazdag) • terméketlen (aki nem képes gyümölcsöt hozni; op. Termékeny): szegény, terméketlen régió • törékeny • szegény: törékeny, rossz ház; törékeny, gyenge ruházat • gyenge • elégtelen: gyenge, elégtelen a tudás, a tudás • gyenge • nyomorult • rossz • értéktelen; nem kalóriatartalmú (a megfelelő táplálkozás szempontjából nem kielégítő): rossz, nyomorult, rossz étrend, értéktelen, nem kalóriatartalmú ebéd • pl. gyenge • rossz minőségű: gyenge, rossz minőségű kulturális program • pl.: szemfog • figyelmes • szemfog: szemfog, attitűd • alsóbbrendű (túl gyenge, elég gyenge)

vérszegénység p. üzenetek. anémia

vérszegény p. üzenetek. vértelen 1

sovány p. beteg, egészségtelen; vékony

szegény, szegény, szegény p. vékony

szegény aki zsírmentes al. zsírszegény (op. zsír): szegény ember, szegény ló • aszkéta (az étkezés mértékletességét jelzi): aszkéta alak • ill. aszténikus (általában fizikailag is gyenge): aszténikus típusú • karcsú (vékony, általában szintén hosszú, magas): karcsú agglegény, karcsú lábak • pl. vékony (sovány és keskeny; op. durva) • száraz (csak csont és bőr): vékony kezek; száraz, mint egy forgács • gyenge (fizikailag) • fogyás • lesoványodott • elvékonyodott (fogyott): fogyott, lesoványodott, elvékonyodott betegség után • gyenge (kissé gyenge) • pl. sovány: szegény, sovány gyermek • lesoványodott • kifej.: átázott • elesett • elesett • elsüllyedt (szegény és fáradt, nélkülözi az erõt, a frissességet): a gondoktól teljesen táplálkozik rossz, beesett, beesett arca van • pl.: szegény • szegény • szegény (nagyon szegény): gyenge és szegény, szegény, szegény • pl. csontos • híg. csontváz (a szegénységből kiemelkedő csontok): csontos, csontvázas test • kifej.: hervadt • hervadt • hervadt • összezsugorodott • hervadt: hervadt, rongyos, hervadt időskor • alultáplált (alultápláltság miatt szegény, általában beteg is): szegény, alultáplált emberek • pl. gyenge • gyenge • túl vékony (túl gyenge) • pl.: lemerült • karcos