munkavállalói

Kockázatos munka

A kockázatos munka olyan típusú munka, amely a munkaintenzitás harmadik vagy negyedik kategóriájába sorolható. A művek mindkét kategóriáját a 31. § (4) bekezdésének rendelkezése szabályozza. Törvény 4. és 5. sz. 355/2007 Coll. a közegészség védelméről, előmozdításáról és fejlesztéséről, valamint egyes törvények módosításáról (a továbbiakban: a közegészség védelméről szóló törvény). A munkahelyi tevékenységek között harmadik fokozattal az igények közé tartozik a magas egészségügyi kockázattal járó munka, amelyben:

egyéni védőeszközök használata és egyéb speciális védőintézkedések végrehajtása szükséges, de a munkavállaló munkahelyi környezetének expozíciója nem csökken a megállapított határértékre,

az expozíció (pl. zaj) a megállapított határértékre csökken, ugyanakkor igaz, hogy a munka és a munkakörnyezet közötti kölcsönhatás károsíthatja a munkavállalók egészségét vagy egészségi állapotának változását

Bár nincsenek meghatározva határok, az emberi test kedvezőtlenül reagál a tényezők és a munkakörnyezet sajátos hatásaira, ami az egészség károsodásának kockázatát kelti.

A tevékenységek között szerepelünk a negyedik kategóriába, tartalmazzon olyan munkát, amely magas szintű egészségügyi kockázatot jelent. A munkakörök csak korlátozott ideig és legfeljebb egy évig tartozhatnak ebbe a kategóriába. Ezek elsősorban olyan művek, amelyekben:

az expozíció semmilyen intézkedéssel nem csökkenthető a meghatározott határok szintjére, és ugyanakkor az expozíció meghaladja a munka intenzitásának harmadik fokára megállapított határértékeket,

a munkát az expozíció mértéke szerint osztályozhatnánk a harmadik kategóriába, de több tényező kombinációja miatt az egészségkárosodás növekedése vagy a munkavállalók változásai észlelhetők, ezért ezeket a tevékenységeket a negyedik kategóriába soroljuk.

Jogszabályok

A munkavállaló követeléseinek jogi szabályozása és a veszélyes munka elvégzésével kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek különösen a következő jogszabályokban találhatók:

Törvény. 311/2001 Coll. Módosított Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Munka Törvénykönyve),

Törvény. 355/2007 Coll. a közegészség védelméről, előmozdításáról és fejlesztéséről,

Törvény. 650/2004 Coll. a kiegészítő nyugdíj-megtakarításokról,

Törvény. 124/2006 Coll. a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről, módosítva (a továbbiakban: az egészségvédelemről és biztonságról szóló törvény).

A jelenlegi jogszabályoknak megfelelően a kockázatos munkát végző munkavállaló különösen a következő igényeket támasztja alá, amelyeket ebben a cikkben ismertetünk:

helyrehozási tartózkodás jogosultsága,

kiegészítő szabadságra való jogosultság,

jogosult a nehéz munkateljesítmények bérkompenzációjára,

csökkentett heti munkaidőre való jogosultság,

a túlmunka megrendelésének lehetetlensége,

bér a túlmunkáért,

kiegészítő nyugdíjbiztosításra való jogosultság.

Felújítás

A munkavédelemről szóló rendelkezés a 11. § rendelkezésében szabályozza a munkáltató azon kötelezettségét, hogy a kiválasztott szakmát végző munkavállaló számára biztosítsa a helyreállítási tartózkodást. A kiválasztott szakma kifejezés minden veszélyes munkát jelent, amelyet a Közegészségügyi Hivatal a harmadik és a negyedik kategóriába sorol. A kötelezettség felmerüléséhez nem elegendő, ha a mű a harmadik vagy a negyedik kategóriába tartozik, ugyanakkor teljesítenie kell a helyreállítási tartózkodás hatékonyságát az egészségkárosodás megelőzése szempontjából. A hatékonyság feltétele nem teljesül, ha a munkavállaló a következő tényezők bármelyikének van kitéve:

⦁ bőrallergiát okozó tényező,

A munkáltató köteles az orvossal együttműködve összeállítani azoknak az alkalmazottaknak a listáját, akik jogosultak a helyreállítási tartózkodásra. Ezután az orvos a munkáltatóval együttműködve elkészíti a helyreállítási tartózkodás tartalmát, és tájékoztatja a munkavállalót a helyreállítási tartózkodás tartalmáról. Opcionálisan a munkáltató felújítási tartózkodást is biztosíthat a második kategóriába tartozó munkát végző munkavállaló számára. A felújított tartózkodás ideje alatt a munkáltatónak program által ellenőrzött egészségügyi rendszert, szállást és egész napos étkezést kell biztosítania. Ezenkívül meghatározza az alkalmazott szállítási módját, és utazási költségeket biztosít számára.

Annak érdekében, hogy az alkalmazott részt vehessen a felújítási tartózkodáson, előfordulhat, hogy nincsenek akut vagy fertőző betegség tünetei. Az egészségügyi és biztonsági törvény tovább meghatározza azon alkalmazottak kategóriáit, akiknek részt kell venniük a felújított tartózkodáson. Ezek az alkalmazottak:

az a munkavállaló, aki legalább 5 éven keresztül folyamatosan a harmadik kategóriába sorolt ​​munkát végez,

az a munkavállaló, aki legalább 4 éven keresztül folyamatosan a negyedik kategóriába sorolt ​​munkát végez.

A folyamatos munkavégzés feltételeinek teljesítéséhez meg kell szakítani a munkát 8 hétnél tovább. Ellenkező esetben a munkavállaló köteles legalább háromévente egyszer részt venni a helyreállítási tartózkodáson, ha legalább 600 műszakban, ill. Kémiai karcinogénnel dolgozó munkavállaló esetén 400 műszak. Kétévente annak a munkavállalónak kell dolgoznia a felújítási tartózkodáson, aki legalább 275 műszakot teljesített, ha az ásványok kitermelésében a föld alatt dolgozik. A rehabilitációt felújítási tartózkodásként is felvehetjük.

Az alkalmazott kiegészítő szabadságra való jogosultsága

A Munka Törvénykönyve a munkavállalók több kategóriájának, köztük a kockázatos munkát végző munkavállalóknak is biztosít szabadságot. A következő alkalmazott jogosult kiegészítő szabadságra:

állandóan egészségügyi intézményekben vagy munkahelyükön dolgozik, ahol a tuberkulózis fertőző formájával és szerzett immunhiányos szindrómával (HIV/AIDS) szenvedő betegeket kezelik,

közvetlen fertőzésveszélynek van kitéve, ha fertőző anyagokkal rendelkező munkahelyeken dolgozik,

jelentősen ki van téve a munkahelyi ionizáló sugárzás káros hatásainak,

elmebetegek vagy értelmi fogyatékosok közvetlen kezelésében vagy szolgálatában dolgozik a meghatározott heti munkaidő legalább feléig,

legalább egy éve folyamatosan dolgozik trópusi vagy más egészségügyi területeken,

rendkívül megerőltető munkát végez, amelynek során olyan fizikai vagy kémiai hatásoknak van kitéve, hogy azok jelentős hátrányos hatással lehetnek a munkavállaló egészségére,

működik bizonyítottan kémiai rákkeltő anyagokkal, vagy olyan kémiai karcinogenitás kockázatával járó munkafolyamatokban.

Ezeket a körülményeket a Munka Törvénykönyve nehéz és egészségkárosító hatásúként sorolja fel, ezért további szabadságot is biztosít a bennük dolgozó munkavállalóknak.

További szabadság biztosított egy hétre az egész évben dolgozó alkalmazottaknak. Ha nem egész évben dolgoznak, a pótszabadság a ledolgozott 21 nap után a pótszabadság 1/12 része. Ha a kiegészítő szabadságot nem használják fel, a munkavállaló nem jogosult térítésre. Ezért a Munka Törvénykönyve kimondja, hogy kimeríteni kell a "klasszikus" szabadság helyett.

A munkavállaló jogosultsága bérkompenzációra a nehéz munkateljesítmények miatt

Gyakran itt jogi Tanács pénzügyi előnyökkel kapcsolatos kérdésekkel találkozunk, ha a munkavállaló kedvezőtlen munkakörnyezetben dolgozik. Ha a munkavállaló olyan munkahelyen dolgozik, ahol kémiai, rákkeltő, mutagén, biológiai tényezők, vagy por, zaj, rezgés, ionizáló sugárzás van jelen, akkor jogosult munkabér-kompenzációra a nehéz munkavégzésért. Feltétel azonban, hogy a munkavállalók által végzett tevékenységeket a közegészségügyi hatóság a foglalkozási kockázat 3. vagy 4. kategóriájába sorolta, és a tényezők intenzitása miatt védőeszközök használata szükséges.

A bérkompenzáció összege óránként, az elért béren felül legalább 20% minimálbér euróban óránként.

Megállapított heti munkaidő

A Munka Törvénykönyve a 85. § rendelkezésében szabályozza a munkavállaló munkaidejét és pihenőidejét. Általában a munkavállaló munkaideje legfeljebb heti 40 óra. Különleges munkaidő-megállapodások alkalmazandók azonban azokra az alkalmazottakra, akik bizonyítottan kémiai rákkeltő anyaggal dolgoznak, és akiknek a munkaideje heti 33 és 1/2 óra.

Túlóra és túlórás munkabér

97. § (4) bekezdésének rendelkezései szerint A Munka Törvénykönyve 11. cikke szerint a kockázatos munkát végző alkalmazottak esetében nem lehet túlórát rendelni. A túlmunkáról azonban csak ezekkel az alkalmazottakkal lehet megállapodni, ezért beleegyezésük szükséges. A törvény a kivételes helyzet feltételét összekapcsolja egy ilyen megállapodással, és kimondja, hogy a túlmunka akkor lehetséges, ha biztonságos és zökkenőmentes gyártási folyamatot igényel.

A túlmunkáért a veszélyes munkát végző munkavállalót az átlagkereset legalább 35% -ának megfelelő bérjuttatás illeti meg, ami 10% -kal több, mint azoknál az alkalmazottaknál, akik nem tartoznak a veszélyes munkát végző munkavállalók kategóriájába.

Éjszakai munka bérjuttatása

A munkavállaló az éjszakai munkavégzésért járó bérelőnyre jogosult, a óránként minimálbér 50% -ának megfelelő összegben, ha a munkavállaló veszélyes munkát végez. E munkavállalók alacsonyabb bérelőnyében nem lehet megállapodni.

Jogosultság kiegészítő nyugdíjbiztosításra

A munkáltató köteles a kockázatos munkavégzés kezdetétől számított 30 napon belül munkaszerződést kötni a kiegészítő nyugdíjbiztosításról. Ez a kötelezettség közvetlenül az 1. sz. 650/2004 Coll. a kiegészítő nyugdíj-megtakarításokról, ezért nem kötelező a munkaszerződésben rögzíteni.

A munkáltató fent említett kötelezettsége alapján a munkavállaló azon kötelezettsége, hogy a munkakezdéstől számított 30 napon belül a közegészségügy területén az államigazgatási szerv döntésével a munkakockázat harmadik vagy negyedik kategóriájába sorolja. részvételi szerződést kötni a kiegészítő nyugdíj-megtakarításokról.