A kosár üres
Coeliakia
Bőr és haj 11 évvel ezelőtt
A lisztérzékenység ill. a lisztérzékenység a vékonybél intoleranciája glutén, rozs, árpa, zab és tönköly fehérje miatt.
Az érintetteknél a betegség olyan tüneteket okoz, mint a hasmenés, a teltségérzet, az émelygés, a fogyás, a vitamin- és fehérjehiány. Gyermekkorban a cöliákia okozta károsodott vékonybél-működés elégtelen táplálkozáshoz, ezáltal növekedési és fejlődési rendellenességekhez vezethet.
A lisztérzékenység oka genetikai hajlam lehet, amely a vékonybél nyálkahártyájának enzimatikus hibájához vezet, vagy egy immunológiai betegséghez, amelyben a glutént mint allergént az antigének és antitestek reakciója okozza. Mindkét feltételezett ok a vékonybél nyálkahártyájának károsodását eredményezi.
A diagnózist a tünetek alapján lehet kitalálni, megbízhatóan megerősíti az antitestek kimutatása a vérben, valamint a vékonybél szövetének endoszkópiával történő összegyűjtése. A kezelés pusztán diétás - kerüljük a glutént tartalmazó ételeket (gabonafélék, például kenyér, sütemények, tészta, liszt). Szigorú étrend alatt a vékonybél nyálkahártyája regenerálódik, és a tünetek néhány napon belül eltűnnek, ill. hétig.
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ
A cöliákia, a cöliákia, a netropic sprue és a gluténérzékeny enteropathia kifejezések ugyanarra a betegségre utalnak. Már nincs értelme megkülönböztetni a sprue gyermekkori absztrakcióit és a lisztérzékenységet felnőttkorban. A következőkben tehát csak a lisztérzékenységről lesz szó.
A gyermekkori cöliákiát először 1888-ban írta le pontosan az angol Samuel Gee, a felnőttkori cöliákiát 1932-ben a dán Hees-Thaysen. A Sprue név 1969-ből származik katalánból.
Az úgynevezett házi sprue mellett létezik egy trópusi sprue is, amelynek okai még mindig nem tisztázottak. Feltételezzük, hogy kórokozókkal fertőzik a vékonybél nyálkahártyáját a glutén intoleranciával megegyező módon, és így ugyanazokat a tüneteket okozzák. Ha azonban fertőzés gyanúja merül fel, akkor a terápia antibiotikumok (tetraciklinek) alkalmazása legalább 4 hétig, valamint folsav (folsav) és B12-vitamin beadása. Az egész életen át tartó diéta nem szükséges. A trópusi sprue kezelésének elmulasztása 30% -os halálozást eredményez.
OKOZ
Ennek két oka van:
A glutén antigének és antitestek reakcióját váltja ki (hasonlóan az allergiához), amelynek eredményeként a polipeptidek (a vékonybél strukturális fehérjéi) elleni antitestek a vékonybél nyálkahártyájának megzavarásához vezetnek.
A vékonybélből hiányzik egy enzim (peptidáz vagy fehérjéket lebontó enzim), amely mérgező anyagokat képes megtámadni és károsíthatja a vékonybél nyálkahártyáját. Az antitestek bizonyítékával ellátott modern diagnosztika alapján az első ok elfogadását valószínűbbnek tartják.
RÉSZ
A lisztérzékenység előfordulása világszerte nagyban változik. Európában a gyakoriság várhatóan 1: 300 és 1: 4000 között lesz, Japánban és Fekete-Afrikában a betegség nem fordul elő. A nőket valamivel gyakrabban érintik, mint a férfiak.
A genetikai hajlam miatt gyakori a családban, azonos ikreknél mindkét gyermek az esetek 75% -ában szenved.
TÜNETEK
A leggyakoribb problémák a hasmenés, a fáradtság és az energiahiány, a fogyás és a puffadás, vagyis az érintettek több mint fele. További fontos tünetek: hasi fájdalom, hányinger és hányás, valamint csont- és izomfájdalom. A gyermekek ill. Az ezt követő elégtelen táplálkozás miatt a növekedés lelassul, a csecsemőkorban a vitaminhiány, a vérszegénység, akár a mentális fejlődés károsodása is megnyilvánul.
DIAGNÓZIS
A lisztérzékenység egyértelműen kimutatható a vékonybél nyálkahártyájának endoszkópos értékelésével a vékonybélbolyhok atrófiájának, vagyis a normális nyálkahártya-megkönnyebbülés károsodásának bizonyításával, valamint a vett szövetminták értékelésével.
Az egyértelmű bizonyíték második formája az antitestek meghatározása a vérben. Az antiendomyseals, valamint az antigliadin antitestek a lisztérzékenységre specifikusak, a betegség súlyossága szerint. A mért antitestek értéke korrelál a betegség megnyilvánulásával, és a klinikai tünetek mellett jól használható a tanfolyam paramétereként.
A vérparaméterek vizsgálata során kiderül (nem specifikusan) vashiány, B-12-vitamin-hiány, K-vitamin-hiány okozta vérszegénység, amely vérzésre hajlamos, valamint cink-, kalcium- és magnéziumhiányhoz vezet.
Bizonyos funkcionális tesztek kórosnak bizonyulnak, pl. D-xilóz teszt (vékonybél reszorpciós rendellenességek bizonyítéka), valamint laktóz teszt laktózhiány miatt.
TERÁPIA
A lisztérzékenység terápiája a glutént tartalmazó ételek egész életen át tartó kerülését jelenti. Ide tartoznak a lisztek (rozs- és búzaliszt), az árpa, a zab és a tönköly, valamint az ezekből készült termékek, például kenyér, sütemények, tészta, csomagolóliszt, müzli, sör és még sok más.
Kukorica liszt, szója, rizs és tiszta keményítő megengedett. A zabot kis mennyiségben (50-60 g/nap) is tolerálják, nehézségek nélkül.
Az étkezési hibák nagyon gyorsan megismétlik a tüneteket, és az évek során növelhetik a vastagbélrák és a rosszindulatú daganatok, különösen a rosszindulatú lymphomák előfordulását.
A kezelés kezdetekor kerülni kell a tejtermékeket is a vékonybél működésének helyreállítása érdekében, mivel a tejfehérjék lebontása a laktázhiány miatt károsodott.
A csecsemők általában 4 hónapos koruk előtt nem kaphatnak gluténtartalmú ételeket.
PROFILAKTIA
Nincs közvetlen megelőzés. A szűrővizsgálatokat nem írják elő. Az első tünetek megjelenésekor azonban időben kell követni a diagnózist a súlyos alultápláltság megelőzése és az egyébként jó prognózis támogatása érdekében.