csúnya 1. o. csúnya 1, undorító 1, undorító 2. o. rossz 3. o. szégyentelen 1, gonosz

undorító undorító

undorító undort, ellenállást vált ki • undorító: undorító, undorító arc; undorító, undorító magatartása van • pl.: bridly • bridly (ami ellenkezik, kantár): bridly, bridly állatok, rovarok • nar.: híd • kantár (gátlástalan) • undorító • csúnya • csúnya • visszataszító: undorító, visszataszító jelenet; csúnya, csúnya sebek • undorító • csúnya: undorító, csúnya lény • undorító • undorító: undorító, undorító szavak, történetek • pejor. undorító: undorító rendetlenség van • undorító • piszkos • büdös (tele piszokkal, büdös): undorodó, piszkos, büdös rongyok; undorodó, koszos, büdös lakás

o. szintén idegesítő

szégyentelen 1. színjátszás, minden szégyenkezés nélkül, pszichés al nélkül. erkölcsi korlátok • szégyenteljes: szégyentelen, szégyenteljes hazugság • illetlen (meghaladja az elviselhető szintet): szemérmetlen, illetlen részegség cselekedete • elítélendő (elítélendő): elítélendő áruló; elítélendő árulás • csúnya • csúnya • csúnya • obszcén (negatív következményekkel jár): csúnya, csúnya, obszcén cselekedet • aljas • kifejez.: piszkos • csúnya (tisztességtelen gyakorlatot alkalmazva): szégyentelen, aljas megtévesztés; piszkos, csúnya ágy • érzéketlen • könyv. szégyentelen • hívás. pimasz (érzéketlenség, durvaság jellemzi): megcáfolni a szemérmetlen, érzéketlen vádat; érzéketlen, szemérmetlen, pimasz hazug • pejor. undorító • hívás. csúszós: szégyentelen, utálatos árulás; undorító, hátborzongató tett • kifej.: istentelen • istenfélő

  • undorító 1. ami ellenállást, ellenszenvet, ellenszenvet, megvetést vált ki • kellemetlen • undorító: undorító, undorító tanuló; kellemetlen, bosszantó íz • undorító • undorító • csúnya • rossz (undort vagy negatív hozzáállást vált ki): undorító, rossz idő (op. kellemes, jó); utálatos, utálatos, gonosz cselekedetet hajt végre (op. jó); undorító, csúnya megjelenésű (op. kellemes) • undorító • kellemetlen • kifejez.: bridký • bridený • neskl.: híd • híd: undorító, kantáros étel (op. jó, ízletes); kellemetlen, évelő rovarok; híd emberek • csúnya • csúnya • csúnya (op. szép): kint van egy csúnya, csúnya eke; idegesítő, csúnya viselkedés • taszító • visszataszító • nem vonzó (távozásra kényszerítés, eldobás stb.): visszataszító, visszataszító a cselekedeteivel; a parfümnek visszataszító, visszataszító, nem vonzó illata volt; undorító, nem vonzó jelenség (op. vonzó) • nem szimpatikus • antipatikus (egy személyről és annak megnyilvánulásairól): ez a személy számomra szimpatikus, antipatikus; szimpatikus arc • elviselhetetlen (ellenállhatatlan): elviselhetetlen arányok • nyálkás: nyálkás arc • meredek (élesség undorral, általában az ételekkel kapcsolatban): undorító, meredek íz • kifej.: szörnyű • szörnyű • szörnyű (nagy ellenállást, undort vált ki): szörnyű, szörnyű tett; ez szörnyű hazugság • híg. kiálló • pejor. kúszó (férfiról): undorító, kúszó részeg • könyv furcsa: furcsa szavak • bosszús • beszélgetés. kifejez: vulgáris • buta (bosszúságot, undort okoz): bosszús, vulgáris, ostoba helyzet

    csúnya 1. akinek nincs szép megjelenése, megjelenése (személyről vagy egyéb dolgokról); amely első látásra taszít, kellemetlen érzést vált ki (op. szép) • csúnya • csúnya: gyönyörű, csúnya, csúnya kiskacsa nőtt fel; csúnya, csúnya színű • idegesítő • rossz • könyv. csúnya • hívás. exponálatlan • hívás. kifejez csúnya: undorító, rossz heg az arcán; csúnya, exponálatlan darab; régen egy csúnya házban volt • eszméletlen • csúnya • esztétikus (szépség-, ízérzet nélkül): nem meggyőző ruhák; ragacsos, esztétikus berendezés • nem vonzó • nem vonzó (ami nem vonzza a külső szépséget): nem vonzó táj, nem vonzó nő • visszataszító • visszataszító • csúnya: visszataszító, visszataszító vigyor • undorító • undorító • szörnyű • undorító • csúnya • csúnya • csúnya, félni ): undorító, undorító, dühös arc; szörnyű, undorító, csúnya szörny • kifej. lehetetlen • pren. kifejez rettentő: lehetetlen, rettentő ruha • nar. pejor. reszelős

    2. o. bosszantó 3. o. durva, durva 2

    rossz 1. nem felel meg az erkölcsi normáknak; ilyen tulajdonságról tanúskodik (op. jó) • hiú • rossz: gonosz, hiú, rossz ember, szándék; gonosz tett • tisztességtelen • nem praktikus • igazságtalan • karakter nélküli • karakter nélküli • könyv. tisztességtelen: tisztességtelen, jellem nélküli viselkedés; tisztességtelen szándék • erkölcstelen • amorális • erkölcstelen • méltatlan: erkölcstelen srác • bűnöző • bűnöző • gazember • pejor.: Lothovian • Oplansky (súlyos bűnös az erkölcsi normák ellen): bűnügyi terv, Lotharian szervezet • híg. huncut (Sládkovič) • rosszindulatú • rosszindulatú (a gonosz terjesztésére összpontosít, a rossz helyett a jót részesíti előnyben): rosszindulatú, rosszindulatú emberek • ördögi • démoni • mefisztópiás • mefisztofeles • kifej. sötét: ördögi, mefistatikus arc; démoni, sötét erők • gyűlöletes: gyűlöletkeltő tekintet • embertelen • embertelen (az emberiség ellen irányul; embertelenségről tanúskodik) • szemtelen • szemtelen • undorító • undorító • undorító • szörnyű • csúnya • csúnya • elítélendő: undorító, elítélendő: undorító, undorító mostohaanyja gyermekkel • fekete: fekete lelkiismerettel bírni • pejor.: emelet • hátborzongató • könyv. alattomos: szemtelen viselkedés • aljas • undorító • szégyenteljes • szemérmetlen • aljas • haszontalan • elavult huncut: aljas, szégyenteljes ember; romboló, huncut szándékok • görbe: nem mondott róla görbe szót • alacsony: alacsony karakter • kifej.: piszkos • nyomorult • nyomorult • keserű • szuka (tisztátalan) • hívás.: igazságtalan • tisztességtelen • tisztességtelen (tisztátalan): keserű, ribanc srác; igazságtalan tőled, igazságtalan • korrupt • korrupt (aki gonosszá vált): korrupt karakter; elkényeztetett ifjúság • pejor.: csúszott • csúszott • kifej. szundi • hívás. kifejez: zuputý • zlumpáčený • zlumpaný • subšt.: marhahús • marhahús

    2. nem megfelelő szakmai, munka, szociális al. egyéb követelmények; nem felel meg a minőség, a minőség követelményeinek (op. jó) • rossz • rossz minőségű • csapágy: rossz, rossz, rossz szakértő; rossz, rossz étel • alkalmatlan • értéktelen: képtelen művész, értéktelen film • kurva (keserű) • keserű • hiú • sikertelen • sikertelen: hiú, sikertelen fiú; vad étel; omlós robot; sikertelen előadás • gyenge • gyenge • gyenge • gyenge • nyomorult: gyenge kézműves; tetves javak • pl.: rövid • szivárgó (rossz memória) • hívás.: mínusz • nulla • nafigu, pis. i na figu • kifej.: haszontalan (nincs tárolva) • lehetetlen • pejor.: hátborzongató • tetves • vulgáris. szar, pis. és szar: nulla, lehetetlen játékos; mínusz, haszontalan program; a főnök nafigu, a fig • sürgősségi • kritikus • hívást.: katasztrofális • elhagyatott • hívás. kifejez: szörnyű • szörnyű (nagyon rossz): kritikus, katasztrofális helyzet; eszközök vészhelyzetben, sivár, szörnyű állapotban • pl.: hírhedt • boldogtalan • szánalmas: hírhedt, boldogtalan, szánalmas vég • sikertelen: sikertelen program • korrupt • kifej. kitömött (ami rossz lett): elrontott, kitömött levegő • tökéletlen • sérült • megsemmisült • hívás. kifejez: felvette • felvette • felvette: tökéletlen hallás, sérült fogak • rendetlen • pejor. hanyag • hívás. pejor.: laza • slendrián • felhajtás • beszélgetés. kifejez babrácky • szleng. hanyag (rosszul sikerült): rossz, rendetlen, nyűgös munka; hanyag javítás • pl.: szemfog • szemfog • alsó. telefon hívás.: poondiaty • poondený • vulg.: szar • szar • subst. néma

    o. szintén idegesítő

    3. kinek vannak hibái (op. Jó, hibátlan) • rossz: rossz, rossz eredmény • helytelen • hibás • hibás: hibás, hibás eljárás • egészségtelen: egészségtelen vélemények • pontatlan • hibás: pontatlan, hibás számítások • görbe • görbe • torz • nem megfelelő: görbe járdák; görbe, helytelen nevelés

    4. akiben nincs kedvesség, barátságosság (op. Jó) • barátságtalan: gonosznak lenni a gyermekekkel szemben; rossz bánásmód, barátságtalan bánásmód • barátságtalan • kellemetlen: barátságtalan hangulatban; kellemetlen fogadtatás • ellenséges: gonosz, ellenséges nézet

    5. o. kedvezőtlen 6. o. baljóslatú 1, 2 7. o. nem megfelelő