KÖZEL-KELET
A Közel-Kelet zaklatott régiója állandó háborús robbanással fenyeget, ezért a legtöbb állam, amely szinte ideális feltételekkel rendelkezik az idegenforgalom számára, a gazdagodás helyett szegény és-
Emellett a zsidók arabokkal folytatott küzdelme mellett számos országot nemzeti és vallási konfliktusok sújtanak.
A Közel-Kelet a mai kulturális világ újabb bölcsője. Emlékezzünk csak a föníciaiak vagy a kis-ázsiai partvidék görög településeinek útjaira. Itt található a világ legelterjedtebb vallásának, a kereszténységnek a származási helye is.
A meleg tengerparti éghajlat lehetővé teszi a gyümölcsök, citrusfélék, füge, olajbogyó, bor, zöldségfélék és gabonafélék termesztését.A mezőgazdasági terület egy részét öntözni kell.
Izrael
Jordánia
Területe 89 206 négyzetkilométer, ott 3 925 000 lakos él. A főváros Amman, más városok pl.
Zarká és Irbid, arabul beszélnek itt. Jabal Ram a legmagasabb hegy, egyébként a felszín nagy részét sivatagok borítják, a legnagyobbakat arab és szíriai. A leghosszabb és legfontosabb folyó Jordánia. Jordánia Szíriával, Irakkal, Szaúd-Arábiával határos, Izrael és a Vörös-tenger partvidéke. A Holt-tenger térségében a nyári hőmérséklet akár 50 fokot is elérhet. A felszín főleg sztyeppékből, sivatagokból, néha erdőkből és cserjékből áll. Főleg rókák, sakálok és különféle rágcsálók vannak. zöldségeket termesztenek - főleg paradicsomot és olajbogyót.,
és gyümölcsök, főleg citrusok és dinnyék. Vannak juhok és kecskék. A fontos iparágak közé tartozik a bányászat, a foszfátok, a káliumsók, a márvány, a kén és az olaj. Más iparágakban túlsúlyban vannak az élelmiszerek és textilipar, műtrágyák, gyógyszerek és cement.
Ciprus
A terület 5896 négyzetkilométer, fővárosa Nicosia, ugyanazon fekszik Ciprus-
névsziget, kevesebb, mint 100 km-re Kis-Ázsiától délre. 1983 óta alapvetően két részre oszlik - az egyiket a görögök, a másikat a török kisebbség lakja. A sziget kellemes mediterrán éghajlata és parti klímája az európai turisták célpontja, a turizmus az alapja a ciprusi mezőgazdaságnak-
fenyő, szőlő, gabonafélék, dohány és olajbogyó, elsősorban a réz és az azbeszt bányászata.
Libanon
Libanon területe 10 230 négyzetkilométer, lakossága 2 975 000 lakos, és arabul beszélik. Libanont, amely egykor a "Közel-Kelet Svájcának" becézett gazdag ország, az utóbbi években polgárháború szakította szét. Bejrút, a nemzetközi kereskedelem és a banki központ volt a leginkább érintett. A zsidók, arabok és keresztények közötti vitákat a mai napig nem sikerült megoldani.
Libanon a Földközi-tenger keleti részén található, a legfontosabb hegység Libanon, a legnagyobb hegy pedig a Karnat as-Saudá. Libanon leghosszabb folyója a Flying, amely 145 km.
Meleg és száraz nyár van, enyhe nedves tél. A helyi növényzet fontos libanoni cédrusoknak ad otthont, főleg medvék, rágcsálók, vadmacska és nyestek, ciprusok, borókák és szentjánoskenyér fák nőnek itt. Szőlőt, citrusokat, almát, paradicsomot termesztenek., olajbogyó, zöldségfélék és a háborús években fontos volt az ópium termesztése, baromfit, kecskét és juhot tenyésztenek.
Az egyes országok gazdasági és politikai fejlődésének jellemzői
Közép-Ázsia jelenleg olyan terület, amelyet körülményeink között csak nagyon marginálisan tárgyalunk. Közvetlenül a Szovjetunió összeomlása után feltételezték, hogy egy újabb instabilitási zóna alakul ki az amúgy is problémás régiók közelében, mint például a Közel-Kelet és a Transkaukázus. Ezeket az aggályokat két terület kivételével még nem erősítették meg teljes mértékben. Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy Közép-Ázsiában még mindig vannak ellentmondásos tényezők!
Közép-Ázsia ezért politikailag problémás régió. Ez valószínűleg összefügg a kommunista ideológia ütközésével az iszlám ideológiájával és a jelenlegi gazdasági válsággal.
A legtöbb ország meg akar szabadulni az Oroszországtól való politikai és gazdasági függéstől, és megpróbálja gazdaságát az iszlám hatalmak felé fordítani. Többek között a nemzeti köztársaságok társadalmainak általános iszlamizálása zajlik. Ez a magas növekedéssel és a magas munkanélküliséggel együtt feszültséget okoz a térségben. A szovjet hatalom mindig bizonyos régiókra és bizonyos etnikai csoportokra támaszkodott, ami mára nagy regionális, etnikai és társadalmi különbségek oka az életszínvonalban, a települések felszereltségében és a központi hatalom részesedésében.
A mezőgazdaság rossz természeti körülményei minden bizonnyal hozzájárulnak az itteni feszültséghez. Az egyetlen termékeny hely a Fergana-medence, ahol rengeteg víz és viszonylag termékeny talaj található. Itt a közép-ázsiai régió három államának határai találkoznak: Kirgizisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán. Ez egyben a legnépesebb terület. Jelentős nemzeti kisebbségek vannak (különösen az üzbégek Kirgizisztánban és Tádzsikisztánban). A Fergana-medence a hit szempontjából is hagyományos konzervatív hely. A Szovjetunió összeomlása után a munkaképes emberek több mint fele itt vesztette el munkáját.
A konfliktusok fő oka ezen a területen az etnikai többség (Üzbegisztánban) vagy a kisebbség (Kirgizisztánban) tagjainak radikalizálódása az érintett országokban, amely a peresztrojka gazdasági válsága alatt a nacionalizmus hullámához kapcsolódik. Kisebb nézeteltérések akkor elegendőek a konfliktus megkezdéséhez. Politikai és gazdasági helyzet az egyes országokban
Türkmenisztán Köztársaság
Alapinformációk
terület: 488100 km 2
népesség: 4569000
főváros: Ashgabat
további fontos városok: Čardžou, Tašauz, Mary, Turkmenbaši
etnikai összetétel: türkmének (73%), oroszok (10%), üzbégek (9%), kazahok (2%)
vallás: szunnita iszlám (87%), keleti ortodoxia
története: Kr. e a terület a Perzsa Birodalom része volt, amelyet később Nagy Sándor hódított meg, majd a Pártus Birodalom része, és a nyolcadik században csatolták az Arab Birodalomhoz. (az iszlamizáció kezdete). Később a mongolok, a timurok és Oroszország leigázták a területet. 1924-ben létrehozták a Türkmén SSR-t. A Szovjetunió összeomlásával eltűnt, és létrejött egy önálló Türkmén Köztársaság.
Államrendszer: szinte abszolút elnöki pozícióval rendelkező köztársaság
Egy másik lehetőség az útvonal kiépítése Üzbegisztán és Kazahsztánon át Kínába, amely Kazahsztán és Kína között nemrégiben aláírt, több ezer kilométernyi vezeték építéséről szóló megállapodásra épülne. De ennek a tervnek a megvalósítása a két fél pénzügyi igényei miatt még mindig a csillagokban van. Tehát sok terv van, de fizikai megvalósításuk kezdete még mindig elhúzódik, ami késlelteti az ígért "türkmén csodát".
Egy főre jutó GDP: 1800 USD a vásárlóerő-paritás szerint (1999. feltételezés)
A GDP összetétele: mezőgazdaság 18%, ipar 50%, szolgáltatások 32%
Munkanélküliség: nincs pontos szám, reális becslés 25-30% körül van (hivatalosan körülbelül 5%)
Kazah Köztársaság
Alapinformációk
terület: 2717300 km 2
népesség: 16,5 millió (1996), 18,5 millió (2010)
főváros: Astana, Almaty (287000 lakos),
további fontos városok: Karaganda, Chimkent, Pavlodar, Semipalatinsk
etnikai összetétel: kazahok (44,3%), oroszok (25,8%), ukránok (5,1%), németek (3,3%),
Üzbég (2,2%
vallás: szunniták (50%), keresztények (50%) - Rus.Ort. gyülekezet-44%, protestánsok-4%, mások 4%
történelem: az ellenőrzött gyarmatosítás Oroszországból 1830-ban kezdődött. Kazahsztán a Szovjetunió alapanyaga lett. 1920-ban itt hozták létre a Kirgiz Autonóm Köztársaságot, 1922-től a Szovjetunióhoz tartoztak. 1925-ben a Kazah Autonóm SSR neve 1936-ban szövetségi köztársaság státuszt kapott. 1991.10.25-én a nevet Kazah Köztársaságra változtatták, és 1991.12.16-án kikiáltották a függetlenséget. 1991.12.21-én a FÁK-t összekötötték.
Államrendszer: Elnöki Köztársaság
Politikai helyzet
A régió más országaihoz hasonlóan a kormányt is egy erős személy képviseli: itt van Nursultan Abizhevich Nazarbayev elnök. A függetlenség után, 1991-ben választották meg. Most, 1999-ben, újraválasztották elnöknek. Ezeket az elnökválasztásokat az Egyesült Államok erősen bírálta. Kritizálták a harc módját; 1998 júniusában bebörtönözte két legsúlyosabb riválisát, mert részt vett egy illetéktelen gyűlésben, majd majdnem egy évvel az esedékesség előtt elnökválasztást hirdetett. Nazarbajev ezután a szavazatok 81,7% -át nyerte el…
Bármi is legyen a politikája, a nyugattól óriási beruházásokat kapott Kazahsztán számára, és egyre inkább a FÁK-ban történő nagyobb integrációra törekszik. 1994-ben részt vett a Közép-Ázsiai Regionális Unió (üzb., Kyrg., Kaz.) Létrehozásában. Ezután a három ország aláírta a közös biztonságpolitikai szerződést. Aztán 1996-ban megalakult egy közép-ázsiai katonai unió az ENSZ égisze alatt. Nazarbajevet a FÁK-ot 1991-ben létrehozó államok együttműködésének támogatójának tekintik. 1994-ben megtervezte az Eurázsiai Unió további fejlesztését. Üzbegisztán élesen bírálta, aki úgy látta, hogy Nazarbajev - Kazahsztán - vezető szerepet vállal a régióban...
A politikai problémák mellett a közép-ázsiai köztársaságoknak is vannak problémái az ivóvízforrással. Kazahsztán és Üzbegisztán területén volt egy tó, amelynek területe 65500 km 2 volt. Most a tó területe majdnem fele kisebb (37 000 km 2).
A tó alján található az Aralkum sivatag. Nem csak Közép-Ázsia éghajlatát és környezetét, de még az egész világ bioszféráját is veszélyezteti, mivel évente több millió tonna sóport bocsát ki a légkörbe.
Az Aral-tenger kiszáradásának legfőbb oka, egészen a közelmúltig a világ negyedik legnagyobb tava, a szovjet tervezők megalomán erőfeszítései voltak, akik a gyapottermelés növelésére törekedtek, amely mindig is ritka devizaforrás volt.
1960-ig Amudarji és Sydarji vize 50 000 négyzetkilométer gyapotültetvényeket öntözött, de a vízveszteség még nem volt észrevehető.
A fordulópont abban az időben következett be, amikor Hruscsov alatt a száraz talaj kiterjedt elárasztása kezdődött. Az öntözött terület csak húsz százalékkal nőtt az 1960–1980-as években, miközben a vízfogyasztás megduplázódott. Ennek eredményeként a tó szintje 16 méterrel csökkent, a területe felére, a víz mennyisége pedig negyedére csökkent. A következmények katasztrofálisak .
Az éghajlat megváltozott, és az egykor gazdag fauna kihalt, beleértve az iparban feldolgozott 25 halfajt, több tízezer ember megélhetését vesztve. Az alacsonyabb sótartalmú vizek ősi tartalékai elkezdték felszínre hozni és sósítani az egykor termékeny talajt, emellett műtrágyákkal és rovarölő szerekkel telített mérgező vízelvezető vizek halmozódnak fel a területen.
Aral pusztulása 175 000 kazahot érintett. Nemcsak az ivóvízhiány, hanem a rosszindulatú betegségek, például a rák, a tuberkulózis, a vérszegénység és a sárgaság növekvő előfordulása is az ökológiai katasztrófa legsúlyosabb következményei közé tartozik. A peszticid-szermaradványokkal járó sópor a légkör felső részébe kerül, és csak Norvégiában, az Antarktiszon, vagy a Himalája és Pamir gleccserének felszínén azonosították.
"Globális szempontból mi magunk pusztítottuk el a Föld negyedik legnagyobb tavát, és valószínűleg a huszonegyedik legnagyobb sivataggal helyettesítjük. A helyiek már elnevezték: Fehér sivatag - Akkum. De minden rendelkezésre álló adat szerint ez nem tűnik jó változásnak. " (Koktejl sz., 1999. április)
Tádzsik Köztársaság
Alapinformációk
terület: 143100km 2
népesség: 6,4 millió (1999)
főváros: Dušanbe
további fontos városok: Khodent, Kurgan-Tjube, Kuljab, Chorog
etnikai összetétel: tadzsik (62,3%), üzbég (23,5%), orosz (7,6%), tatár (1,4%),
Kirgiz (1,3%), mások (3,9%)
vallás: szunniták, síiták, ismaliták, orosz vallási egyház
történelem: A területet a XIX. században csatolták az Orosz Birodalomhoz, amikor a Bukhara Khanate Pamir meghódítását követően Oroszországtól függővé vált. 1920-ban a Bukhara emírt megbuktatták és megalakult a Buch.lidová sovět.republika. az üzbég SSR része, mint autonóm köztársaság., 1929-ben szövetségi képviselő státuszt kapott. 1990-ben a Tádzsik SSR Legfelsőbb Tanácsa elfogadta a függetlenségi nyilatkozatot és 1991 szeptemberében jóváhagyta az új Tádzsik Köztársaság nevet. deklarálta a köztársaság teljes szuverenitását, 1991-ben aláírták a FÁK-hoz való csatlakozásról szóló nyilatkozatot.
államalapítás: köztársaság
Politikai és gazdasági helyzet
Tádzsikisztánban az ókortól kezdve sűrűn lakott területek vannak, például Szamarkand vagy Bukhara régió. Itt vannak a legnagyobb etnikai kisebbségek, különösen az üzbégek (25%).
A kisebbségekkel kapcsolatos problémák itt elsősorban az 1924-1936 közötti időszak után kezdtek jelentkezni, amikor a határokat újraosztották az egyes államok között.
A Szovjetunió összeomlása után az összes államban viszonylag nagy orosz csoport maradt. Bár számuk az 1990-es években csökkent, főként a felsőoktatásnak köszönhetően továbbra is a népesség fontos részét képezik - az egyes területeken élő oroszok mindig is a szellemi elit részei voltak. Az 1990-es években jelentős "agymenés" történt a Az orosz lakosság, az egyes kormányok az orosz kisebbségek távozásának korlátozására törekszenek, és például Tádzsikisztánban az orosz mint második hivatalos nyelv (pontosabban az "általános kommunikációs nyelv") került bevezetésre.
Eddig Tádzsikisztán az egyetlen hely a régióban, ahol régóta nyílt harcok zajlanak. 1992 májusában, a dušanbei tüntetéssorozat után fegyveres összecsapások robbantak ki Rachmonov kommunista elnök és Nabiev volt elnök támogatói, valamint a túlnyomóan Tádzsikisztán Iszlám Újjászületési Párt által vezetett ellenzék között. A polgárháború itt tartott 1991-től 1997-ig.
Röviden, ennek oka a kommunisták és az ellenzék közötti hatalmi harc volt. A kommunisták Nabiev volt elnök és a jelenlegi Rahman vezetésével főként északon, Khodent legfejlettebb régiója környékén laktak, ahol szövetségeseik üzbégek voltak. A kommunisták második legerősebb területe Dusanbe és Kuljab déli része volt - mindkét elnök szintén származott. Az ellenzék legfontosabb központja viszont a Garm-völgy és Bad Badakhshan autonóm régió nehezen elérhető területein volt.
A polgárháború 100 000 emberéletet és több mint 600 000 menekültet követelt. Három évvel a háború befejezése után stabilizáció zajlott le, de egyes csoportok még mindig nem hajlandók központi hatalom alá kerülni, a zaklatott Afganisztán közelsége, valamint a kábítószer-kereskedelem és a Tádzsikisztánból származó szállítás problémái továbbra is Közép-Ázsia "forró" régiójává teszik . Az egy főre eső GDP: - 1140 USD (2000)
Munkanélküliség: 5,7% (hivatalosan)
Üzbegisztán Köztársaság
Alapinformációk
terület: 447400 km 2
népesség: 24756 ob.
Főváros: Toskent
további fontos városok: Szamarkand, Bukhara, Fergana, Namangan
etnikai összetétel: üzbégek (71,4%), oroszok (8,3%), tadzsikok (4,7%), kazahok (4,1ˇ), Tátra (2,4%), Karakalpaksok (2,1%) és.
vallás: szunnita iszlám (88%), keleti ortodoxia (9%)
története: Üzbegisztán területén a Kr. e. l. felváltva egyik hódítót a másik után - a perzsákat, Nagy Sándort, a törököket. A nyolcadik században a területet az Arab Kalifátushoz csatolták. Az ország iszlamizációjának kezdete ettől az időponttól származik. A tizenharmadik században Üzbegisztánt a mongolok, később a timurok hódították meg. A 16. században nomád üzbég törzsek támadták meg az országot. A 19. század közepe óta Üzbegisztán Oroszország stratégiai érdekévé vált, 1924-ben létrehozták az üzbég SSR-t. 1991-ben tűnt el, amikor Üzbegisztán kikiáltotta a függetlenséget.
államrendszer: köztársaság elnöki rendszerrel.
Természetesen nem hiányozhat az érdeklődés Oroszország iránt, amely a Kreml új uralkodójával egy új offenzív külpolitikával állt elő, amelynek állítólag Karimovot az érdeklődési körébe kellett vonzania. A csúcspont az volt, hogy Üzbegisztán belépjen az ún Sanghaji Együttműködési Szervezet, amelyet Moszkva és Peking irányít. A jelenlegi helyzetben azonban Üzbegisztán nagyobb szimpátiát mutat Washington iránt, amelytől - hasonlóan a többi közép-ázsiai köztársasághoz - jelenleg pénzügyi támogatást kap.
Földrajzi elhelyezkedése miatt az iszlám Karimov tekintélyelvű rendszere az Egyesült Államok egyik legfontosabb szövetségesévé vált az afgán tálibok elleni támadásban. Míg a régió más államai semlegesebb álláspontot képviselnek, Üzbegisztán megnyitotta katonai és légi támaszpontjait az Egyesült Államok megtorlása előtt. Mindkét állam bejelentette "minőségileg új kapcsolatok" létrehozását.
Iszlám Karimov üzbég vezető lelkesedése a terrorellenes kampány elindításáért nem meglepő. Ez alkalom számára, hogy megerősítse függetlenségét Oroszországtól, és bevonja az Egyesült Államokat a saját szélsőséges ellenzéke - az Üzbegisztán Iszlám Mozgalom, a Karim-rendszer megdöntésére törekvő szervezet, amelynek képzési bázisai Afganisztánban vannak.
Az egy főre eső GDP: 2400 USD
A GDP összetétele: mezőgazdaság 28%, ipar 21%, szolgáltatások 51%
Kirgizisztán Köztársaság
Alapinformációk
terület: 198500 km 2
népesség: 4575000 (1998)
további fontos városok: Osh, Jalalabad, Tokmok, Naryn, Talas, Karakol
etnikai összetétel: kirgiz (56%), oroszok (19%), üzbégek (13%)
vallás: szunnita iszlám (70%), ortodoxia, buddhizmus
történelem: A kirgizek első említését a kínai krónikák a Kr. e. második századtól kezdve rögzítik, de csak a XVI. században vándoroltak a mai Kirgiz területére. Ez a terület először a Mandzsúr Csing Birodalom része volt, később beépült Oroszországba.
A szovjet forradalom után kikiáltották a Kirgiz Szövetségi Köztársaságot, amely csak 1991-ben ért véget.
Kirgizisztánban, csakúgy, mint a volt szovjet birodalom néhány országában, a kommunista pártot a szuverenitás deklarálása után azonnal betiltották.
államalapítás: elnöki köztársaság
Politikai és gazdasági helyzet
A zárt ország, amely szomszédaival ellentétben nem rendelkezik olaj- és gázkészlettel, iparának nagy részét elvesztette a piacgazdaságra való áttérés során, és most elsősorban külföldi segélyekre támaszkodik. Kirgizisztán volt az első posztszovjet ország, amely csatlakozott a WTO-hoz . Diplomáciai tevékenységre törekedett. A WTO mellett részt vett a Sanghaj Öt Egyesületben és a Vámunióban is. Mindezek a szervezetek azonban a közelmúltban háttérbe szorultak, és Kirgizisztántól nem várható, hogy hasznot húzna ezekben a szervezetekben való részvételből. A gyenge gazdaság és a kis ásványvagyon arra kényszeríti Kirgizisztán gazdaságát, hogy visszaforduljon Oroszország felé. Oroszország számára az itt élő számos orosz kisebbség is előnyös ebben a helyzetben.
Askar Akajev elnök rezsimjét régóta a demokrácia szigeteként tartják számon az autoriter Közép-Ázsiában, és most kritizálják az emberi jogi visszaélések miatt. Az országot iszlám radikálisok támadják, akik Kirgizisztánon keresztül Tádzsikisztánból próbálják elérni Üzbegisztánt. A gazdasági reformok kezdetben a legjobbak voltak a régióban, de a gazdaság most szerény mértékben növekszik, és a várható beruházások láthatók. Ma a külföldi adósság nagyjából megegyezik a bruttó hazai termékkel. A turizmus jelenleg fontos szerepet játszik a gazdaságban.
Az egy főre eső GDP: 2300 USD
A GDP összetétele: mezőgazdaság 39%, ipar 22%, szolgáltatások 39% (1999)
A Közép-Ázsiában valóban létező konfliktuszónák száma ellenére ez a terület viszonylag stabil marad. Pontosan többé-kevésbé tekintélyelvű rendszerek támogatják ezt a stabilitást, különösen egy olyan gazdaság fejlődésének hangsúlyozásával, amely fokozatosan kezd növekedést mutatni minden országban. Minden országnak szüksége van a külföldi befektetések beáramlására, amely csak stabil politikai és gazdasági környezetben valósulhat meg. Ez az oka annak is, hogy az 5 közép-ázsiai elnök minden ellentmondás ellenére kinyilvánítja érdeklődését a közös biztonságpolitika iránt.
Jelenleg tehát Közép-Ázsiát viszonylag stabil régiónak tekinthetjük, de figyelembe véve annak konfliktuspotenciálját és az instabil területek közelségét, amelyek közvetlen hatással vannak Közép-Ázsiára.