A dohányzás társadalmi drog. Vannak, akik divatnak, mások személyes szokásnak tartják, és többségük a gyengeség rossz szokásának.
Annak ellenére, hogy a dohányzás kétségkívül káros hatással van az emberi egészségre, a világon, valamint Szlovákiában a lakosság egyharmada dohányzik. A férfiak körében gyakoribb, de a dohányzó nők száma növekszik. Annak ellenére, hogy jól ismert tény, hogy a dohányosok élete átlagosan 5 perccel rövidül egy cigaretta elszívásakor, és összesen 8-10 évvel, a nikotin-függőség előfordulási gyakorisága növekszik. A dohányzás kockázatának médiafelfogása miatt, de egyéb okokból is, amelyeket főként a család, a munka, a gazdaság dominál, a dohányzók akár 73 százaléka próbálkozott már életében, de sikertelenül.
10 másodpercenként
A tartós dohányzást fogyasztó személyek 50 százalékos eséllyel idő előtt meghalnak a dohányzás okozta betegségben. A dohányt csak Amerika felfedezése után említik először a dokumentumok. Az európaiak közül Columbus próbálta ki először. Azóta a dohányexport arany korszakba lépett, pénznemként szolgált, értékesítése az amerikai forradalmat finanszírozta, a báj, az elegancia és a stílus szinonimájává vált. 10 másodpercenként egy ember meghal a dohányzás következtében!
Dohányzás, szív és vérkeringés
A dohányfüst belélegzése számos azonnali reakciót okoz a szívben és az erekben. A dohányzás kezdetétől számított egy percen belül a pulzus gyorsulni kezd, és az első 10 perc alatt akár 30 százalékkal is növekedhet. A dohányzás emeli a vérnyomást is, az erek beszűkülnek, ami arra kényszeríti a szívet, hogy tegyen több erőfeszítést a vér és ezáltal a szövetek oxigénellátására. A szén-monoxid megkötése a vérfesték hemoglobinnal sokkal könnyebb, mint oxigénnel. Ez csökkenti a szövetekbe jutó oxigén mennyiségét. A szív oxigénellátásának elmulasztása koszorúér-betegséget (CHD) eredményez. Előfordulhat felismerhetetlenül, vagy tipikus mellkasi fájdalommal, vagy akár szívrohammal. Az érkeményedés - az érelmeszesedés - szintén hozzájárul a kialakulásához. A dohányzás, a magas koleszterinszint és a magas vérnyomás a koszorúér-betegség leginkább bizonyított kockázati tényezője.
A cigarettázóknak kétszer-háromszor nagyobb a szívroham kockázata, mint egy nem dohányzónál. Ha mindkét másik fő kockázati tényező egyszerre van jelen, akkor a szívroham esélye nyolcszorosára nőhet. Az elégtelen véráramlás azonban megakadályozható az ereken is - iszkémiás alsó végtagi betegség (ICHDK) fordul elő. A dohányosok tizenhatszor nagyobbak a perifériás érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatával, mint azok, akik soha nem dohányoztak.
Azoknál a dohányosoknál, akik nem figyelnek az első tünetekre és továbbra is dohányoznak, nagyobb valószínűséggel alakul ki lábgangréna. Az oxigén agyba juttatásának elmulasztása szélütést okoz, amelynek súlyos következményei lehetnek.
Cukorbetegség és dohányzás
A dohányzás negatívan befolyásolja a szív- és érrendszert. Ez ismert tény. De a cukorbetegség negatív hatással van a szív- és érrendszerre is. Ez is jól ismert. A cukorbeteg a kockázata szempontjából legyőzött szívroham.
A cukorbeteg dohányosnak lényegesen nagyobb a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, és a nem dohányzó cukorbeteg még jelentősebb, mint a nem dohányzó nem cukorbeteg. Ha egy személy 2-es típusú cukorbetegségben szenved és dohányzik, hozzáadódik a szív- és érrendszer károsodásának kockázata, és ehhez hasonlóan hozzáadódik a teljes várható élettartam 12-15 évvel való lerövidülése.
Maga a dohányzás pusztító hatással van a szervezetre. Ez nemcsak az érrendszert érinti, hanem rontja az emberi test anyagcsere folyamatait is. Dohányzáskor a cukorszint (hiperglikémia), az inzulin (hiperinsulinémia) és a vérnyomás élesen emelkedik. A krónikus dohányzás károsítja az érbélést - az endotheliumot, ami a szervezet inzulinérzékenységének romlásához vezet, és ezáltal ismét növeli a cukorszintet. Az inzulinrezisztencia, valamint az inzulinszekréció károsodása a 2-es típusú cukorbetegséget okozza.
Tapasztalt cukorbetegek tudják, hogy egy cigaretta vagy cigaretta torzítja az eredményeket - a vércukorszint mindig magasabb. Ezért sokan a jobb eredmények elérése érdekében nem dohányoznak erőszakosan, mielőtt vért vesznek a diabetológusnál történő ellenőrzés céljából. De ez csak az eredmények megtévesztése. A hiperglikémia többnyire állandó a dohányosok körében, és felelős a későbbi diabéteszes szövődmények kialakulásáért. A cigarettákban található nehézfémek - különösen a kadmium - szintén növelik a cukorbetegség előfordulását.
Megfigyelések kimutatták, hogy a cukorbetegség előfordulása lényegesen magasabb a dohányosoknál, és a kockázat egyértelműen növekszik a napi elszívott cigaretták számával, és a csúcsérték azoknál, akik napi 20 vagy annál több cigarettát szívnak el. A dohányosoknak 1,5-szer nagyobb az esélyük a cukorbetegségre, mint a nem dohányzókra. Ez a kapcsolat kifejezettebb, főleg a férfiak esetében. A dohányzás megelőzése nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek morbiditását és mortalitását, hanem a cukorbetegség előfordulását is csökkenti.
A dohányzás általában a vér koleszterinszintjének növekedését is okozza, ami rontja az érelmeszesedés lefolyását cukorbetegeknél. A fibrinogén szintje és a vérlemezkék száma is növekszik, ami a vér tapadásának (viszkozitásának) növekedéséhez vezet. Mindezek a változások növelik annak kockázatát, hogy a dohányosok az atherosclerosis különféle formáit fejlesszék ki.
Ezenkívül a dohányzás az elhízás megjelenését és jellegét is befolyásolja. A dohányosok általában elhízottak, mint a nem dohányzók, és emellett veszélyesebb a hasi elhízásuk is, amelyben a zsír főleg a derék köré koncentrálódik. Ezek a megállapítások ellentmondanak annak az általános érvnek, különösen a dohányos nőknél, miszerint a cigaretta elősegíti a karcsúságot. A dohányzásról való leszokás után csak azok híznak, akik többet esznek, leggyakrabban édességeket vagy édes italokat, ahelyett, hogy megvonási tünetektől szenvednének.
A dohányzásról való leszokás előnyei azonnali. Mindössze 20 perc alatt a vérnyomás és a pulzus normalizálódik. 24 óra elteltével a szén-monoxid kiválasztódik a testből, és a tüdő megkezdi öntisztító kezelését. A nikotin nyomai az utolsó cigaretta után 48 órával kezdenek eltűnni. Hamarosan javul az íze és az illata, jobban érzi magát az ember. A légzés szabadabbá válik, a fizikai tevékenység könnyebb.
Hosszú távon az egészségügyi szövődmények kockázata kompenzálódik másokkal. Számos tanulmány kimutatta, hogy a dohányzásról való leszokástól számított öt éven belül a szív- és érbetegségek kockázata a nemdohányzók kockázatának szinte a szintjére csökken. Szívroham után a dohányzásról való leszokás felére csökkentheti a kiújulás kockázatát. A stroke kockázata két év alatt jelentősen csökken, öt év múlva pedig megegyezik a nemdohányzók kockázatával.
Miért kell leszokni a dohányzásról
Az egyik legjobb dolog, amit bármely cukorbeteg tehet, az a dohányzás és a leszokás abbahagyása, ha elkezdte. Ez nem növeli a rák kockázatát, ugyanakkor károsítja az ereket, különösen a szívet, az agyat és az alsó végtagokat. Önmagában a cukorbetegség fokozza az érrendszer károsodásának kockázatát, ami szélütéshez, szívrohamhoz és veseelégtelenséghez vezethet. A dohányos cukorbetegeknél ez a kockázat megtöbbszöröződik. A dohányzásról való leszokásnak és a fokozott fizikai aktivitásnak csak előnyei vannak - megakadályozza a cukorbetegség kialakulását, a betegség esetén javítja anyagcsere-egyensúlyát, csökkenti a vércukorszintet és csökkenti az elhízás előfordulását.
A cukorbetegség kialakulásának kockázata a volt dohányosoknál a dohányzás abbahagyása után 10 évvel, nőknél 5 évvel csökken a nemdohányzók szintjére. A dohányzásról való leszokás az élet bármikor azonnali előnyöket jelent, valamint az egészség hosszú távú javulását. A dohányzás során nincs úgynevezett biztonságos mennyiség. Az egészség maximalizálása és a kockázat minimalizálása érdekében teljesen fel kell hagyni a dohányzással és kerülni kell az ún passzív dohányzás. A dohányfüggőség hatékony kezelése számos év alatt jelentősen javítaná a lakosság egészségi állapotát.