35. évfolyam/sz. 3/2000
A CSALÁDI KAPCSOLATOK VIZSGÁLATÁVAL Mért háziállatok jelenlétének fontossága a családban
A CSALÁDI KAPCSOLATOK VIZSGÁLATÁVAL MÉRT CSALÁDI LEMEZ JELENTŐSÉGE
NIKOLETA SCHUSTEROVA
Regionális pedagógiai-pszichológiai tanácsadás, Eperjes
Absztrakt: A hozzászólás a fiatalabb és középiskolás korú gyermekek és háziállataik érzelmi kapcsolataival foglalkozik. A családi kapcsolatok tesztjét alkalmazták. A tesztet háziállatok adatai egészítették ki. A gyermekek háziállatokhoz fűződő érzelmi viszonyait a nemhez, az életkorhoz, az észlelt kohézióhoz, az expresszivitáshoz és a konfliktusokhoz viszonyítják a családban a szülők egy részének érzelmek minőségének észlelésével, valamint a gyermek agresszivitásával kapcsolatban, ahogy azt az iskolatársak megítélik. Az eredmények megerősítették, hogy a családi kapcsolatok tesztjének háziállatokkal történő kiegészítése megalapozott. Nem találtunk szignifikáns különbséget a mintában (N = 180) a háziállattal való kapcsolatokban a gyermek életkora és neme tekintetében. Azok a gyermekek, akik a szülők egy részének érzelmét kevésbé kedvezőnek tartják, intenzívebb pozitív és negatív kapcsolatokat alakítanak ki a családi háziállattal szemben. Az agresszívebb gyermekek jelzik és elfogadják a kedvteléssel való negatívabb kapcsolatokat is.
Kulcsszavak: családi háziállat, érzelmi kapcsolatok, fiatalabb és középiskolás kor, Családi kapcsolatok tesztje
Összegzés: A mű foglalkozik a fiatalabb és középiskolás gyermekek érzelmi kapcsolataival háziállataikkal. Használták A családi kapcsolatok tesztje, háziállatok adataival kiegészítve. A mű összehasonlítja a gyermekek és a háziállatok érzelmi viszonyait a nem, az életkor, az észlelt koherencia, expresszivitás és konfliktusok vonatkozásában a családban, a szülőktől származó érzelmek minőségének észlelésével, valamint a gyermekekkel kapcsolatban, és is Az eredmények megerősítették ezt a kiegészítést Családi kapcsolati teszt a háziállatokról megvan az indoklása. Az adott mintában (N = 180) nem találtunk szignifikáns különbséget a háziállattal való kapcsolatokban a gyermek életkorához és neméhez viszonyítva. Azok a gyermekek, akik a szüleiktől származó érzéseket a legkevésbé kedvezőnek tartják, intenzívebb pozitív és negatív kapcsolatokat alakítanak ki a háziállattal. Az agresszívabb gyerekek több negatív kapcsolatot küldenek és fogadnak a háziállattal kapcsolatban.
Kulcsszavak: családi háziállatok, érzelmi kapcsolatok, fiatal és középiskolás kor, családi kapcsolatteszt
Gyermekpszichológia és patopszichológia, 35, 2000, no. 3. o. 195–208.
A STRESZTOROK MEGJELENÉSÉNEK KÉPZÉSE ÉS KÉPZÉSE KÖZÖTT A TERHES NŐK TÖRTÉNETÉBEN
OKTATÁS ÉS Dohányzás a terhes nők történelmében bekövetkezett stressz tényezőkkel kapcsolatban
DRAHOSLAVA HRUBBA, LUBOMN KUKLA, MOJMNR TYRLNK
Megelőző Orvostudományi Intézet, Orvostudományi Kar, Masaryk Egyetem, Brno
Gyermekegészségügyi Kutatóintézet, Brünn
Gyermekegészségügyi Kutatóintézet, Brünn
Absztrakt: A nemzetközi ELSPAC vizsgálatba bevont terhes nők cseh csoportjában a krónikus stressz források elterjedtségét vizsgálták: konfliktusok a szülők kapcsolataiban és elválásukban, illetve válásaikban, gyermekeik helytelen kezelése és szexuális bántalmazása, rossz iskolai kapcsolatok, diszharmonikus társadalmi körülmények terhes nők (válások, elválás és magányos anyák), és ésszerűtlen szexuális magatartásuk következményei (ismételt nem kívánt terhességek, abortuszok). A csak alapfokú végzettséggel rendelkező nők körében a krónikus stressz társadalmi forrásainak gyakoribb előfordulása gyermekkorukban mutatkozott meg a jobban képzettekkel összehasonlítva. Ebben a társadalmi csoportban a dohányzó és nemdohányzó nők között jelentős különbségek voltak a stressz előzményei között. A felnőttkori krónikus stressz forrásait is gyakrabban figyelték meg az alacsony iskolai végzettségű nők körében. A dohányzók és a nemdohányzók közötti krónikus stressz-kitettség jelentős eltérései csak a jobban képzett nők csoportjában fordultak elő.
Kulcsszavak: krónikus stressz, oktatás, dohányzás, terhesség
Összegzés: A nemzetközi ELSPAC tanulmányba bevont cseh terhes nők csoportja egyebek mellett nyomon követte azon jelenségek előfordulását, amelyek krónikus stresszt okozhatnak a válaszadók számára: nézeteltérések, szülők különválása és válása, kegyetlen bánásmód és a családok szexuális bántalmazása, terhes nők (válások és válások, egyedülálló és egyedülálló anyák) és vakmerő szexuális magatartásuk következményei (ismételt nem kívánt terhességek, abortuszok). Azok a nők, akik csak alapfokú vagy alacsonyabb szintű szakképzést szereztek, gyakrabban nőttek fel, mint a középiskolások és az egyetemisták, olyan társadalmi környezetben, amely a különböző stresszek nagyobb forrása. Lényegesen gyakrabban szenvedtek stresszelőzményekben a dohányosok. Szintén felnőttkorban a krónikus stressz forrásainak előfordulása az alacsony iskolai végzettségű nők társadalmi csoportjában lényegesen gyakoribb volt, mint a felsőfokú végzettségű nőknél. Jelentős különbségeket a dohányzók és a nem dohányzók között csak a felsőfokú végzettségű nők csoportjában találtak.
Kulcsszavak: krónikus stressz, oktatás, dohányzó, terhesség
Gyermekpszichológia és patopszichológia, 35, 2000, no. 3. o. 209–221.
A KAMATKOROK LÉTEZÉSÉNEK KEZELÉSE az életérzés létrehozásával
A SZERZŐK MEGLÉVŐ SZERETETTSÉGÉVEL AZ ÉLETMENET LÉTREHOZÁSÁVAL
HALAMA PÉTER
SAS Kísérleti Pszichológiai Intézet, Pozsony
Absztrakt: Az alábbi elméleti és áttekintő tanulmány a serdülőkor bizonyos sajátosságaira összpontosít. Leírják a serdülők fokozott érdeklődését az élet lényege és értelme iránt - amelyet a Szerző az egzisztenciális ébredés jelenségének nevez. Ezt a jelenséget elemzik az absztrakt gondolkodás ezen időszakban bekövetkező fejlődésével kapcsolatban. A tanulmány foglalkozik az absztrakt gondolkodás fejlődésével összefüggő eredet és az egzisztenciális szorongással való megbirkózás kérdésével is. Megbeszélik az egzisztenciális szorongással való megbirkózás megfelelő és nem megfelelő módszereit. A megküzdés megfelelő mechanizmusait az életérzés értelmének megteremtéseként értjük, amely alapvető tényező az identitás kialakulásában. A serdülőkorban az élet értelmének megteremtésével való sikeres megküzdés elkerülhetetlenségét a további személyes növekedés szempontjából hangsúlyozzuk. Megnevezzük azokat a tényezőket, amelyek támogatják ezt a folyamatot.
Kulcsszavak: serdülőkor, élet értelme, egzisztenciális szorongás
Összegzés: Az elméleti és az áttekintő tanulmány a serdülőkor bizonyos sajátosságaira összpontosít. A szerző leírja az ún az egzisztenciális ébredés jelensége, ahogyan a serdülők fokozott érdeklődését nevezi az élet értelmének és lényegének kérdései iránt. Elemzi ezt a jelenséget az absztrakt gondolkodás fejlődése szempontjából, amely ebben az időszakban következik be. A tanulmány továbbra is az egzisztenciális szorongás megjelenésének és az abszolút megküzdésnek a kérdésével foglalkozik, amely összefügg az elvont gondolkodás fejlődésével. Megbeszélik az egzisztenciális szorongással való megbirkózás megfelelő és nem megfelelő módszereit, miközben az életkép értelmének felépítését, amelyet az identitás kialakulásának alapvető alkotóelemének tekintik, a megbirkózás megfelelő módjának tekintik. A szerző rámutat a serdülőkori élet értelmének alakításának folyamatának sikeres irányításához a további személyes növekedés érdekében, és felsorolja azokat a tényezőket, amelyek támogatják ezt a folyamatot.
Kulcsszavak: serdülőkor, élet értelme, egzisztenciális szorongás
Gyermekpszichológia és patopszichológia, 35, 2000, no. 3. o. 222–232.
A SZÜLŐK ÉS EMBEREK HATÁSA AZ EGÉSZSÉGÜGYI KAPCSOLATBAN FOLYAMATOS KEZELÉSRE
A SZÜLŐK ÉS AZ EMBEREK HATÁSA A KAMATOK EGÉSZSÉGÜGYI KAPCSOLATOS VISELKEDÉSÉRE
GECKOVÁ ANDREA, MARCEL PUDELSKЭ, P. van DIJK JITSE
Grcningeni Egyetem és a kassai UPJЉ
Szociális Orvostudományi Intézet LF UPJЉ, Kassa
Grcningeni Egyetem, Hollandia
Absztrakt: A munka külföldi megállapításokat tartalmaz a szülők és a kortársak serdülők egészséggel kapcsolatos viselkedésére - konkrétan dohányzás, alkoholfogyasztás, drogfogyasztás és sporttevékenység - gyakorolt hatásáról. Sok szerző hangsúlyozza annak fontosságát, hogy különbséget kell tenni egy csoport és egy közeli barát hatása között. Fontos különbséget tenni a társak hatása és a hasonló viselkedésű társak kiválasztása között is. Összehasonlításra kerül az apa és az anya fiaira, azaz lányaira gyakorolt hatása. Egyes kutatási munkák a szülők nagyobb hatását találták; más művek a társak nagyobb hatását találták. Az ilyen megállapítások inkonzisztenciája azzal magyarázható, hogy az egészséggel kapcsolatos viselkedés kialakulásának egyes fázisaiban a szülők és társaik befolyásának eltérő mértékét nem veszik figyelembe. A szülők serdülők viselkedésére gyakorolt hatása közvetett lehet - a társadalmi támogatás, a szülő-serdülőkapcsolat minősége, a kortársak kiválasztására gyakorolt hatás közvetíti. Úgy tűnik, hogy a társadalmi-gazdasági helyzet nem befolyásolja a szülők és társaik serdülők viselkedésére gyakorolt hatásának mértékét.
Kulcsszavak: a szülők hatása, a kortársak hatása, serdülők, az egészséggel kapcsolatos viselkedés
Összegzés: A munka külföldi kutatási eredményeket vizsgál a szülők és kortársaik serdülőkori egészséggel kapcsolatos viselkedésére, dohányzásra, alkoholfogyasztásra, drogfogyasztásra és sportra gyakorolt hatására vonatkozóan. Számos szerző javasolja, hogy különbséget kell tenni egy csoport és egy közeli barát hatása között. Meg kell különböztetni a társak befolyását és a hasonló viselkedésű társak kiválasztását is. Összehasonlítják az apa és az anya fiákra és lányokra gyakorolt hatását. Egyes kutatások a szülők, mások a társaik nagyobb hatását találták. A megállapítások következetlensége azzal magyarázható, hogy nem veszik figyelembe a szülők és kortársaik eltérő mértékű befolyását az egészséggel kapcsolatos viselkedés kialakulásának különböző szakaszaiban. A szülők hatása a serdülők viselkedésére közvetett lehet, a társadalmi támogatás, a szülő-serdülőkapcsolat minősége, a kortársak választására gyakorolt hatás közvetíti. Úgy tűnik, hogy a társadalmi-gazdasági helyzet nem befolyásolja a szülők és kortársaik serdülők viselkedésére gyakorolt hatásának mértékét.
Kulcsszavak: szülői befolyás, kortárs befolyás, egészséggel kapcsolatos viselkedés, serdülők
Gyermekpszichológia és patopszichológia, 35, 2000, no. 3. o. 233–241.
AJÁNDÉKOS GYERMEKEK FIZIKAI FEJLESZTÉSÉNEK JELLEMZŐI
AJÁNDÉKOS GYERMEKEK FIZIKAI FEJLESZTÉSÉNEK JELLEMZŐI
MONIKA DOHNNYNY, JOLANA LAZNIBATOVA, DANIELA OSTATNNKOVA
Élettani Intézet LFUK, Pozsony
Pozsonyi Gyermekpszichológiai és Patopszichológiai Kutatóintézet
Élettani Intézet LFUK, Pozsony
Absztrakt: A bemutatott interdiszciplináris vizsgálat hosszirányban követi a tehetséges gyermekek élettani fejlődését. A kutatási projekt egyik része az antropometriai paraméterek hosszanti követése is. A hozzászólás részletesen kimutatja a Pozsonyban a kivételesen tehetséges gyermekek iskolájába járó 135 gyermek adatait, amelyeket 161 pozsonyi alapiskolai gyermek adataival hasonlítottak össze. A tehetséges fiúk 6–9 éves korukban finomabbak voltak, statisztikailag szignifikánsan szigorúbbak voltak a csontok és alacsonyabb a szubkután zsírszövet százalékos aránya, mint a kontrollcsoport fiúinak. A tehetséges lányok (6–9 évesek) nagyobb testmagasságot és súlyt értek el; a különbségek azonban nem voltak statisztikailag szignifikánsak viszonylag kis számuk tekintetében. A gyermekek fizikai fejlődésének befejezése után mindkét csoport végleges összehasonlítása lehetséges lesz.
Kulcsszavak: fizikai fejlődés, tehetséges gyermekek, pubertás előtti gyermekek, antropometriai paraméterek
Összegzés: Az interdiszciplináris vizsgálatban a tehetséges gyermekek élettani fejlődését hosszú ideje figyelemmel kísérték. A kutatási projekt egyik része az antropometriai paraméterek longitudinális monitorozása. A cikk 135 kivételesen tehetséges gyermekek számára járó pozsonyi gyermek adatait dolgozza fel, amelyeket összehasonlítottunk egy szokásos pozsonyi általános iskola 161 gyermekével. A 6–9 éves tehetséges fiúk finomabbak voltak, statisztikailag szignifikánsan keskenyebbek a csontjaik és alacsonyabb a szubkután zsírszázaléka, mint a kontroll fiúké. A tehetséges (6-9 éves) lányok nagyobb testmagasságot és súlyt értek el, de viszonylag kis számuk miatt a különbségek nem érték el a statisztikai szignifikanciát. Mindenképpen lehetséges lesz összehasonlítani a két gyermekcsoportot a fizikai érés befejezése után.
Kulcsszavak: fizikai fejlődés, tehetséges gyermekek, pubertás kor előtti gyermekek, antropometria
Gyermekpszichológia és patopszichológia, 35, 2000, no. 3. o. 242–254.
REI-FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK - MÉRÉS ÉS KIJAVÍTÁS
BESZÉDFEJLESZTÉS - MÉRÉS ÉS KIJAVÍTÁS
IVAN UИEТ
Pozsonyi Gyermekpszichológiai és Patopszichológiai Kutatóintézet
Absztrakt: Bemutatják az elméleti eredményeket és a beszédaktivitás diagnosztikájának gyakorlati alkalmazását idősebb óvodáskorú és korábbi iskoláskorú gyermekeknél. A gyakorlati alkalmazás középpontjában a beszédtevékenység fejlesztésének igénytelen módszertanának alkalmazása áll. A diagnosztika módszertana egyedi, hat igénytelen teszt alkalmazásával. Közvetlenül kapcsolódik az intervenciós módszertan alkalmazásához. A beszédfejlesztés módszertana hat eljáráson alapszik, adott verbális stimuláló anyaggal. A gyakorlatot a speciális iskolákban ellenőrizték, és az óvodák és az alapiskolák gyermekeinek dolgozták ki.
Kulcsszavak: beszédgondolkodás tesztje, beszédgondolkodás fejlesztése, beszédtevékenység gyorsítása, beszédtevékenység diagnosztikája
Összegzés: A munka bemutatja az idősebb óvodás és fiatalabb iskoláskorú gyermekek beszédaktivitásának diagnosztizálásának elméleti alapját és gyakorlati alkalmazását. A gyakorlati alkalmazás egy igénytelen módszertan alkalmazásában rejlik a beszédtevékenység fejlesztésében. A diagnosztikai módszertan egyedi, hat nem igényes teszt alkalmazásával. Közvetlenül kapcsolódik az intervenciós módszertan alkalmazásához. A beszédfejlesztés módszertanának hat eljárása van egy adott verbális ingeranyaggal. Kipróbálták a speciális iskolák gyakorlatában, és átdolgozták az óvodák és általános iskolák gyermekei számára.
Kulcsszavak: Beszéd gondolkodási teszt, beszéd gondolkodás fejlesztése, beszéd tevékenység felgyorsítása, beszéd tevékenység diagnosztika
Gyermekpszichológia és patopszichológia, 35, 2000, no. 3. o. 255–262.
AZ AUTISZMUS KORAI DIAGNOSZTIKÁJA: SZOCIÁLIS KAPCSOLATOK HIÁNYA
AZ AUTISZMUS KORAI DIAGNOSZTIKA: A SZOCIÁLIS KAPCSOLATOK HIÁNYA
JANA TOMATOVA
Pozsonyi Károly Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Tanszék
Absztrakt: A gyermekek autizmusát jelenleg legkorábban 2-3 éves korban diagnosztizálják. Az 1-2 éves korig nem állnak rendelkezésre megfelelő diagnosztikai módszerek, mivel ebben a korban az autizmussal élő gyermekek fejlődésének kutatása még nem fejeződött be. A később autistának diagnosztizált gyermekek társadalmi viselkedésének vizsgálata az élet első évében előzetesen rendellenességeket és hiányosságokat mutat a társadalmi interakcióikban, a kötődés kialakulásában és minőségében, valamint a nem verbális társas-kommunikációs magatartásban, különösen az együttes figyelem-viselkedésben. Feltételezhető, hogy a fent említett mutatók felhasználhatók az autizmus differenciáldiagnózisára a gyermek korai életkorában.
Kulcsszavak: autizmus, korai diagnózis, társas viselkedés, társas interakció, kötődés
Összegzés: Jelenleg a gyermekek autizmusát legkorábban 2 éves korban diagnosztizálják-3 életév. Az 1-2 éves korig megfelelő diagnosztikai módszerek még nem állnak rendelkezésre, mivel ebben a korban az autizmussal élő gyermekek fejlődésének kutatása még nem fejeződött be. A későbbi autizmussal diagnosztizált gyermekek társadalmi életmódjának vizsgálata az első életévben, előre rámutatnak társadalmi interakciójuk sajátosságaira és hiányosságaira, az elsődleges fogva tartás kialakulására és minőségére, valamint a verbális társadalmi-kommunikációs magatartásra, különösen a közös figyelemhez vezető magatartásra. Feltételezhető, hogy ezeket a mutatókat fel lehet használni a korai gyermekkori autizmus differenciáldiagnózisára.
Kulcsszavak: autizmus, korai diagnózis, társas viselkedés, társas interakció, elsődleges kapcsolat
Gyermekpszichológia és patopszichológia, 35, 2000, no. 3. o. 263–271.
Néhány pedagógiai tényező az iskolai integrációhoz a tanárok értékelésében
AZ ISKOLAI INTEGRÁCIÓ PEDAGÓGIAI TÉNYEZŐI A TANÁROK ÉRTÉKELÉSÉBEN
MARTIN KMEЌ
Pozsonyi Gyermekpszichológiai és Patopszichológiai Kutatóintézet
Absztrakt: A közlemény az alapiskolák pedagógusainak (N = 98) tapasztalatával foglalkozik, akik integráció útján minimálisan egy fogyatékos gyermeket nevelnek osztályaikban. A személyes támogatás és a pedagógiai-szervezeti utasítások értékelése során statisztikailag szignifikáns különbségeket találtunk a három tanárcsoport között. Az elégedett tanárok pozitívabban értékelték ezeket a tényezőket; negatívabban azok a tanárok, akiknek tanácsra volt szükségük, és a legtöbb negatívan azokra a tanárokra, akik saját szavaikkal hiányoztak az integrált oktatás konkrét segítségéből. Mindhárom csoport tanárai egyhangúlag és többnyire negatívan értékelték szakmai felkészültségüket, az orvosi és pszichológiai dokumentáció alkalmasságát, az anyagi-technikai támogatást és a munkájuk pénzügyi javadalmazását. Csak a szülőkkel való együttműködést értékelik a legpozitívabban. A tanárok nem tartják jól kidolgozottnak az iskolai integráció kérdését.
Kulcsszavak: tanár, egyéni iskolai integráció, személyes támogatás, szakmai képzés, pedagógiai dokumentáció, anyagi-technikai támogatás, együttműködés a szülőkkel, a tanár pénzügyi értékelése
Összegzés: A cikk az általános iskolás diákok tanárainak tapasztalataival (N = 98) foglalkozik, akik integráltan oktatnak legalább egy fogyatékkal élő gyermeket osztályaikban. A személyi állomány és a pedagógiai-szervezési utasítások értékelése során statisztikailag szignifikáns különbségeket találtak a megfigyelt tanárcsoportok között. Ezeket a tényezőket pozitívabban értékelték az „elégedett” tanárok, a leginkább negatív tanárok a tanácsadás szükségességével és a legtöbb negatív tanárok, akik saját állításuk szerint hiányoznak az integrált oktatás speciális segítségéből. Mindhárom csoport tanárai ugyanolyan és többnyire negatív módon értékelték saját képzésüket, az orvosi és pszichológiai dokumentáció alkalmasságát, az anyagi és technikai támogatást, valamint a munkájuk pénzügyi értékelését. Csak a szülőkkel való együttműködést értékelik többnyire pozitívan. A tanárok nem tartják befejezettnek az iskolai integráció kérdését.
Kulcsszavak: tanár, egyéni iskolai integráció, személyzet, képzés, pedagógiai dokumentáció, anyagi és technikai támogatás, együttműködés a szülőkkel, a tanár pénzügyi értékelése
Gyermekpszichológia és patopszichológia, 35, 2000, no. 3. o. 272–278.
Esettanulmány - ÜGYFÉL ESETE A KOMMUNIKÁCIÓ MEGJEGYZÉSEIVEL
Gyermekpszichológia és patopszichológia, 35, 2000, no. 3. o. 279-282
hírek
- A FELSŐ OKTATÁSBAN FOGYATÉKOSSÁGOS DIÁKOK
- HETEDIK NEMZETKÖZI KONFERENCIA A TELJESÍTMÉNYMOTIVÁCIÓRÓL
Vélemények
- Katarina Majzlanova: Dramatoterápia. Pozsony, Humanitas 1999. 212 oldal.
- Marie Vágnerová: Pszichopatológia a segítő szakmákért. Prága, Portál 1999.
- F. Riemann: A félelem alapvető formái. Az emberi személyiség típusai, eredetük, jellemzőik és kapcsolati formák. Prága, Portál 1999. 199 oldal.
Gyermekpszichológia és patopszichológia, 35, 2000, no. 3. o. 283-288