Dohányzás a közös helyiségekben
"Üdvözletem, kérem Önt. Egy bérházban lakunk, ahol többen dohányoznak a közös helyiségekben - a magasföldszinten (néha a liftben). A megállásra vonatkozó jó figyelmeztetés után arrogánsak, elutasítják, elkezdték obszcén szavakkal foglalnak helyet. Kérem, tanácsolja, mit tehetek, hogyan tovább. Két kis dátumom van, amelyeken nem tudok felmenni, használnom kell a lépcsőket, és nagyon köszönöm, hogy belélegezte a cigarettafüstöt. Köszönöm Üdvözlet, Daniel. "
Levelének tartalmával kapcsolatban felhívom a figyelmét az 1. sz. 377/2004 Coll. a nemdohányzók védelméről, módosítva, szabályozva az emberek védelmét a nikotin-függőségtől, mint a dohány és a dohánytermékek addiktív és káros összetevőjétől, a dohányzás káros hatásaitól és a dohánytermékek egyéb, az egészséget közvetlenül károsító felhasználásaitól a dohányzók és a nem dohányzók dohányzásnak való kitettsége, valamint a dohánytermékek értékesítésének, gyártásának, címkézésének és forgalmazásának feltételei.
E törvény 7. szakaszának rendelkezései szerint tilos a dohányzás:
a) a fenntartott kocsiktól eltérő rendszeres vasúti személyszállítás, egyéb nemzeti menetrend szerinti személyszállítás, az országos menetrend szerinti személyszállítási megállóhelyek várótermeiben és menedékházaiban, fedett peronokon és zárt nyilvános helyiségekben, amelyek ilyen jellegű szolgáltatásokra vonatkoznak utasok számára nyitott peronokon, a peronok meghatározott területétől 4 méterre,
b) orvosi létesítményekben,
c) általános iskolákban, középiskolákban és iskolai létesítményekben, óvodai létesítményekben és játszótereken,
d) egyetemeken és hallgatói kollégiumokban,
e) a személyzet számára fenntartott dohányzó helyiségeken kívüli szociális szolgáltatásokban,
f) kulturális létesítményekben és zárt sportlétesítményekben,
g) a hivatalos épületek és létesítmények, üzletek, színházak, mozik, kiállítási területek, múzeumok és galériák nyilvánosan hozzáférhető területein,
h) a vendéglátóhelyeken kívüli vendéglátóhelyeken, amelyeknek külön részük van a dohányzók számára,
i. cukrászdákban és gyorséttermekben,
j) olyan helyiségekben, ahol fiatalkorúak vannak őrizetben vagy szabadságvesztés büntetést töltenek be.
A fentiekből következik, hogy a Kbt. 377/2004 Coll. A nemdohányzók védelméről szóló módosított javaslat nem tiltja a dohányzást a közös helyiségekben.
Törvény szerint a 182/1993. a ház közös részeivel e törvény alkalmazásában módosított lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonjogával a ház lényegéhez és biztonságához szükséges részeket értjük, különös tekintettel a ház alapjaira, tetőkre, folyosókra, kerületi falakra, homlokzatok, bejáratok, lépcsők, közös teraszok, padlások, padlások, vízszintes teherhordó és szigetelő szerkezetek és függőleges teherhordó szerkezetek.
E törvény alkalmazásában a ház közös létesítményei olyan létesítményeket jelentenek, amelyeket közös használatra szánnak, és kizárólag ezt a házat szolgálják ki, még akkor is, ha a házon kívül találhatók. Az ilyen berendezések közé tartoznak különösen a felvonók, mosodák és kazánházak, ideértve a technológiai berendezéseket, szárítókat, kocsiházakat, közös televíziós antennákat, villámvezetőket, kéményeket, vízellátást, hőátadást, csatornázást, elektromos, telefonos és gázcsatlakozásokat.
E törvény alkalmazásában a ház közös részei és a ház tartozékai, amelyeket közös használatra szántak és kizárólag ezt a házat szolgálják ki, és nem a ház épületrészei (a továbbiakban: kiegészítők), elkerített kertek és épületek, különösen kerítések, menedékek és elkerített udvarok, amelyek a házhoz tartozó telken találhatók (a továbbiakban csak a szomszédos földterület).
A házban lévő lakás vagy nem lakóhely tulajdonosának és a vele együtt élő háztartásban élőknek joguk van használni a házban lévő lakást vagy nem lakóhelyet, a ház közös részeit, a ház közös létesítményeit, kiegészítőket földterület, amelynek használata összefügg a ház vagy a szomszédos földterületen lévő lakás vagy nem lakóhely használatával.
A házkezelés olyan szolgáltatások és áruk beszerzése, amelyek révén az adminisztrátor vagy a közösség biztosítja a lakások és nem lakóhelyiségek tulajdonosainak a ház üzemeltetését, a ház közös részeinek, a ház közös létesítményeinek, a szomszédos földterületek karbantartását, javítását és karbantartását. és kiegészítők, a lakás vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiség használatával kapcsolatos szolgáltatások és egyéb olyan tevékenységek, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a ház egészének a házban lévő lakások és nem lakóhelyiségek egyedi tulajdonosainak használatához.
Ha a házban lévő lakás vagy nem lakóhely tulajdonosa cselekedeteivel olyan módon zavarja a házban lévő lakások vagy nem lakóhelyiségek többi tulajdonosának tulajdonjogát, hogy az korlátozza vagy megakadályozza a a lakás vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiség, a ház közös részei, a közös használatú ház, a közös nem lakás céljára szolgáló helyiségek, kiegészítők durva károsodása, vagy tartósan megzavarja a többi lakástulajdonos békés életét, veszélyezteti a biztonságot, vagy megsérti a házban a jó modort, bírósági határozatban elrendelt kötelezettségek teljesítése érdekében a bíróság elrendelheti a lakás eladását a közösség, a háztulajdonos vagy a nem lakóház tulajdonosának javaslatára; nem lakóterület.
Problémája megoldható a tulajdonosok találkozóján, amelynek során szavazni lehet a dohányzás betiltásáról a ház közös részeiben és a ház közös létesítményeiben. A házban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosainak egynegyedének joga van összehívni a tulajdonosok közgyűlését vagy közgyűlést, ha kérésükre a tulajdonosok gyűlését vagy a közgyűlést nem az ügyintéző vagy a tanács hívta össze. 15 napos szállítás. A tulajdonosok értekezletéről vagy a programmal kapcsolatos értekezletről szóló értesítést írásban kell kézbesíteni a házban lévő lakás és nem lakás célú helyiség minden tulajdonosának, legalább öt nappal a tulajdonosok értekezletének vagy értekezletének időpontja előtt. A tulajdonosok közgyûlésérõl vagy közgyûlésérõl szóló értesítést a napirenddel együtt az ügyvezetõnek vagy az elnöknek is el kell juttatni, ha a tulajdonosgyûlés vagy -gyûlés dönt az ügyvezetõ vagy az elnök feladatairól.
A házban lévő lakás vagy nem lakóhely tulajdonosának joga és kötelessége részt venni a ház igazgatásában, és szavazással dönthet a ház közös részeinek és közös létesítményeinek, közös nem lakóhelyiségeinek tulajdonostársaként., kiegészítők és föld a tulajdonosok értekezletén. A tulajdonosok értekezletéről szóló értesítést írásban kell kézbesíteni a házban lévő lakások vagy nem lakóhelyek minden tulajdonosának, legalább öt nappal az ülés napja előtt. A szavazás eredményét az jelenti, aki a tulajdonosok gyűlését vagy a gyűlést a tulajdonosok gyűlésének vagy az értekezlet megtartásától számított öt munkanapon belül, a házban szokásos módon, összehívta.
A tulajdonosok gyűlésén történő szavazáskor a döntéseket a házban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek összes tulajdonosának abszolút többségével hozzák meg, kivéve, ha ez a törvény másként rendelkezik. Ha a házban részt vevő lakások és nem lakóhelyiségek tulajdonosainak száma nem teszi lehetővé az érvényes szavazást egy órával a tulajdonosok értekezletének megkezdése után, a döntést a résztvevők abszolút többségével hozzák meg.
A házban lévő lakás vagy nem lakóhely bejelentett tulajdonosának jogában áll a szavazás eredményének közlésétől számított 15 napon belül a bírósághoz fordulni az ügy eldöntésére, ellenkező esetben joga lejár. Ha a házban lévő lakás vagy nem lakóhely tulajdonosa nem tudhatta meg a szavazás eredményét, akkor a szavazás után legkésőbb három hónappal joga van bírósághoz fordulni, ellenkező esetben joga lejár. Szavazategyenlőség esetén, vagy ha a leadott szavazatok többsége nem születik meg, a bíróság dönt a házban lévő bármely lakás vagy nem lakóhely tulajdonosának javaslatáról.
A házban lévő minden lakás és nem lakás céljára a ház vagy a nem lakás céljára szolgáló hely tulajdonosának vagy a tulajdonostársaknak egy szavazatuk van a házban lévő lakásukra vagy nem lakóhelyükre. A házban lévő lakás vagy nem lakóhely tulajdonosa felhatalmazhatja egy másik személyt írásban, hivatalosan ellenőrzött aláírással, hogy képviselje őt a tulajdonosok gyűlésén. A megbízás tartalmazhatja azt is, hogy a meghatalmazott bizonyos kérdésekben szavazzon. A meghatalmazott személy az ülés kezdetén igazolja az eredeti meghatalmazást az igazgatóságnak vagy a tulajdonosok képviselőjének.
JUDr. Eva Arnoldová, a Jogvédők Hivatalának ügyvédje