Becslések szerint minden harmadik ember valaha is rákot szenved, és minden negyedik meghal rákban.
Tüdőrák
A tüdőrák a dohányzással leggyakrabban társuló betegség. Több embert öl meg, mint bármely más típusú rákot, és ezeknek a halálozásoknak legalább 80 százalékát a dohányzás okozza. 1997-ben 30 014 ember halt meg tüdőrákban Angliában és Walesben. Az elmúlt húsz évben a 65 év alatti férfiaknál a tüdőrák előfordulása folyamatosan csökken, ugyanakkor nő a nőknél. A női tüdőrák halálozása kissé csökkent 1997-ben, bár még mindig túl korai felmérni, hogy ez csökkenő tendenciát mutat-e. A tüdőrák a férfiaknál a leggyakoribb betegség az Egyesült Királyságban és Skóciában, a nőknél pedig a tüdőrák megelőzte az emlőrákot, így ez a leggyakoribb halálok. Minden második dohányos idő előtt meghal; csaknem egynegyedük tüdőrák miatt. A tüdőrák halálának kockázata növekszik a füstölt cigaretták számával együtt.
Száj- és torokrák
A cigaretta, a pipa és a szivar dohányzása a gége, a száj és a nyelőcső rákjának kockázati tényezője. A rák ezen formáinak kockázata növekszik a füstölt cigaretták számával együtt. A pipát vagy cigarettát szívó dohányosok esetében a rák kockázata hasonló a cigarettázókéhoz. A nagy dohányzóknak fennáll annak a veszélye, hogy a gégerák miatt meghalhatnak, akár 30-szor magasabbak, mint a nem dohányzók. A dohányhoz és az alkoholhoz kapcsolódó kockázatok megsokszorozzák egymást, ha mindkettőnek való kitettség egyidejűleg történik. A nagy dohányzók, akik szintén nagy mennyiségű alkoholt fogyasztanak, szokásaikkal tízből kilenc gégerákot okoznak. A dohány és az alkohol szinergikusan hat a szájüreg és a nyelőcső rákos megbetegedéseiben is. Mindkét termék fogyasztóinak több mint 35-szeresére nőtt az ilyen típusú rák kockázata. Különösen igaz azokra, akik napi két vagy több csomag cigarettát szívtak el, és naponta több mint négy alkoholt fogyasztottak. A dohányzás és az alkoholfogyasztás a becslések szerint a szájüregi és a nyelőcsőrák körülbelül háromnegyedét okozza.
Méhnyakrák Epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a cigarettázás a méhnyakrák kockázati tényezője, és hogy ez a kockázat a dohányzási idővel növekszik. A cigarettadohányzás az immunrendszer fontos részét képező Langerhans-sejtek számának csökkenésével jár. Ezeknek a sejteknek a száma fordítottan arányos a napi elszívott cigaretták számával. A dohányosoknál fokozódik a méhnyak nyálkahártyájának súlyos károsodásának kockázata, amely rákká alakulhat.
Hasnyálmirigyrák
A hasnyálmirigyrák gyorsan súlyosbodó betegség, amely halálhoz vezet - az emberek 4 százaléka öt évvel a diagnózis után él. A cigarettázás a hasnyálmirigyrák erős és független előrejelzője, bár tíz évvel a dohányzás abbahagyása után ez a kockázat átlagosan a nem dohányzók kockázatának szintjére csökken. Ennek a betegségnek a kockázata arányos a dohányfogyasztással és a dohányzás időtartamával.
Rektális rák
Egy skandináviai tanulmány kimutatta, hogy a menopauza előtti nőknél, akik a vizsgálat során dohányoztak, több mint ötször nagyobb volt a végbélrákuk, mint azoknál a nőknél, akik soha nem dohányoztak. A kockázat 6,7 százalékkal növekszik egy éves csomagolásnál, amelyet úgy határoznak meg, hogy egy évben 20 napi cigarettát szívnak el).
Hólyag- és veserák
A dohányzás hozzájárul a hólyagrákhoz és a veserákhoz. Egy ausztráliai tanulmány megerősítette, hogy a dohányosok legalább kétszer nagyobb eséllyel alakulnak ki veserákban. A tanulmány azt is megállapította, hogy a dohányzás kezdete 18 éves kor előtt független tényező egyfajta veserák kialakulásában.
Leukémia
A tanulmány, amely 248 000 amerikai háborús veterán halálozását vizsgálta, akik közül 723-an haltak meg a leukémia 16 éves felügyelete alatt, a dohányzásból származó leukémia kockázatának jelentős növekedését mutatja. Ugyanakkor a vizsgálatban dózis-kockázat összefüggést találtak, azaz. hogy a kockázat egyenesen arányos a füstölt mennyiséggel. Számítások szerint a dohányzók kockázata 1,5, az exdohányzóké 1,4, a nem dohányzókkal szemben 1,0.
Dohány belső használatra
A dohányt különféle formákban használják, belélegezve (szippantva), rágva vagy szívva, és a dohányzáshoz hasonlóan rákot okozhat az emberekben - leggyakrabban a szájüregi rák különböző formái. Ez a szájüregi rák súlyos problémát jelent Indiában és néhány más ázsiai országban, ahol az orális dohányzás elterjedt. Az Egyesült Államokban számos tanulmány kimutatta a rák magas kockázatát azoknál, akik az orális dohány módszerét alkalmazták. Egy másik indiai vizsgálat 2000 rákos betegnél azt találta, hogy statisztikailag szignifikánsan nagyobb a rizikója a szájüreg, a garat, a gége és a nyelőcső rákjának kialakulásában.
Passzív dohányzás
A nem dohányzókat veszélyeztetik a tüdőrák kialakulása mások füstjének kitettsége révén. A Brit Dohány- és Egészségügyi Tudományos Bizottság kijelentette, hogy a tudományos vizsgálatok eredményei egyértelműen azt mutatják, hogy a nem dohányzóknál megnő a tüdőrák kockázata, más szóval, hogy a nem dohányzók 20-30 százalékkal megnő a betegség kockázata a másodlagos kézfüst. Ez azt jelenti, hogy a másodlagos füst évente több száz tüdőrákos halált okoz a nem dohányzók körében.
Légzőszervi megbetegedések
Becslések szerint a dohányzás évente körülbelül 11 000 korai halált okoz, amelynek körülbelül egynegyede tüdőrák, körülbelül ötöde pedig krónikus obstruktív tüdőbetegség, hörghurut és emphysema miatt következik be. A légzőrendszer elengedhetetlen az élet számára, és bármi, ami megakadályozza a működését, halált okozhat. Ezeknek a szerveknek a rákját gyakran túl későn észlelik gyógyulás céljából. A tüdőrákos betegek kevesebb mint 10 százaléka éli túl a diagnózis utáni ötéves időszakot. Legtöbbjük a diagnózistól számított egy éven belül meghal.
Tüdőrák A tüdőrák több embert öl meg, mint bármely más típusú rák, és ezeknek a halálozásoknak több mint 80 százalékát a dohányzás okozza. 1997-ben 30 014 ember halt meg tüdőrákban Angliában és Walesben. Bár az elmúlt 20 évben a 65 év alatti férfiaknál enyhén csökkent az előfordulása, a nőknél még mindig növekszik. Ez a leggyakrabban észlelt rák a férfiaknál az Egyesült Királyságban és Skóciában, Anglia egyes részein pedig megelőzte az emlőrákot és a legtöbb nőt elpusztító rákká vált. A tüdőrák kockázata a leszívott cigaretták számának egyenes arányában növekszik. A dohányzás kezdetének kora szintén fontos. Minél fiatalabb az ember, amikor dohányozni kezd, annál nagyobb a rák kockázata. Egy nemrégiben készült amerikai tanulmány megállapította, hogy a 13 és 19 év közötti dohányzás tartós genetikai változásokat okoz a tüdőben, és ezáltal növeli a tüdőrák kockázatát, még akkor is, ha az illető leszokott a dohányzásról.
A halálozás nagyjából a dohányzás időtartamának egyenes arányában növekszik: a dohányzás időtartamának megduplázása 10-ről 20 évre tizenhatszorosára növeli a tüdőrák új eseteinek számát állandó napi cigarettafogyasztással. Fontos a cigarettában található káros anyagok tartalma, de nem annyira, mint a elszívott cigaretták száma vagy a dohányzás időtartama. A tüdőrák kockázata, mint minden más rák, az életkor előrehaladtával jelentősen megnő. Amikor a dohányosok leszoknak, a tüdőrák kialakulásának kockázata csökkenni kezd, így 10-15 év után a volt dohányos kockázata csak valamivel magasabb, mint annak, aki soha nem dohányzott. A tüdőrákot más tényezők is okozhatják, amelyek kevésbé fontosak, mint a dohányzás. Ezek bizonyos ipari eredetű anyagok, különösen az azbeszt, a nikkel és a kadmium. Becslések szerint azonban ezek az anyagok a tüdőrák összes halálozásának kevesebb, mint 3 százalékát okozzák.
CHOCHP
A krónikus obstruktív tüdőbetegség (azaz krónikus bronchitis és tüdőödéma) olyan betegség, amely a beteg progresszív fogyatékosságát eredményezi. Hosszú távú szenvedést okozhat, amelyet légzési nehézségek okoznak a tüdőben lévő kis hörgők eltömődése vagy szűkülete miatt, valamint az oxigéncseréhez szükséges légi tüdőkamrák megsemmisülése. Elpusztulása esetén a tüdő elveszíti rugalmasságát, és kisebb az oxigénfelvételhez szükséges teljes felület. A betegség kezdete nagyon lassú, a légszomj csak akkor válik problémává, ha a tüdőszövet körülbelül fele megsemmisült. A betegség ritkán gyógyítható. A dohányzás a COPD egyik fő oka, ami egyébként nagyon ritka a nem dohányzók körében, és a betegségben bekövetkezett halálesetek legalább 80 százaléka a cigarettázásnak tulajdonítható.
A COPD-ben való halál kockázata növekszik a elszívott cigaretták számával együtt. Az Egyesült Királyságban az elmúlt húsz évben folyamatosan csökkent a krónikus bronchitis okozta halálozás. Ennek tulajdonítható a tisztább levegő, a jobb társadalmi körülmények, a dohányosok (férfiak) számának csökkenése, a cigaretta káros tartalmának csökkenése és a kezelés előrehaladása. Mindazonáltal vannak arra utaló jelek, hogy ez a csökkenés kevésbé volt kifejezett, mint eredetileg, ami azzal magyarázható, hogy e betegségek nómenklatúrája időközben megváltozott. Krónikus obstruktív tüdőbetegség esetén azok a dohányosok, akik fiatalon abbahagyják a dohányzást, számíthatnak a tüdőműködésük javítására. Idős embereknél azonban ilyen javulás nem lehetséges, bár a dohányzás abbahagyása után a további romlás mértéke megegyezik a nem dohányzók arányával.
Dohányzás, szív és vérkeringés
Az Egyesült Királyságban a dohányzás évente körülbelül 30 000 halálesetet okoz a szívkoszorúér betegségben az Egyesült Királyságban - ez az összes szívbetegség halálának mintegy 20% -át teszi ki. Az ischaemiás szívbetegségnek (ICHD) két fő formája van - az angina pectoris és a szívroham. Mindkettőt az artériák elzáródása vagy szűkülete okozza, amelyek vért visznek a szívizomba. Az eltömődést vagy szűkületet általában a zsírlerakódás okozza, ezt az eljárást ateroszklerózisnak nevezik. Az angina pectoris súlyos fájdalom a mellkasban, amelyet az erõfeszítés okoz, és a megkönnyebbülés pihenést hoz. A szívrohamot a koszorúér elzáródása okozza, akár érelmeszesedés, akár vérrög miatt.
A koszorúér-betegség kockázati tényezői
A dohányzás, a magas koleszterinszint és a magas vérnyomás a szívkoszorúér-betegség kockázati tényezője, amely nem öröklődik. Az Egyesült Államok főorvosa szerint a cigarettázás "a koszorúér-betegség legjelentősebb és legbefolyásosabb kockázati tényezője". A cigarettázóknak kétszer-háromszor nagyobb a szívroham kockázata, mint egy nem dohányzónál. Ha mindkét másik fő kockázati tényező egyszerre van jelen, akkor a szívroham esélye nyolcszorosára nőhet. Becslések szerint a 45 év alatti férfiak szívinfarktusainak legalább 80% -át dohányzás okozza. Ebben a korban a halálos kimenetelű szívrohamok 10-15-ször gyakoribbak a dohányosoknál, mint a nem dohányzóknál.
A dohányzás és a szív A dohányfüst belélegzése a szív és az erek számos azonnali reakcióját idézi elő. A dohányzás kezdete után egy percen belül a pulzus gyorsulni kezd: a dohányzás első 10 percében akár 30 százalékkal is megnőhet. A dohányzás emeli a vérnyomást, az erek összehúzódnak, ami azt jelenti, hogy a szívnek keményebben kell dolgoznia a test oxigénellátása érdekében. Ezenkívül a dohányfüstben található szén-monoxid (CO2) negatív hatással van a szívre, mivel csökkenti a vér oxigénhordozó képességét. Dohányzás és artériás betegségek A dohányzás általában a vér koleszterinszintjének emelkedését is okozza.
Kimutatták, hogy a cigarettázás növeli a fibrinogén szintet és a vérlemezkeszámot, ami megnöveli a vér viszkozitását. A szén-monoxid kötése a hemoglobinhoz sokkal könnyebb, mint oxigénnel. Ez csökkenti a szövetekbe jutó oxigén mennyiségét. Mindezek a változások növelik annak a kockázatát, hogy a dohányosok az ateroszklerózis különféle formáit fejlesszék ki. Az artériák ateroszklerózisának kialakulása a szilárd és beszűkült artériákon keresztül a vér áramlásának csökkenéséhez vezet, és növeli a vérben kialakuló trombózis (vérrög, trombus) kialakulásának valószínűségét is. Az artéria hirtelen eltömődése szívrohamhoz vezethet, amelynek vége halál, stroke vagy a láb gangréna (tüsszögés).
Artériás és érrendszeri betegségek
Ez az artéria falának ívelt alakja, amely később megrepedhet, vagy trombus alakulhat ki, amelynek tragikus következményei lehetnek az érintett személy számára. A dohányosok sokkal gyakrabban halnak meg a hasi aorta aneurysmájának megrepedésével, mint a nem dohányzók. A dohányosok tizenhatszor nagyobb kockázattal járnak a perifériás erek (eldugult erek a lábakon) kialakulásában, mint azok, akik soha nem dohányoztak. Azoknál a dohányosoknál, akik nem figyelnek az első tünetekre és továbbra is dohányoznak, nagyobb valószínűséggel alakul ki lábgangréna. A cigarettázás más tényezőkkel együtt működik, ami az érelmeszesedés kockázatának megsokszorozódásához vezet. Azok a betegek, akik az alsó végtagok iszkémiás megbetegedése után nem hagyják abba a dohányzást, nagyobb eséllyel ismét megbetegednek, ami amputáció szükségességéhez vezet. Ugyancsak valószínűbb, hogy idő előtt meghalnak.
Stroke
A dohányosok nagyobb eséllyel betegednek meg az agyi artéria trombózisában (nem dohányzók), mint a nem dohányzók. A dohányosoknál gyakrabban fordul elő speciális agyi vérzés (subarachnoidális vérzés), különösen azoknál a nőknél, akik hormonális fogamzásgátlókat is szednek.
Dohányzás és termékenység
A cigarettázás mind a nők, mind a férfiak termékenységét, a férfiak szexuális képességét, a terhes nő egészségét, a születendő és a kisgyermekek egészségét egyaránt befolyásolhatja. Kimutatták, hogy a dohányzó nők kevésbé termékenyek lehetnek. Egy tanulmány kimutatta, hogy a nem dohányzók 38 százaléka teherbe esett az első menstruációs ciklusban, szemben a dohányzók 28 százalékával. A dohányosok 3,4-szer nagyobb eséllyel estek teherbe, mint a nem dohányzók. Becslések szerint a dohányzó nők termékenysége 30 százalékkal alacsonyabb, mint a nem dohányzóké. A cigarettázás szintén befolyásolhatja a férfiak termékenységét. Kimutatták, hogy a dohányzók spermájának kisebb a sűrűsége és alacsonyabb a mozgékonysága, mint a nem dohányzók spermájának.
Férfi impotencia
Az impotencia az erekció ismételt képtelensége vagy fenntartása. Az egyik amerikai kutatás 31–49 éves férfiak körében azt találta, hogy a dohányosok fele olyan valószínűséggel rendelkeznek impotenciával, mint azok, akik soha nem dohányoztak. Egy másik amerikai vizsgálat az impotencia miatt kezelt betegeknél azt találta, hogy ezeknél a férfiaknál lényegesen több volt vagy volt dohányzó, mint amire az általános populációban számítani lehet. A dohányzás az impotencia kockázatának összességében 50 százalékos növekedését eredményezi a harmincas és negyvenes években. A Brit Orvosi Szövetség szerint ebben a korosztályban mintegy 120 000 férfi impotens az Egyesült Királyságban a dohányzás következtében.
Dohányzás és hormonális fogamzásgátlás
Fiatal nőknél a dohányzás és a hormonális fogamzásgátlók alkalmazása tízszeresére növeli a szívinfarktus, a stroke és más szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Ez a növekedés még kifejezettebb a 45 éves életkorú nőknél. Ezért fontos, hogy minden nő, aki hormonális fogamzásgátlást alkalmaz, kerülje a dohányzást.
Dohányzás és terhesség
Egy szlovákiai ELSPAC-tanulmány szerint a nők mintegy 21 százaléka dohányzik terhesség alatt. Terhesség alatt a fiatalabb nők, az egyedülálló nők, az alacsonyabb végzettségű nők és a fizikai munkások dolgoznak gyakrabban. Nagyobb valószínűséggel élnek dohányzó partnerrel is. Csak minden negyedik dohányzó nő abbahagyja a dohányzást terhesség alatt. A terhesség alatt abbahagyott nők közel kétharmada szülés után kezdi újra a dohányzást.
A magzat növekedése és születési súlya
A dohányzó nőknél született újszülöttek súlya átlagosan 200 grammal kisebb, mint az anyáktól - nem dohányzóktól. Ezenkívül minél több cigarettát szív egy nő a terhesség alatt, annál nagyobb lesz a súlycsökkenés. Az alacsony születési súly a csecsemő- és kora gyermekkorban magasabb halálozási és morbiditási kockázattal jár. A terhesség alatti dohányzás káros hatásait elsősorban a második és a harmadik trimeszter dohányzása okozza. Ezért, ha egy nő a terhesség első három hónapjában abbahagyja a dohányzást, az alacsony születési súlyú csecsemő kockázata hasonló lesz a nem dohányzókéval.
A terhesség szövődményei
A vetélés gyakorisága lényegesen magasabb a dohányzóknál. Ez akkor is így van, ha az összes többi tényező befolyása kizárt. Átlagosan a dohányosoknál több a terhesség és a szülés komplikációja. Vérzés van a terhesség alatt, a méhlepény korai hámlása és a magzatvíz membránjának idő előtti repedése. Egyes tanulmányok azt is kimutatták, hogy a dohányosok nagyobb valószínűséggel tapasztalják az újszülöttek méhen kívüli terhességét és veleszületett rendellenességeit a dohányzás következtében.
Újszülött halálozás
Az újszülöttek halálozása, amelyet halotti születésként vagy gyermek halálaként határoznak meg az élet első hetében, a dohányosok újszülöttjeinek körülbelül egyharmadával növekszik. A dohányzók megnövekedett perinatális újszülöttkori mortalitása különösen az alacsonyabb társadalmi-gazdasági csoportokba tartozó embereknél fordul elő, és olyan csoportokban, amelyeknél más okok miatt már megnő az újszülöttek halálozásának kockázata, például idősebb anyáknál vagy olyan anyáknál, akiknek korábbi terhessége már perinatális halállal végződött. A halálozás kockázatának több mint egynegyede az ún a hirtelen csecsemőhalál szindróma az anya dohányzásától függ.
Szoptatás
Kutatások kimutatták, hogy a cigarettázás hozzájárulhat az anyatej termeléséhez. Egy tanulmány megállapította, hogy a tejzsírkoncentráció alacsonyabb volt azoknál az anyáknál, akik dohányoztak, és azt is megállapították, hogy csökkent a tejtermelés.