Alkalmazottaink olyan étteremben étkeznek, amely nem áfafizető. Havonta havonta kapunk ebédet. Az ebéd ára 2,60 euró.
Számításunk
55% 1.43
alkalmazott 1.15
közreműködik. SF 0,02
összesen 2,60
Azt hiszem, ezekért az ebédekért is áfát kellene fizetnünk. azaz alkalmazott 1,15 x 1,20, azaz 1,38 €.
A könyvelő biztosítja, hogy a biztosított ebédek után nem fizetnek áfát.
Szerintem csak ÁRAK vásárlása esetén van pl. az ACCOR Szlovákiától. Mert értékes tárgyakat is árulnak
ÁFA nélkül. Kérem tanácsot, köszönöm: zavart:
Ellenkező esetem van - kérem, tanácsot is adjon. Az önálló vállalkozó - áfafizető - ebédeket vásárol az alkalmazottaknak az áfafizetőtől. (az előzetesen felszámított áfa levonását alkalmazza). Az ebéd ára áfával 3,79 €. A VOZD a 3,80 € árának 55% -a, vagy az ebéd tényleges ára áfa nélkül ?
Az SF termelése alacsony, az alkalmazottak nem fizetnek semmit ebédért, a különbség VNZD egy önálló vállalkozó esetében.
Héát kell fizetni az ebéd árából származó kimenetel után, amely VNZD az önálló vállalkozónál ?
Ellenkező esetem van - kérem, tanácsot is adjon. Az önálló vállalkozó - áfafizető - ebédeket vásárol az alkalmazottaknak az áfafizetőtől. (az előzetesen felszámított áfa levonását alkalmazza). Az ebéd ára áfával 3,79 €. A VOZD a 3,80 € árának 55% -a, vagy az ebéd tényleges ára áfa nélkül ?
Az SF termelése alacsony, az alkalmazottak nem fizetnek semmit ebédért, a különbség VNZD egy önálló vállalkozó esetében.
Héát kell fizetni az ebéd árából származó kimenetel után, amely VNZD az önálló vállalkozónál ?
A VOZD max. Az étkezési költség 55% -a a PC-nél 6-12 órán át tart. 1.9-től. 4.- € értékéből.
Az áfát levonják az ebéd árából a munkavállaló által fizetett adó nélkül.
A VOZD max. Az étkezési költség 55% -a a PC-nél 6-12 órán át tart.
Az áfát levonják az ebéd árából a munkavállaló által fizetett adó nélkül.
Anya, köszönöm.
Találkoztam azzal a véleménnyel, hogy az áfát is le kell vonni az összegből, ami a VNZD munkáltatóját illeti. A munkavállaló nem fizet semmit - véleménye szerint nem kell adót fizetni ?
Találkoztam azzal a véleménnyel, hogy az összegből le kell vonni az áfát is, ami a VNZD munkáltatóját illeti. A munkavállaló nem fizet semmit - véleménye szerint nem kell adót fizetni ?
8. § ÁFA törvény
(3) Ha a fizető személyi fogyasztásra szállít árut, alkalmazottai személyes fogyasztásra szállít, árut ingyen szállít vagy árut szállít nem üzleti célból, és ha az adó ezen áruk megvásárlásakor vagy létrehozásakor teljesen vagy részben levonható volt saját tevékenysége folytán az ilyen áruszállítást ellenérték fejében történő termékértékesítésnek kell tekinteni. Ingyenes kereskedelmi célú termékértékesítés, ha annak értéke darabonként adó nélkül nem haladja meg a 16,60 eurót, és a kereskedelmi minták ingyenes szállítása nem minősül ellenérték fejében történő termékértékesítésnek.
Anya, étkezés esetén is ingyenes áruszállítás ?
Igen, megy.
2. bek
Az adó tárgya
(1) Az adó alanya
a) ellenérték fejében történő termékértékesítés az adóalany minőségében eljáró adóalany által,
b) szolgáltatás nyújtása (a továbbiakban: szolgáltatásnyújtás) az ország területén ellenszolgáltatás fejében egy adóalany, aki adóalany minőségében jár el,
c) ellenérték fejében áruk beszerzése az Európai Unió egy másik tagállamától (a továbbiakban: tagállam),
d) áruk behozatala az országba.
22. bek
A szállítás adóalapja
termékek és szolgáltatások
(1) A termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás adóalapja minden, ami az ellenértéknek minősül, amelyet a szállító a teljesítés címzettjétől vagy más személytől kapott vagy fog kapni a termékértékesítésért vagy szolgáltatásnyújtásért, adóval csökkentve. Az adóalap magában foglalja azt a támogatást vagy hozzájárulást is, amelyet a szállító az áruk vagy szolgáltatások áráért kapott vagy meg fog kapni.
Ellenkező esetem van - kérem, tanácsot is adjon. Az önálló vállalkozó - áfafizető - ebédeket vásárol az alkalmazottaknak az áfafizetőtől. (az előzetesen felszámított áfa levonását alkalmazza). Az ebéd ára áfával 3,79 €. A VOZD a 3,80 € árának 55% -a, vagy az ebéd tényleges ára áfa nélkül ?
Az SF termelése alacsony, az alkalmazottak nem fizetnek semmit ebédért, a különbség VNZD egy önálló vállalkozó esetében.
Héát kell fizetni az ebéd árából származó kimenetel után, amely VNZD az önálló vállalkozónál ?
Ha az ebéd ára áfával 3,79 = 3,16 + 0,63 áfa.
A bejáratnál levonja az áfát, és megoldja a 3,16 összeget.
A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállalónak MIN 55% -ot (azaz legalább 1,74) megtérít, a jövedelemadóról szóló törvény szerint 6-12 órán át tartó üzleti út étkezési támogatásának legfeljebb 55% -áig.
2012. szeptember 1-jétől a 4.- € értékből származik. - azaz MAX 2,20 EUR.
Ha már nem oldja meg az SF-t, akkor a 3,16 és a kiadásokba bevitt összeg közötti teljes különbség (pl. 3,16 mínusz 2,20 = 0,96) képezi az áfa-fizetés alapját.
0,96 + 0,19 = 1,15 - ezt az összeget a munkavállaló fizeti ki Önnek, a cég pedig 0,19 áfát fizet.
Ha az ebéd ára áfával 3,79 = 3,16 + 0,63 áfa.
A bejáratnál levonja az áfát, és megoldja a 3,16 összeget.
A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállalónak MIN 55% -ot (azaz legalább 1,74) megtérít, a jövedelemadóról szóló törvény szerint 6-12 órán át tartó üzleti út étkezési támogatásának legfeljebb 55% -áig.
2012. szeptember 1-jétől a 4.- € értékből származik. - azaz MAX 2,20 EUR.
Ha már nem oldja meg az SF-t, akkor a 3,16 és a kiadásokba bevitt összeg közötti teljes különbség (pl. 3,16 mínusz 2,20 = 0,96) képezi az áfa-fizetés alapját.
0,96 + 0,19 = 1,15 - ezt az összeget a munkavállaló fizeti ki Önnek, a cég pedig 0,19 áfát fizet.
Anka, köszönöm. Értem, amit írsz. De a munkáltató nem követel fizetést a munkavállalótól az ebédekért.
Ez a közös vállalkozás - a VOZD önálló vállalkozó a 4,00 euró 55% -a, a többi a munkáltató nem adójellegű kiadása.
Mi ilyenkor kimenő áfával, ill. az önálló vállalkozó egyáltalán jogosult az előzetesen felszámított áfa levonására ?
akkor a DRSR a következőképpen reagált (2007-ben kérjük, ellenőrizze az időszerűséget):
"Kérdés:
Az ingyenes étkeztetés ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásnak minősül a 9. § (1) bekezdése értelmében.?
A válasz:
Az áfatörvény 9. § (3) bekezdése szerint az ellenérték fejében nyújtott szolgáltatás az adóalany vagy alkalmazottai személyes fogyasztására vagy az adózó üzleti tevékenységétől eltérő célra történő ingyenes szolgáltatásnyújtásnak minősül. Az adózó vendéglátó-ipari szolgáltatásokat más személyektől szerez be, de ezekért a szolgáltatásokért nem követel fizetést a munkavállalóktól, vagyis nem tekinthető vendéglátóipari szolgáltatónak az áfatörvény 9. §-ának (4) bekezdése értelmében, mert nem vásárol személyek nevében, és az áfa törvény 9. § (3) bekezdése szerinti eljárás ebben az esetben nem vonatkozik az adózóra.
Ha a fentiekkel összefüggésben az adózó vendéglátóipari szolgáltatásokat vásárol az adózóktól, akkor az áfatörvény 49–51. §-ai értelmében nem jogosult levonni az adót. "
. de saját vendéglátó-ipari berendezések esetében (azaz nem vásárolnak vendéglátó-ipari szolgáltatásokat):
"Az adózó éttermet üzemeltet, az ebédeket ingyen biztosítja alkalmazottai számára. Héa szempontjából olyan szolgáltatást nyújt, amelynek adóköteles. Az adót az összes (közvetlen és rezsi) költség alapján megfizeti. étkezés biztosítása az alkalmazottak számára, például: ebédek készítéséhez elfogyasztott ételek, elfogyasztott energia, gáz, víz, vendéglátóipari gépek és berendezések havi értékcsökkenése, belső költségek (mosószerek fogyasztása), külső költségek (szállítás, karbantartás), vendéglátás bérei személyzet. "
ill. étkezési utalványok esetében:
"Az adófizetési kötelezettség a kifizetőre - a munkáltatóra - vonatkozik az étkezési utalványok rendezésével kapcsolatos jutalék kapcsán, csak akkor, ha a jutalék vagy annak egy részének kifizetését követeli az alkalmazottaktól. Az adóalap ekkor az az ellenérték, amelyet a az alkalmazottak áfával csökkentve. "
értelmezés r-ből. 2008.
. de saját vendéglátó-ipari berendezések esetében (azaz nem vásárolnak vendéglátó-ipari szolgáltatásokat):
"Az adózó éttermet üzemeltet, az ebédeket ingyen biztosítja alkalmazottai számára. Héa szempontjából olyan szolgáltatást nyújt, amelynek adóköteles. Az adót az összes (közvetlen és rezsi) költség alapján megfizeti. étkeztetés biztosítása az alkalmazottak számára, például ebédkészítés, energiafogyasztás, gáz, víz, vendéglátóipari gépek és berendezések havi értékcsökkenése, belső költségek (mosószerek fogyasztása), külső költségek (szállítás, karbantartás), a vendéglátó személyzet bére. "
ill. étkezési utalványok esetében:
"Az adófizetési kötelezettség a kifizetőre - a munkáltatóra - vonatkozik az étkezési utalványok rendezésével kapcsolatos jutalék kapcsán, csak akkor, ha a jutalék vagy annak egy részének kifizetését követeli az alkalmazottaktól. Az adóalap ekkor az az ellenérték, amelyet a az alkalmazottak áfával csökkentve. "
értelmezés r-ből. 2008.
Štefan, ügyfelem esetében nem a saját vendéglátóhelyemről van szó. Ez egy étkezés egy étteremben, áfafizetővel. Az élelmiszer-beszállítóval szerződés jön létre, amely havonta számlázza az élelmiszerek beszedését.
Štefan, ügyfelem esetében nem a saját vendéglátóhelyemről van szó. Ez egy étkezés egy étteremben, áfafizetővel. Az élelmiszer-beszállítóval szerződés jön létre, amely havonta számlázza az élelmiszerek beszedését.
Veronika, arra hajolnék, amit Štefan ír. Ezek vendéglátási szolgáltatások.
§9/4.
(4) Ha az adóalany szolgáltatásnyújtást vásárol egy másik személy számára a nevében, akkor azt kell alkalmaznia, hogy ez az adóalany a szolgáltatást maga kapta meg és maga teljesítette.
akkor a DRSR a következőképpen reagált (2007-ben kérjük, ellenőrizze az időszerűséget):
"Kérdés:
Az ingyenes étkeztetés ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásnak minősül a 9. § (1) bekezdése értelmében.?
A válasz:
Az áfatörvény 9. § (3) bekezdése szerint az ellenérték fejében nyújtott szolgáltatás az adóalany vagy alkalmazottai személyes fogyasztására vagy az adózó üzleti tevékenységétől eltérő célra történő ingyenes szolgáltatásnyújtásnak minősül. Az adózó vendéglátó-ipari szolgáltatásokat más személyektől szerez be, de ezekért a szolgáltatásokért nem követel fizetést a munkavállalóktól, vagyis nem tekinthető vendéglátóipari szolgáltatónak az áfatörvény 9. §-ának (4) bekezdése értelmében, mert nem vásárol személyek nevében, és az áfa törvény 9. § (3) bekezdése szerinti eljárás ebben az esetben nem vonatkozik az adózóra.
Ha a fentiekkel összefüggésben az adózó vendéglátóipari szolgáltatásokat vásárol az adózóktól, akkor az áfatörvény 49–51. §-ai értelmében nem jogosult levonni az adót. "
2012 júliusától frissítve találtam:
3/Vendéglátás ingyenes szolgáltatása
A munkáltató, az áfafizető ingyenes étkezést biztosít alkalmazottai számára, az ételeket pedig az adófizető étteremben vásárolják meg. A munkáltató az étkezés egy részét ráfordításként számolja fel, a fennmaradó részt a szociális alap fizeti. A munkáltató semmilyen kártérítést nem követel alkalmazottjától. Munkavállalói számára ingyenes étkeztetési szolgáltatás nyújtása ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásnak minősül, és ha igen, akkor a munkáltató adólevonásra jogosult?
A vendéglátó-ipari szolgáltatások nyújtása során meg kell különböztetni, hogy a munkáltató - az adófizető biztosítja-e ezeket a szolgáltatásokat alkalmazottainak:
térítés ellenében vagy ·
díjmentes.
A 9. § (4) bekezdése szerint Az áfatörvény 3. §-a alapján az ellenérték fejében nyújtott szolgáltatás a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő szolgáltatás ingyenes szolgáltatásának minősül az adózó vagy alkalmazottai személyes fogyasztására vagy az adózó üzleti tevékenységétől eltérő célra. 9. § (4) bekezdésének szövege szerint A 2010. január 1-jétől hatályos héatörvény 4. §-a szerint, ha az adóalany szolgáltatásnyújtást vásárol egy másik személy számára a nevében, akkor azt kell alkalmazni, hogy ez az adóalany maga kapta meg a szolgáltatást, és maga nyújtsa be. Az idézett rendelkezés szerint azokat az eseteket is értékelni kell, amikor az ajánlatkérő nem követeli a beszerzett szolgáltatásért fizetést.
Ha a munkáltató vendéglátóipari szolgáltatásokat vásárol a nevében a munkavállalók érdekében, akkor a munkáltató a 49. § (2) bekezdése alapján adó levonásra jogosult. 2. §-át, és ezt követően alkalmazza a 9. § 4. § a 9. § (4) bekezdésével összefüggésben Törvény 3. §-a miatt abból a tényből adódóan, hogy az említett szolgáltatásokat ingyenesen nyújtotta, és a szolgáltatások megvásárlásakor a munkáltató adókedvezményt alkalmazott. Az adóalap a 22. §. Az áfa-törvény 5. -a, a beszerzett szolgáltatás költségeit képviselő összeg. Ha a munkáltató nem vonja le az adót az alkalmazottai vendéglátó-ipari szolgáltatásainak beszerzéséből, akkor elfogadható a 9. § (4) bekezdésének alkalmazása mellőzése. 4. § a 9. § (4) bekezdésével összefüggésben Az Áfa törvény 3. -a.
Ellenkező esetem van - kérem, tanácsot is adjon. Az önálló vállalkozó - áfafizető - ebédeket vásárol az alkalmazottaknak az áfafizetőtől. (az előzetesen felszámított áfa levonását alkalmazza). Az ebéd ára áfával 3,79 €. A VOZD a 3,80 € árának 55% -a, vagy az ebéd tényleges ára áfa nélkül ?
Az SF termelése alacsony, az alkalmazottak nem fizetnek semmit ebédért, a különbség VNZD egy önálló vállalkozó esetében.
Héát kell fizetni az ebéd árából származó kimenetel után, amely VNZD az önálló vállalkozónál ?
Visszatérek az eredeti kérdésre. Meg kell értenem az Aljok által csatolt rendelet értelmében, hogy ha a munkáltató nem követel semmiféle kártérítést a munkavállalótól, akkor 3,16 €/ebéd kimeneti áfát fizet? ´0,63 €/ebéd ?
És találtam egy harmadik lehetőséget.
A munkáltató fizetést fog követelni a munkavállalótól, pl. 0,06 €. (ez már nem lesz ingyenes előadás)
0,01 euró adót fizet a kapott összeg után.
Tehát a vállalkozó ebédet vesz az alkalmazottnak 3,16 + 0,63-ért.
0,63 - vonja le az áfát
3,16 - ki kell számolni.
0,05 - az alkalmazott fizet
3.11 - a társaság költségeit terhelik,
. ebből: 2,20 - levonható adó
. 0,91 - nem adókból levonható költség
És találtam egy harmadik lehetőséget - A munkáltató fizetést fog követelni a munkavállalótól, pl. 0,06 €. (ez már nem lesz ingyen teljesítés) 0,01 euró adót fizet a kapott összeg után.
2012 júliusától frissítve találtam:
A vendéglátó-ipari szolgáltatások nyújtása során meg kell különböztetni, hogy a munkáltató - az adófizető biztosítja-e ezeket a szolgáltatásokat alkalmazottainak:
térítés ellenében vagy ingyenesen
.
. igen, a harmadik lehetőség részben kifizetődő, vagyis a jutalmazás és a fizetés nélküli.
Attól tartok azonban, hogy az adókezelő viselheti ezt a lehetőséget - lehet, hogy különbözet megfizetését kéri a „megbocsátott” ellenérték erejéig; Feltételezem, hogy a közeli rokonok, alkalmazottak számára nyújtott juttatások esetén. az adóalap a szokásos (azaz nem csökkentett) ár - vagyis a teljes ár, amelyet a munkavállalónak fizetnie kell. Vagyis vagy teljesen bosszút áll, vagy teljesen ingyen.
De ez csak az én véleményem, senkit sem akadályozok meg ennek a változatnak a használatában. Én személy szerint látok ebben problémát.
Csak gondolkodom.
Ha a vállalat felszámolja a költségek egy részét, egy része hozzájárul az alaptól, a többit pedig a munkavállalónak fizetik, akkor az adóalap a munkavállaló által fizetett ár, amelyet csökkentenek az adóval.
Ha a vállalat felszámolja a költségek egy részét, egy része hozzájárul az SF-től - ez ingyenes szállítás, mindent megadóztatnak.
Ha a vállalat felszámolja a költségek egy részét, akkor nagy része hozzájárul az alaptól, a többit pedig a munkavállalónak írja elő, pl. 0,5 € - itt minden rendben lesz ?
Az alap hozzájárulása önkényes lehet.
Étkezés esetén nehéz meghatározni a szokásos árat. Minden vállalatnál más lehet.
Valami mást ebben a kérdésben.
A 2010. január 1-jétől érvényes DRSR áfa módszertani utasításból választok
- ha az adózó vállalati étkezést biztosít saját üzemében vagy más személyen keresztül alkalmazottai számára ellenszolgáltatás fejében. Az adóalap meghatározásakor az adózó (munkáltató) 2009.12.31-ig jár el. Az adóalapot a 22. § (2) bekezdése szerint határozzák meg. Az áfa törvény 1. -a. A Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató köteles ellátni az alkalmazottak étkezését. A 152. §-tól A Munka Törvénykönyve 3. cikke mutatja, hogy a munkáltató maga mennyit járul hozzá az étkezéshez. Így az alkalmazottak étkezésért felszámított ára alacsonyabb, mint a piaci érték, mert azt törvény írja elő. Az Európai Bíróság C-412/03. Sz., Hotel Scandic Gasabäck AB ügyben hozott ítéletével összefüggésben az ellenérték fejében teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás adóalapja az adóalany által e célból ténylegesen kapott ellenérték. Az adózó (a munkáltató) által a munkavállalói étkeztetésével kapcsolatos költségek nem képezhetik a munkavállalók étkeztetési szolgáltatásainak adóalapját.
. ezért nem "szeretem", ha a munkáltató a költségek egy részét, a másik részét pedig az SF-től fizeti - akkor nem látok okot azt ingyen tekinteni, mert a törvény lehetővé teszi számomra, hogy a költségekből a szociális alap.
Igen, áfát kell vennie az étkezés árából, vagy akkor van egy másik lehetőség, hogy nem igényli a levonást, és akkor már nem kell fizetnie semmit.
Miért az étel árából, amikor az élelmiszer árának csak egy részét szállította ingyen?
Véleményem szerint csak az ingyenesen nyújtott szolgáltatás áráért kellene fizetnie az áfát, azaz. csak 0,96 € -tól.
(3,16 € = ebéd ára áfa nélkül, levonva max. Lehetséges adóból levonható költség zam-ľa = 2,20 €)
22. bek
(5) A 8. § (4) bekezdés szerinti áruk leszállításakor A 3. cikk szerint az adóalap az az ár, amelyen az árukat megszerezték, beleértve a beszerzéshez kapcsolódó költségeket is, és ha az árukat saját tevékenységgel hozták létre, akkor az adóalap az áruk saját tevékenység által történő létrehozásának költsége; olyan áruk átadásakor, amelyek amortizált eszközök egy speciális rendelet szerint 26), az adóalap az eszközök maradványértéke, amelyet egy külön rendelet alapján határoznak meg. 30) A szolgáltatás nyújtása során a 9. § A 2. és 3. a szolgáltatás költségének adóalapja.
Az étkezés költségei, amelyeket a munkáltató biztosít ingyenesen, valójában a munkavállaló visszatérítése, amelyet tőle nem követelnek meg.
tévedtem?