A Facebook-on elterjedt egy kép, amely bebizonyítja, hogy a védőfüggöny szálai túl távol vannak egymástól ahhoz, hogy hatékonyan elkapják a vírusokat. Ez azonban nem igaz.

Bár maga a vírus sokszor kisebb, mint azokban az anyagokban lévő lyukak, amelyekből a kendő készül, nagy cseppeken keresztül terjed, amelyek az esetek túlnyomó többségében megállítják a kendőt. A TASR az AFP hírügynökséggel együttműködve a téves információkra hívja fel a figyelmet.

Jean-Michel Courty, a párizsi Sorbonne fizika professzora, aki kutatóként dolgozik a Kastler Brossel párizsi laboratóriumában is, elmondta az AFP-nek ez teljesen félrevezető érv. A Courty for AFP kifejtette, hogy bár maga a vírus valójában kisebb, mint a kendő anyagában lévő pórusok, nagyobb vízcseppekben terjed, amelyeket például a tüsszentés útján dobnak ki a testből.

Ez a cseppek méretétől függ

Julian Leibowitz, a mikrobiális patogenezis és az immunológia professzora szerint az A&M Texas Orvostudományi Karán, nincs értelme a vírus méretére koncentrálni, mivel ez lényegtelen. Ez az azt tartalmazó cseppek méretétől függ.

Patrick Remington, az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központjának (CDC) volt epidemiológusa és a Wisconsin-Madison Egyetem (UW-Madison) Megelőző Orvostudomány Programjának igazgatója egyetért ezzel.

"A vírust főleg nagyobb, 5-15 mikrométer átmérőjű cseppek továbbítják" - mondta Remington az AFP-nek.

Szerinte egy jól illeszkedő kendő jelentősen csökkenti az ember által megszüntethető cseppek számát.

másik

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a cseppek viszonylag súlyosak és gyorsan a földre hullanak. De még a könnyebb, 5 mikrométernél kisebb átmérőjű cseppek is, amelyeket a vírushordozó lehelete választ ki, és amelyek hosszabb ideig a levegőben tartanak aeroszol formájában, a kendő meglehetősen megbízhatóan megfog, állítja Jean-Michel Courty.

Hogyan működnek az orvosi kezelők

A Pour la Science folyóiratban megjelent cikkében a Courty, Edouard Kierlik fizika professzorral együtt elmagyarázza az orvosi függönyök működését. Körülbelül öt mikrométer átmérőjű nem szőtt szálakból készülnek.

"A szűrő valójában nem alagútnak tűnik, hanem sűrű erdőnek"A légáram által hajtott cseppek nem kerülhetik el a" fákat "(szálakat)." Nem tudnak megfordulni, olyan, mint egy gyorsan mozgó autó, ezért előbb-utóbb egy szűrőszálat ütnek "- magyarázza Courty.

Ami a kisebb cseppeket illeti, azok közvetlenül visszaverődnek a drapér szálaiba, amikor ütköznek a molekulákkal.

"Olyan, mintha megpróbálnánk végigmenni egy zsúfolt folyosón, végül a falnak érve - vagy legalábbis megdörzsölve" - ​​mondta a tudós.

Helytelen lenne azonban azt feltételezni, hogy a függöny anyaga csak "szitaként" működik. Az orvosi kendő polipropilénből készül, amely az erős elektrosztatikának köszönhetően "vonzza a kis részecskéket, valamint a mikroszálas szöveteket, amelyek vonzzák a port,Courty hozzáadta.

Mind a WHO, mind a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériuma drappot javasol a koronavírus terjedésének elleni hatékony intézkedésként. Minél többen viselik, annál hatékonyabb az intézkedés, mert így az emberek védik egymást.

Mit kell tenni, hogy a kendő hatékony legyen?

Természetesen az orvosi kárpitoknak is megvannak a maga korlátjai. A Physics of Fluids című amerikai tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint nincs kendő "százszázalékosan hatékony rendkívül kicsi aeroszolrészecskék ellen". De ez nem is kívánatos. - Nem kaptunk levegőt - mondta Jean-Michel Courty.

"Annak érdekében, hogy a függönyök fontos szerepet töltsenek be a járvány lassításában, lehet, hogy nem 100% -ban hatékonyak" - mondta Benjamin Neuman, a texasi A&M Egyetem virológusa az AFP-nek.

A maximális hatékonyság érdekében a kendőt helyesen kell felszerelni, és egyszerre négy óránál hosszabb ideig nem szabad viselni, mondta Rim Chaoui, a Francia Szabványügyi Szövetség (AFNOR) munkavédelmi osztályának vezetője. Napközben a kendő nedves lesz, ami csökkenti annak hatékonyságát. Ezért ajánlott négy óránként cserélni.