Éhség és félelem: Az ukránok menekültek a saját országukban
Évekbe telik. Talán évtizedekig. És senki sem tudja, hogy lesz ennek vége. A jótékonysági szervezetek így értékelik Ukrajna menekültproblémáját. Emberek százezrei hirtelen külföldiek a saját országukban.
Éhség és félelem
"A legtöbb Donyeckből és Luhanszkból érkezett. Egy kisebb része Krímből érkezett, miután Oroszország annektálta" - mondja Anna Rich, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának (UNHCR) képviselője.
Korábban volt hol lakniuk, volt munkájuk és fizettek. Gondoskodniuk kell gyermekeikről, akik hirtelen érzik, mi az éhség és a félelem. "Amikor éhes gyerekek jönnek hozzám enni, és nincs mit a szájukba adni, szörnyű félelem támad. Nem tudom, mit fogunk csinálni." mondja Ľudmila Vetrovová, a donyecki menekült.
A terv kudarcot vall
A humanitárius szervezetek azt állítják, hogy a kormány menekülteket segítő terve teljes egészében kudarcot vall. Röviden: Kijev nem tud annyi embert ellátni mindennel, amire szüksége van.
A legrosszabb, hogy sok család, akiket korábban boldogan élveztek, hirtelen hiányosak. "A férjem a megszállt területeken halt meg. Reméltem, hogy legalább a gyerekek várakozás nélkül elvisznek az iskolába, de még ez sem történt meg." - mondja Ruslan donyecki menekült.
Az ENSZ szerint legalább ötmillió ukránnak van szüksége segítségre. Most minden attól függ, hogy Kijev milyen gyorsan tudja kezelni a viharos kelet helyzetét.