TANULMÁNY: ALACSONY ZSÍR versus ALACSONY SZÉN
Mi a jobb korlátozni? Zsírok vagy szénhidrátok?
Az elhízás a 21. század egyik legnagyobb problémája az orvostudományban. Az Egészségügyi Világszervezet a világ népességét érintő 10 legfontosabb kockázat közé sorolta 2019-ben. Az elhízás és az ezzel járó szövődmények előfordulási gyakorisága növekszik a lakosság körében, ezért nem meglepő, hogy a tudományos tanulmányok az utóbbi időben egyre inkább erre az égető kérdésre összpontosítanak.
Az idei év legfontosabb szimpóziumai:
- 6. kanadai elhízási csúcstalálkozó, Ottawa, Kanada, 2019. április
- 26. elhízás elleni európai kongresszus, Glasgow, 2019. április-május
- Elhízástalálkozó 2019, Brisbane, Ausztrália, 2019. június
- Az elhízásról és az étrendről szóló 4. globális csúcstalálkozó, Dubai, Egyesült Arab Emírségek, 2019. október
A fogyás terén az egyik legtöbbet megvitatott téma az alacsony kalóriatartalmú (főként a zsírokat korlátozó) és alacsony szénhidráttartalmú étrend, vagy ezek hatása a fogyásra. A tanulmány kivonatát közzétesszük a Journal of the American Medical Association (JAMA) folyóiratnak, a teljes angol nyelvű szöveg itt található.
Bár a fogyókúra különbségei a két diéta, az egészséges alacsony zsírtartalmú étrend és az alacsony szénhidráttartalmú étrend között hosszú távon elhanyagolhatónak bizonyultak, az utóbbi néhány tanulmány szintén kiemelte e diéták személyre szabásának fontosságát. Például a PPARG, ADRB2 és FABP2 génekben található egy nukleotid polimorfizmusok (Snps) befolyásolják a zsír- és szénhidrát-anyagcserét, jelezve, hogy az egyén mennyire reagál alacsony szénhidráttartalmú vagy alacsony zsírtartalmú étrendre.
Hasonlóképpen, néhány múltbeli tanulmány is ezt találta az inzulinrezisztenciában szenvedő egyének jobban profitálhatnak az alacsony szénhidráttartalmú étrendből, ezeket a vizsgálatokat azonban korlátozta a résztvevők alacsony száma és az eredmények post hoc elemzése.
Az alacsony szénhidráttartalmú és alacsony zsírtartalmú étrendre adott válasz különbségeivel a tavalyi DIETFITS RCT tanulmány is foglalkozott. Azon kevesek egyike, akik még tesztelik, hogy az inzulin szekréció vagy a fent említett polimorfizmusok befolyásolhatják-e az étrend egyéni hatékonyságát.
- 609 résztvevő (ebből 481 megszűnt)
- 18-50 év
- BMI 28 - 40
- követés 12 hónap
- 2 párhuzamos csoport különböző makrotápanyagok bevitelével (az egyik csoport "egészséges" alacsony szénhidráttartalmú és a másik "egészséges" alacsony zsírtartalmú étrend)
- a teljes energiafogyasztás kiegyenlített volt a csoportok között, a hiány napi 500 - 600 kcal körül volt
- 244 résztvevő alacsony zsírtartalmú (azaz elméletileg jobban reagál az alacsonyabb zsírbevitelre), 180 résztvevő alacsony szénhidráttartalmú (azaz elméletileg jobban reagál az alacsonyabb szénhidrátbevitelre)
- a súlycsökkenés 12 hónap után összehasonlítható volt a két csoport között, az alacsony zsírtartalmúak átlagosan 5,3 kg-ot, az alacsony szénhidráttartalmúak pedig 6 kg-mal
- a fent említett polimorfizmusok nagyobb súlycsökkenésre gyakorolt hatása szintén nem igazolódott, illetve az eredmények statisztikailag nem voltak szignifikánsak
- Hasonlóképpen, a tanulmány nem talált összefüggést a bazális inzulin szekréció és a nagyobb súlycsökkenés között
Egy éves tanulmány nem talált szignifikáns különbséget a fogyásban az alacsony zsírtartalmú és alacsony szénhidráttartalmú étrend között. Az emberi genotípus (pontosabban a három ismert polimorfizmus) súlycsökkenésre gyakorolt hatása szintén nem volt eléggé megerősítve, és az inzulin szekréciója nem volt összefüggésben az ebből adódó fogyással. Ez a tanulmány megerősíti azokat a meglévő bizonyítékokat, amelyek szerint a súlycsökkenés különbségei a két leggyakoribb étrendi megközelítés között elhanyagolhatóak, és emellett bizonyítékot adnak arra vonatkozóan, hogy a bazális inzulinszekréciónak vagy egyes polimorfizmusoknak csak marginális hatása van a fogyásra.