Az elhízást örökletes és környezeti hatások okozzák. Az öröklődés az esetek 50 százalékában hozzájárul az elhízás kialakulásához, a többi a környezeti hatásokra esik.

alakul

Az öröklés különféle módon nyilvánul meg, pl. az alapvető tápanyagok (különösen a zsírok) elégetésének különböző képessége, a csendes energiafelhasználás nagysága, az étkezési szokások és a spontán fizikai aktivitás mértéke. A családi szokások azonban öröklődnek is, azaz pl. az elfogyasztott étel választása és mennyisége, mozgásra való hajlam és hasonlók. Egyes szerzők az elhízás kapcsán "genetikai áldozatokról" is beszélnek.

A környezet hatása elsősorban a mozgásszegény életmóddal és a túlevéssel jelentkezik. Az öröklődés is hozzájárul ahhoz, hogy a beteg mennyire könnyen, vagy éppen ellenkezőleg, nehezen tud fogyni. A legtöbb betegnek hatékony és tartós segítségre van szüksége a fogyáshoz és a súly megtartásához.

Minden egyén élete során kiválaszthatjuk az ún. kockázati időszakok az elhízás kialakulásához, amikor a hízás valószínűsége sokszorosára nő. Ezek a kockázati időszakok magukban foglalják a serdülőkort (különösen a lányoknál), a terhességet és a nyomon követést, a menopauzát, a dohányzásról való leszokást és a gyógyszeres kezelést. Az elhízás kialakulása az étkezési és testmozgási szokások megváltozásával járó időszakokkal is összefügg; például. munkakezdés vagy munkahelyváltás, családi vagy munkahelyi problémák, sportkarrier befejezése, tartós betegség, sérülések.

Az alacsonyabb társadalmi-gazdasági helyzet és a mentális változások (depresszió, szorongás, stressz) szintén elősegítik az elhízás kialakulását. Gyakran találunk elhízott beteg kórtörténetét is yo-yo effektus (ismételt súlyingadozások).