Az emberi támasztó rendszer a csontvázból áll, amely a test passzív mozgásszervi rendszere, támaszt nyújt a test lágy részeinek és megvédi a fontos testszerveket. A csontváz ínszalagok, porcok, csontok és csontok összekapcsolódása. Az emberi csontváz körülbelül 206 csontból áll.
Alakzat alapján ismerjük fel a csontokat:
* hosszú (pl. combcsont, combcsont)
* rövid (pl. csukló- és fejcsontok)
* lapos (pl. lapát)
* levegő (pneumatikus) (pl. elülső csont)
Csontépítés
Minden csont 3 alapkomponensből áll. A csont felületét a rostos hüvely - periosteum takarja. Gazdagan zsúfolt és idegek járnak rajta. Biztosítja a csontok táplálkozását és beidegzését. A periosteum alatt található a saját csontszövet, amely kompakt csontból képződik, amely a Havers-rendszerből áll, és hosszú csontokban bezárja a csontvelővel töltött velőüreget. Magának a csontszövetnek nincsenek idegei.
A lapos csontokban és a hosszú csontok fejében még mindig van egy szivacsos tömeg a tömör csont alatt, amely számos keresztező gerendából áll. A csontvelő kitölti a hosszú csontok medulláris üregeit és a rákos csont gerendái közötti kis tereket. Ez egy összekötő rostok hálózatából és egy elágazó edényhálózatból áll. Fiatal korában piros színű. A vörös csontvelő egy vérképző szerv. Fokozatosan zsírszövet váltja fel, és sárga vagy szürke csontvelővé válik. A vérképzés már nem megy végbe benne.
Csontnövekedés
Minden csont porcos modellből képződik a csontosodás, vagyis a csontosodás folyamatával. A csontosodás fokozatosan történik a porc felszínéről és annak belsejéből. Kis csontosítási központokat hoznak létre itt. Ezek közül a porc csontokká történő átalakulása minden irányba terjed. Ez két végrészt hoz létre a hosszú csonton - a tobozmirigy (végek) és a diaphysis központi része. A csonttest és az ízületi végek között megmaradt egy nem formált porclemez - növekedési porc. Ez biztosítja a csont növekedését hosszúságban. Tevékenységét befolyásolja a növekedési hormon. A csontváz növekedése általában 18 és 20 éves kor között teljes. Ekkor a növekedési porc is csontosodik. A csont vastagságig történő növekedését a periosteum végzi.
Csontízületek
A csontokat mozgatható vagy elmozdíthatatlan kapcsolat köti össze. A csontok mozdíthatatlanul összekapcsolódhatnak egymással:
* szalag, pl. a koponya csontjai varratokkal vannak összekötve
* porc, pl. a bordák kapcsolódása a szegycsonthoz
* csontszövet - a csontok nőnek egymással, pl. a medence három benőtt csontból áll
A csontok mozgatható kapcsolata az ízületben történik. Ebben a csontok csak egymást érik. Az érintkező felületek a mozgásnak megfelelően vannak kialakítva. Az egyik érintkezési felület ízületi foglalatot képez, a másik csontnak pedig ízületi feje van. Az érintkező felületeket hialin porc képezi, és az érintkező felületek széle mentén a csontokat egy csuklós hüvely köti össze.
Csontváz áttekintése
Az emberi csontváz három egységre osztható:
1. a törzs váza (gerinc, bordák, szegycsont)
2. végtagváz
3. a fej csontváza (koponya)
A gerinc (columna vertebralis) alkotja a test tengelyét. 33-34 csigolyából áll. A csigolyák rövid csontok, amelyekből 2 oldalirányú és 1 tüskés kiemelkedés áll ki. Egy nyílás halad át a csigolyák közepén. Az egyes csigolyák nyílásai együttesen alkotják azt a gerinccsatornát, amelyben a gerincvelő tárolódik. A gerinc a következőkből áll:
* 7 nyaki csigolya (v. Cervicales), amelyek közül az első kettő, a hordozó (atlasz) és a nyaki (epistropheus) a fej oldalirányú elfordításához és a mozgások felfelé és lefelé történő átalakítására alkalmas.
* 12 mellcsigolya (v. Thoracicae)
* 5 ágyéki csigolya (v. Lumbales)
* 5 sacrales, amelyek összeolvadnak a keresztcsontba, amelyet a medence csontjai közé helyeznek be
* 4-5 coccygealis csigolya összeolvadt a coccyx-ben (coccygis tengely)
A gerinc kétszer hajlított ezovit. Az előre hajlítást lordosisnak, a hátra hajlítást kyphosisnak nevezzük. Felismerjük a nyaki és ágyéki lordosist, a mellkasi és a kereszttüphosist. A gerinc oldalirányú kóros elhajlását scoliosisnak nevezzük.
A mellkas alapja (mellkas) 12 pár borda (costae). Íves csontok, amelyek a szegycsontig tagolódnak, és elõttük a szegycsonthoz való porcos csatlakozással nevelõdnek. Háromféle bordát ismerünk a szegycsonthoz való rögzítés módja szerint:
* a jobb bordák (7 pár) külön-külön közvetlenül a szegycsonthoz vannak rögzítve
* a felső bordák porcos részeihez hamis bordák (3 pár) kapcsolódnak
* a szabad bordák (2 pár) lazán tárolódnak a hasüregben
A szegycsont (os sternum) bezárja a mellkas elejét. Nyélből, testből és kard alakú kiemelkedésből áll.
A végtagok csontváza
A felső és az alsó végtagok hasonló építési tervvel rendelkeznek. Fonatokkal rögzítik a törzs vázához, amelyhez saját szabad végtagjuk kapcsolódik.
felső végtag
Felső végtagi fonat
A törzs csontvázához egy lapockafonat csatlakozik, amely áll: lapocka és kulcscsont. A lapocka lapos csont, a hátsó oldalán nagy gerinc található. A kulcscsont hosszú, szigmoid csont. A lapockától a szegycsont felső széléig terjed. A lapockával való összeköttetésével pántot hoz létre a szabad végtag számára.
Szabad végtag
A humerus az alkar két csontjával, a sugárral és az ulna-csoporthoz kapcsolódik. A csigolyacsont a hüvelykujjra, a könyök pedig a kisujjra mutat. Az alkar csontjai a könyökízületben kapcsolódnak a humerushoz. A könyök és a csigolyák alsó végei együtt lyukat képeznek a csuklóízületben, ahol csatlakoznak a kéz csontvázához. Csuklócsontokból, metacarpalis csontokból és ujjízületekből áll.A csuklócsontok (ossa carpi) 8-osak és két négyes sorba kerülnek. A csukló csontjai (ossa metacarpalia) 5. Falanges - minden ujj 3 ízületet alkot, csak a hüvelykujj 2.
láb
Fonja az alsó végtagot
A medencét medence alkotja. A női medence alacsonyabb és szélesebb, a férfi medence magasabb és keskenyebb. A medencecsont (os coxae) három különálló csont összeolvadásával jön létre: az ágyéki csont (os ilium), az ülőcsont (os ischii) és az ágyéki csont (os pubis).
Szabad végtag
A combcsont az emberi test leghosszabb csontja. A térdízületben csatlakozik a síphoz (= sípcsont) (sípcsont) és a tűhöz (fibula). Ez az egész test legösszetettebb ízülete, amely még egy csontot - az almát (= csésze) (patella) - erősít. Az ossa tarsi 7. Az ossa metatarsalia 5. A falangok rövidebbek, mint a kéznél.
A fej csontváza
A koponyának (koponya) két része van: az agy és az arc. A koponya agyi része: fejcsont (os occipitale), temporális csontok (ossa temporalia), parietalis csontok (ossa parietalia), frontális csont (os frontale), ékcsont (sphaenoidale tengely), varasodás (vomer), szagló csont (os ethmoidale), könnycsont (ossa lacrimalia), orrcsont (ossa nasalia). A koponya arcrésze áll: állkapocs (maxilla), szán (állcsont), járomcsontok (ossa zygomatica), éghajlati csontok (ossa palatinum) és jácint (os hyoideum).