polgár

Ki tudja, ki volt John Adam Rayman? Kevesen, annak ellenére, hogy ez a eperjesi orvos és gyógyszerész jelentős mértékben hozzájárult az immunológia fejlődéséhez. 300 évvel ezelőtt Európában elsőként kezdte meg az oltást az akkori "kovács" - himlő ellen. Először saját lányán tesztelte sikeresen módszerét!

A juhhimlőt sokan legyőztük gyermekkorunkban, de ezek valóságosak vagy feketeek voltak. Lényegesen sokkal veszélyesebb, mivel gyakran a fertőzött halálát eredményezték. Különösen gyerekek haltak meg tőlük, még az uralkodó családokban is. Mária Terézia császárné két fiatalabb lánya is himlő áldozatává vált.

Angliában nagyon régen a betegség még a csecsemőhalandóság leggyakoribb oka is volt. Ez azonban a felnőtteket is érintette - 1694-ben II. Mária angol királynő halt meg rajta. Stuart. XV. Lajos király 1774-ben lett áldozat Franciaországban.

Ma már ismert, hogy a himlő kórokozója a himlő vírus láthatatlan gyilkosa. Évszázadokkal ezelőtt azonban az orvosoknak fogalmuk sem volt arról, hogy mi okozza a járványokat, olyan pusztítóak, mint egy tüdőjárvány. Ezért sok áldozat is volt a mentők között.

A betegség lefolyása nagyon hasonlított az influenzához vagy a jelenlegi COVID-19-hez. Az első tünetek csak egy hét múlva, néha tizennégy nap után jelentkeztek. A betegség kezdetben reszketéssel, émelygéssel, fejfájással és köhögéssel jelentkezett. És tüsszögéskor a fertőzés ebben a szakaszban cseppeket terjeszt a környezetbe.

A beteg lázas volt, és miután ez alábbhagyott, kiütések kezdtek megjelenni a bőrén, amelyek fokozatosan hólyagokká váltak. Súlyos körülmények között elvetették a beteg egész testét és belső szerveit, különösen a tüdőt, a gyomrot és a beleket. A nagy fájdalom miatt egyáltalán nem tudott mozogni. A rügyek fertőző váladékot tartalmaztak és megrepedtek. A betegség ezen szakaszában a fertőzés fizikai érintkezés útján is átterjedt. Körülbelül egy héttel a kiütés csillapodása után a láz visszatért, gyakran keringési elégtelenség következtében halállal. Ha a fertőzött ember életben maradt, a rügyek vörös hámrá váltak, mély hegeket hagyva a bőrön. Mária Terézia másik lánya, Mária Erzsébet néven, annyira eltorzult az életben.

Még mindig boldog lehet a nehézségekben, mert például a 18. század eleji himlőjárvány során minden második fertőzött ember meghalt a Duna-monarchiában.

Hogy mikájak "hogyan kerítették el a himlőt"

Abban az időben a gyógyszer tehetetlen volt, az orvosok különféle fürdőket és borogatásokat ajánlottak. A köznép kétségbeesve menekült a varázslat és a mezítelenség felé.

A 20. század elején Július Bodnár történész és folklorista a Myjava kopanice-on rögzítette az ókori telepesek történetét, hogy valaha milyen himlőt használtak ott. "Himlőnek" nevezték őket, mint a cseheket, a boszorkányt pedig "kezdőnek". Megkerülte a rügyet a rügy körül, hogy "elkerítse a himlőt, hogy az ne terjedjen tovább". Kilencszer tette meg, végül egy fájó helyre fújva azt mondta: "Mivel nem kell akkorának lennie, mint egy myjavai templomnak, még itt sem állt, mivel nem kellett akkorának lennie amint a kemencénk, úgy a horzsolások is elmúltak. "Bosorka azt mondta:" kezdte. "háromszor a kezdetektől fogva.

Árvában az anyák úgy kezelték a himlőt gyermekeik számára, hogy "aljzattal hűtötték" őket. Hogy olyanok, mint a szerelem, és mindenkire hatással lesznek. A rémült közvélemény kezdte hinni abban a hitben, hogy himlővel született az ember, Daniela Tinková cseh történész helyzet.

A himlő kiterjedt járványai sújtották a mai Szlovákia területét, különösen a 17. és a 18. század fordulóján, az 1677 - 1678 és 1719 - 1720 években. Úgy tűnik, hogy ők voltak a kezdeményezőik meghódítóinak születései. Az egyik legnagyobb Eperjesről származott.

Ki képes orvos

Akkor még a 30 éves Ján Adam Rayman sem volt városi orvos (fizikus - ahogyan akkoriban hívták őket) Eperjesen. A hollandiai Leideni Egyetemen 1712-ben diplomázott a különféle betegségek lefolyásának alapjairól és azok különféle kezeléseiről. Orvostudományt tanult a híres professzor, Herman Boerhaave mellett, és csábító ajánlatot tett arra, hogy átvegye az orvosi gyakorlatot Wroclawban. Visszatért azonban szülővárosába, Eperjesbe. Mi késztette erre?

Anton Bartunk szlovák orvos- és gyógyszerész történész megállapításai szerint, aki eddig mélyen megvizsgálta hősünk élet sorsát, a fiatal Rayman döntését több körülmény is befolyásolta. Először a mostohaapja halála, aki korábban az eperjesi családi gyógyszertárat vezette, és hirtelen otthagyták. És akkor látja annak lehetőségét, hogy az eperjesi Evangélikus Főiskolát orvosi egyetemmel rendelkező egyetemi típusú iskolává emeljék.

A következő években Rayman orvosi tevékenységet folytatott, gyógyszertárat vezetett és fertőző betegségeket kutatott, különösen a himlőt. Járványaik rendszeresen visszatértek régiójába. Ezenkívül elsősorban a gyermekeket veszélyeztették, Rayman nem sokkal azután, hogy visszatért Hollandiából, feleségül vette egy eperjesi kolléga lányát. Fokozatosan hét gyereket szültek, akiket akkoriban leginkább a himlő veszélyeztetett.

Nyilvánvalóan ez is arra késztette Raymant, hogy a meteorológiára koncentráljon. Magyarországon elsőként rendszeresen rögzítette az időjárást. Megmérte a levegő hőmérsékletét és páratartalmát, a csapadék mennyiségét, a szél irányát és erősségét, és összefüggéseket keresett a járványok előfordulásával és lefolyásával. Cáfolta azt a nézetet, miszerint a levegő minőségében kell keresni az okaikat, ugyanakkor kijelentette: "Az időjárás hozzájárul a betegség súlyosbodásához."

Noha nem fedte fel a fertőzés okát, úgy döntött, hogy foglalkozik annak megnyilvánulásaival és következményeivel. "Képes orvosnak nem kell ismernie a gonosz eredetét és következményeit, ha okosan és körültekintően tudja kezelni" - írta Rayman.

Ugyanakkor tanulmányozta az összes rendelkezésre álló forrást a veszélyes betegségek kezelésére a világon. Megtudta, hogy egyes keleti népeket úgy védenek meg a himlők, hogy a beteg hólyagjainak tartalmát egészséges egyének bőre alá viszik. Így tettek az ókori kínai gyógyítók, később a törökök átvették a módszert.

Amikor 1720 őszén a pestis újra sújtotta Eperjeset, és Rayman ötéves fia is megfertőződött, máris elszánt volt, és himlő ellen beoltotta 2,5 éves kislányát, Maria Alžbetet. A Wroclaw Yearbooks tudományos folyóiratban leírta, hogyan tette ezt néhány hónap alatt.

A bal vállában egy műtéti lancettel végzett egy kisebb bemetszést, amelybe még mindig beletörölte a testvérének hólyagját, és dióhéjjal takarta be a bemetszést. A környék fokozatosan meggyulladt, de a lány jól érezte magát, és később sem érezte magát sokkal nehezebbnek. A kísérlet sikeres volt - a lánya nem lett beteg.

Ő volt az első Rayman vagy Maitland?

A mai laikus szemszögéből nézve nem volt semmi különös. Valójában ez volt az első eset az ún varializáció, azaz himlő vírussal történő aktív immunizálás, legalábbis Közép-Európában. Valami ilyesmi akkoriban azt jelentette, hogy az orvost jelentős kockázattal tegye ki szakmai hírnevének. Ezen kívül játsszon a gyermeke egészségével és életével. Mi lett volna, ha a lány nem élte túl az apa kísérletét?

Vladimír Leksa, a Szlovák Tudományos Akadémia Molekuláris Biológiai Intézetének elmondása szerint Rayman cikkének három évszázaddal ezelőtti publikációja valóban megszülte a szlovák immunológiát, az emberi immunrendszert vizsgáló tudományt. Leksa régóta foglalkozik a modern immunológia alapkérdésével: a test immunsejtjeinek mit és mikor kell harcolniuk, és mit és mikor kell figyelmen kívül hagyniuk.

"Rayman nemcsak tehetséges, hanem rendkívül bátor orvos és tudós is volt" - mondja Leksa. Szakmai körökben vita van arról, hogy ki hajtotta végre először Európában a variolációs kísérletet: Raymanünk vagy Charles Maitland angol orvos? A szász irodalomnak tulajdonítják az elsőbbséget. Leksa ezt érthetőnek tartja, nem Magyarország, hanem Anglia volt akkoriban az oktatás központja.

"Még akkor is, ha Rayman nem ezt tette először, minden bizonnyal elsőként írta le pontosan a tudományossággal végzett variolizációs kísérletét egy rangos tudományos folyóiratban" - mutat rá Leksa epidemiológus.

Ami a legrosszabb, hogy a magyar hatóságok csak 80 évvel később engedték meg Rayman módszerét, ráadásul abban az időben, amikor egy másik angol orvos és fiziológus, Edward Jenner által kifejlesztett biztonságosabb oltás már Európában zajlott.

Eközben a varioláció segít csökkenteni az áldozatokat és enyhíteni a betegek szenvedését himlőjárványok idején. Igaz, ezt a fajta oltást kezdetben csak az akkori társadalom képzettebb és felsőbb osztályai fogadták el. A Habsburg monarchiában Mária Teréziának is beoltották néhány gyermekét (a császárné 14 utódot adott életre). A kérdés az, hogy kinevették-e őt Rayman kísérletének sikere, vagy inkább az angol arisztokrácia példája, amely hitt Maitland és hívei próbálkozásaiban.

A lakosság legszélesebb rétege régóta tart a variolizálástól és a későbbi oltástól. Magyarországon a hatóságok 1813-ban elrendelték a himlő elleni oltást, hat évtizeddel később, mint Angliában, és négy évtizeddel Franciaország után. Mivel azonban nem volt kötelező, az orvosoknak embereket kellett toborozniuk oltásra.

Szlovákiában a lelkészek is részt vettek ezen az eseményen, meggyőzve a szülőket az oltás hasznosságáról gyermekeik keresztelésénél. Čaplovič örökségének kéziratából azonban megtudhatjuk, hogy az oltás megközelítése régiónként továbbra is eltérő volt. "Például a ruszinok és gyermekeik minden alkalommal az erdőbe mennek, amikor arra gyanakszanak, hogy megyei orvos jön" - írta Čaplovič.

Ekkor Rayman már nem volt az élők között. 250 éve halt meg, ugyanazon a napon, amikor született - 1770. április 23-án, 80. születésnapján. Hosszú ideig élt, de az utóbbi években súlyosan beteg volt. Fontos művet hagyott maga után, tiszteletét élvezte az eperjesi emberek körében, ám idővel neve indokolatlanul feledésbe merült.