Mindannyian tudjuk, hogy az űrben zajló életnek következményei lesznek az űrhajósokra, akár néhány hónapot, akár évet töltenek ott. Milyen következményei vannak? Az űrturisták kezelhetik őket a jövőben? Ezt a kérdést a tudósok különféle kutatások során kezelik. Az egyik legérdekesebb kutatás az "Ikrek tanulmány" - Mark és Scott ikrek részletes nyomon követése és a vizsgálat folytatása. Egyikük a Földön élt, a másik pedig egy évig repült az űrben.
Az ikrek tanulmánya, mint általában, megéri a NASA-t. Susan Bailey az egyik tudós, aki részt vesz a projektben. Az ikrek tanulmányának eredményei annyira érdekesek voltak, hogy arra kényszerítette a tudósokat, hogy mélyebben foglalkozzanak az űrutazás emberi testre gyakorolt biológiai hatásainak tanulmányozásával. Fokozatosan sok forrásból szereztek adatokat. Más kollégákkal és tudósokkal együtt Susan Bailey-nek sikerült létrehoznia a világ legnagyobb adatállományát az űrhajós biológiai kozmikus életéről és az űrutazás életére gyakorolt hatásáról. Tanulmányai során laboratóriumában tudós generációkat is oktatott, hogy kik folytathassák tanulmányaikat. A tudósok ezt a munkát tekintik annak az alapnak, amelyre tovább építenek. Ezen adatok összegyűjtése biztosítja az űrhajósok kiválasztását bizonyos űrlátogatásokhoz, amelyekre az űrben töltött idő lesz a legkevesebb hatással - például kevesebb a DNS károsodása. Az elmúlt években gyakran hallani az űrturizmusról. Ezeknek a tanulmányoknak ezen a területen is hasznosnak kell lenniük.
Mit találtak valójában? Az univerzumban a DNS egy része, az úgynevezett telomerek érintettek, amelyek felelősek az öregedésért és az öregedés okozta betegségekért. Az űrben az űrhajósok meghosszabbították ezeket a telomereket, de a Földre érve a legtöbben visszatértek eredeti állapotukba, de egyesek még zsugorodtak is. A telomerek meghosszabbításának az élet meghosszabbodását is jelentenie kell. A rövidítés azonban felgyorsíthatja az öregedést, vagy idő előtti betegség kialakulást okozhat. Ezek figyelmeztető jelek arra, hogy az űrutazás még nem teljesen biztonságos. Érdekes megállapítás, hogy DNS-ünket hasonlóan befolyásolja a káros körülményekhez való kimenetel és az oxidatív stressz. Például a Mount Everest megmászásakor. Az emberi DNS ilyen változásai az embriók vagy a rák kialakulásában is előfordulnak. Jared Luxton és Christopher Mason állnak az eredmények mögött. Mindketten egyetértenek abban, hogy ezeket a folyamatokat az emberi testben még mindig kevéssé kutatják annak érdekében, hogy az űrturizmus az egyik legjobb látványosság legyen.
Űrturizmus igen vagy nem? Valakit elragad a DNS-részek meghosszabbítása és a hosszabb élet reménye. Az űrbe utazás azonban más kockázatokat is rejt magában. A telomerek megnyúlása a fiatalság forrása kicsi vigasz, ha rájövünk például a kozmikus sugárzás által okozott rák kockázatára. Ezért a tudósok továbbra is nagyon szkeptikusak az űrturizmussal kapcsolatban. Türelmesen várnunk kell további kutatásokra és megoldásokra, mielőtt űrutazásra indulnánk.