A roma népesség egészségi állapotát számos tényező befolyásolja. Az alacsony egészségügyi tudatosság mellett ez magában foglalja a romák kockázatos viselkedését is. A romák többségének életmódja teljesen ellentétes a többségi lakosság életmódjával. A társadalmilag kirekesztett településeken élő romák nagy része nem részesíti előnyben az aktív életmódot, és csak gyermekkorában aktívan sportol.
Amikor egészségtelen életmódról beszélünk, meg kell említeni az egészségtelen ételek fogyasztását. Ennek oka elsősorban a hagyományos konyha használata és különösen az egészséges ételek hiánya. A romák egészségét befolyásoló tényezők között fel kell tüntetni a rossz higiéniai szokásokat is. Azon települések elszigeteltsége, amelyekben élnek, szintén nagyon alacsony tudatosságot eredményez az egészségügyi ellátáshoz való jog elérhetőségében, valamint bizalmatlanságukat a hivatalos egészségügyi intézmények iránt. Megelőző programokat kell végrehajtani ezeken a területeken, hangsúlyozva az oltási program betartásának fontosságát egészségügyi szempontból. Biztosítani kell azt is, hogy minden gyermek hozzáférjen az oltási programhoz. A terepen dolgozók által közvetlenül a lakóhelyen nyújtott sikeresen végrehajtott programok arra utalnak, hogy a szegregált településekről érkező gyermekek oltási lefedettsége több mint 80% -ra nő (Popper et al., 2009).
Összességében elmondható, hogy a roma népesség egészségi állapota rosszabb, mint a többség, és jelentősen befolyásolja a rossz étkezési szokások, a rossz étkezési szokások, a fokozott alkoholfogyasztás, a gyakori dohányzás, a magasabb súly és az alacsonyabb fizikai aktivitás (Bartošovič és Hegyi, 2010; Hubková et al., 2012). Ismeretes, hogy a rossz lakásminőség fokozott környezeti kockázattal és rossz egészségi állapottal jár (Braubach és Fairburn, 2010; Evans és Kantrowitz, 2002). A higiénés színvonal romlása miatt a roma népességnél különösen magas a fertőző betegségek előfordulása. Sok közülük elsősorban tuberkulózis, parazitózis, hepatitis, agyhártyagyulladás és vérhas. Az egészségi állapotot befolyásoló egyik fontos tényező a minőségi ivóvíz rendelkezésre állása (Barabas, 2005). A várható élettartam alacsonyabb, mint a lakosság többi részénél. Becslések szerint a férfiak 7,5 év, a nőknél 6,6 év különbsége a romák rovására megy (Moricová és Raučinová, 2006). Ezenkívül a helyzetet súlyosbítja az egészségügyi szolgáltatásokhoz való rossz hozzáférés és igénybevétel (Fésüs et al., 2012).
Forrás: http: //www.acec.sk/o-nas/historia-acec
Hivatkozások
- Barabas D. Jasov környékének felszíni és talajvízében bekövetkezett változások a 2001–2002-es években. In: Acta Facultatis Rerum Naturalium Universitatis Comenianae: Geographica. ISBN 80-223-1252-5. ISSN 0231-715X. Suppl., 2005, sz. 3. o. 25-30.
- Bartošovič, I., Hegyi, L. 2010. A roma népcsoport egészségügyi problémái, Lek. Horizon 4, 2010.
- Braubach, M., Fairburn, J. Szociális egyenlőtlenség a lakhatással és a lakóhelyekkel kapcsolatos környezeti kockázatokban, a bizonyítékok áttekintése, Eur. J. Közegészségügy 20, 36–42, 2010.
- Evans, G. W., Kantrowitz, E. Társadalmi-gazdasági helyzet és egészség: a környezeti kockázatnak való kitettség lehetséges szerepe, Annu. Fordulat. Közegészségügy 23., 303–331, 2002.
- Fésüs, G., Ostlin, P., McKee, M., Ádány, R. A romák egészségének és jólétének javítására irányuló politikák: Az európai tapasztalat, Health Policy 105, 25-32, 2012.
- Hubková B, Ďurovcová E, Birková A, Guzy J. Mareková M, Rácz O, Hepa-Meta csapat. 2012. Kelet-Szlovákiában a marginalizálódott roma közösségek egészségi állapotának értékelése, vizelési paraméterek. In: Laboratóriumi diagnosztika, 2012, vol. 17. sz. 1. o. 38-47.
- Moricová Š., Raučinová M. Roma asszisztens és együttműködés a közösségben, közegészségügy 4, 2006.
- Popper, M., Szeghy, P., Šarkozy, S. 2009. Roma népesség és egészség: A szlovákiai helyzet elemzése. FSG: 2009. ISBN: 978-84-692-5485-1