megkülönböztetés

Faji megkülönböztetés, Így a faji és etnikai alapú megkülönböztetés a Szlovák Köztársaság egyik legsúlyosabb formája, míg a faji vagy etnikai származáson alapuló hátrányos helyzet szinte kivétel nélkül az előítéleteken alapul.

Faji vagy etnikai diszkrimináció az, amikor:

  • az illetőt hátrányosan kezelik (pl. nem veszik fel);
  • ahhoz képest, ahogyan másokkal, akik hasonló helyzetben vannak, bántak vagy bánnának;
  • és ennek oka faji vagy etnikai származása.

Probléma

A faji és etnikai származás alapján történő megkülönböztetés olyan helyzetekhez kapcsolódik, amelyekben más etnikai vagy faji háttérrel rendelkező személyek hátrányos helyzetben vannak. A fogyatékosság és az életkor mellett ez a diszkrimináció leggyakoribb típusa, amely főleg a foglalkoztatás és a munkaerőpiac területén nyilvánul meg, hangsúlyt fektetve az álláskereséssel és az álláspályázattal kapcsolatos helyzetekre.

A faji vagy etnikai diszkrimináció az élet más területein is megnyilvánul - oktatás, szolgáltatásokhoz és árukhoz való hozzáférés, egyenlőtlen hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz és a lakhatáshoz. A diszkrimináció áldozatainak túlnyomó többsége nem számol be a diszkrimináció konkrét tapasztalatairól, és nem jelentkezik olyan szervezetnél vagy olyan helyen, ahol a megkülönböztetés félelem, a diszkrimináció jelentési módjának vagy jelentésének tudatlansága, vagy a negatív bűnüldözési tapasztalatok miatt történt.

A munkáltatók vagy a szolgáltatók előítélete megakadályozhatja, hogy mások a társadalom részévé váljanak, például munkába álljanak vagy lakást béreljenek. Ha az előítéletek faji eredeten alapulnak, az egy teljes etnikai kisebbség kirekesztéséhez vezethet. Ez jelentős láncreakciót vált ki. A többségi népességhez viszonyítva az etnikai kisebbségeket általában nagyobb a munkanélküliség kockázata, korlátozott számú ágazatban, például az építőiparban vagy a mezőgazdaságban végzett munka alacsonyabb iskolai végzettséggel és rosszabb lakhatási feltételekkel rendelkezik.

Cigányok

Az Emberi Jogi Ügynökség kutatása azt mutatja, hogy a megkérdezett 11 EU-tagállamban a romák társadalmi-gazdasági helyzete négy fő területen, nevezetesen a foglalkoztatás, az oktatás, a lakhatás és az egészségügy területén nem kielégítő és átlagosan rosszabb, mint a a közvetlen közelükben élő nem roma lakosság. Azt is mutatják, hogy a romákat továbbra is hátrányos megkülönböztetés éri, és nincsenek kellőképpen tájékozódva az uniós jog, például a faji egyenlőségről szóló irányelv (2000/43/EK) szerinti jogaikról.

Az oktatás területén: ?

  • átlagosan csak minden második, a felmérésbe bevont roma gyermek jár óvodába vagy óvodába;
  • ? Bulgária, Görögország és Románia kivételével tíz 7 és 15 év közötti roma gyermek közül kilenc számol be arról, hogy a tankötelezettség alatt járnak iskolába; ? a tankötelezettség befejezése után az oktatásban való részvétel jelentősen csökken: a felmérésbe bevont roma fiatal felnőttek csupán 15% -a fejezi be a középiskolai általános vagy szakképzést.

A foglalkoztatás területén: ?

  • kijelentik, hogy átlagosan minden harmadik roma fizetett munkát végzett; ?
  • minden harmadik roma válaszadó kijelentette, hogy munkanélküli; ?
  • mások kijelentették, hogy háziasszonyok, nyugdíjasok, munkaképtelenek vagy önálló vállalkozók.

Az egészségügy területén: ?

  • minden harmadik 35–54 év közötti roma válaszadó olyan egészségügyi problémákról számolt be, amelyek korlátozzák szokásos tevékenységüket; ?
  • átlagosan a roma válaszadók körülbelül 20% -a nem rendelkezik egészségbiztosítással, vagy nem tudja, hogy van-e ilyen.

A lakhatás területén: ?

  • a felmérésben szereplő roma háztartásokban átlagosan több mint két ember él egy szobában; ?
  • a romák körülbelül 45% -a olyan háztartásokban él, ahol az alapvető háztartási felszerelések legalább egyike hiányzik: a konyha, a WC, a zuhanyzó vagy a fürdő a házban, valamint az áram.

  • átlagosan a megkérdezett romák körülbelül 90% -a olyan háztartásokban él, amelyek jövedelme egyenértékű az országos szegénységi küszöb alatt; ?
  • átlagosan a romák mintegy 40% -a olyan háztartásokban él, amelyekben a múlt hónapban legalább egyszer valakinek éhesen kellett lefeküdnie, mert nem engedhette meg magának, hogy ételt vásároljon.

Diszkrimináció és a jogok tudatosítása: ?

  • a roma válaszadók körülbelül fele nyilatkozott úgy, hogy etnikai származása miatt hátrányos megkülönböztetésben részesültek az elmúlt 12 hónapban; ?
  • A roma válaszadók körülbelül 40% -ának van információja az etnikai kisebbségek tagjaival szembeni diszkrimináció tilalmáról a foglalkoztatás iránti kérelmek kapcsán.

Védelem a diszkrimináció ellen

A faji egyenlőségről szóló irányelv (2000/43/EK) A 2000-ben elfogadott javaslat jelentős változásokat hozott a faji megkülönböztetés elleni küzdelemben az Európai Unióban. Az irányelv elfogadása előtt a faji megkülönböztetést tiltó részletes szabályok és mechanizmusok csak néhány EU-tagállamban léteztek. Túlnyomó többségüknek jelentős fejlesztéseket kellett végrehajtania az irányelv betartása érdekében.

A faji egyenlőségről szóló irányelv olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek:

  • védekezés a faji megkülönböztetés ellen a foglalkoztatásban a szociális biztonsági rendszer használatakor vagy áruk vagy szolgáltatások vásárlásakor;
  • lehetővé tegye a megkülönböztetés áldozatainak panasz benyújtását;
  • lehetővé tegye az olyan szervezetek számára, mint a nem kormányzati szervezetek és a szakszervezetek, hogy segítsék a megkülönböztetés áldozatait bírósághoz fordulni;
  • gondoskodjon arról, hogy azokat, akik törvényt sértenek és diszkriminációt követnek el, ennek megfelelően büntetik;
  • kötelezi a kormányokat, hogy hozzanak létre speciális "egyenlőségi testületeket" az egyenlőség előmozdítása érdekében;
  • lehetővé kell tenni a kormányok számára, hogy lehetőségeket teremtsenek a rosszabb körülmények között élő kisebbségek számára helyzetük javítására;
  • biztosítja az emberek tájékoztatását jogaikról;
  • a munkaadók és a szakszervezetek közötti együttműködés előmozdítása a diszkrimináció elleni küzdelemben.

Ő is szabályozza ezt a kérdést Nemzetközi Egyezmény a faji megkülönböztetés minden formájának megszüntetéséről, amely a 6. cikk értelmében arra kötelezi a részes államokat, hogy az illetékes nemzeti bíróságok és egyéb hatóságok útján biztosítsák a joghatóságuk alá tartozó személyek számára az ezen egyezménnyel ellentétes faji megkülönböztetés minden olyan cselekedete elleni hatékony védelmet, amely sérti emberi jogaikat és alapvető szabadságaikat, tisztességes és megfelelő megtérítés az említett bíróságokon az ilyen megkülönböztetés következtében elszenvedett károkért.

A megkülönböztetésellenes törvény tiltja a faji vagy etnikai alapon történő megkülönböztetést. Ezen okok miatt ideiglenes kompenzációs intézkedéseket tesz lehetővé a fennálló egyenlőtlenségek kiküszöbölésére. A faji megkülönböztetés szintén tiltott minden vonatkozó törvényben. A területen a munka jogai A Munka Törvénykönyve (1. cikk és 13. §) közvetlenül kimondja a korlátozások és a faji vagy etnikai hovatartozás alapján történő megkülönböztetés tilalmát. Hasonlóképpen, a közszolgálati törvény és a közszolgálati törvény ezen okok miatt tiltja a diszkriminációt a közszolgálati kapcsolatokban és a közérdekű munka végzése során.