Hivatalos Lap 187. szám, 1967.08.08., 0001 - 0005
Finn különkiadás: fejezet 1 kötet 1 o. 0035
Dán különkiadás: I. sorozat, 1967. o., 0199. o
Svéd különkiadás: fejezet 1 kötet 1 o. 0035
Angol különkiadás: sorozat I. fejezet 1967 o. 0222
Görög különkiadás: fejezet 01 kötet 1 o. 0102
Spanyol különkiadás: fejezet 01 kötet 1 o. 0123
Portugál különkiadás fejezet 01 kötet 1 o. 0123
Számú tanácsi rendelet 422/67/EGK, 5/67/Euratom
a Bizottság elnökének és tagjainak, valamint a Bíróság elnökének, bíráinak, főtanácsnokainak és hivatalvezetőinek járandóságainak megállapításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,
Tekintettel az Európai Közösségek egységes tanácsának és egységes bizottságának létrehozásáról szóló szerződésre [1] és különösen annak 6. cikkére, valamint az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 20. és 21. cikkére [2],
Mivel a Tanács feladata meghatározni a Bizottság elnökének és tagjainak, valamint a Bíróság elnökének, bíráinak, főtanácsnokainak és a Bíróság hivatalvezetőjének fizetését, juttatásait és nyugdíjait, valamint a díjazás;,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
Feladatuk megkezdésének napjától a hivatali idejük lejártának utolsó napjáig a Bizottság tagjai és a Bíróság tagjai alapilletményre, családi pótlékokra és egyéb juttatásokra jogosultak.
(1) A Bizottság tagjainak havi alapilletménye:
Az elnök 111300 BEF
Alelnök 100550 BEF |
Egyéb tagok 89950 BEF
(2) A Bíróság tagjainak havi alapilletménye:
Az elnök 111300 BEF
Bíró vagy főtanácsnok 89950 BEF
Titkár 80950 BEF
1. a) az alapilletmény 5% -ának megfelelő háztartási támogatás;
b) havonta 1100 BEF eltartott gyermek után járó támogatás;
c) oktatási támogatás.
2. "háztartásfő": a Bizottság vagy a Bíróság házas tagja vagy olyan tag, akinek eltartott gyermekei vannak. Ha a házastárs keresőtevékenységet folytat, a tag nem jogosult háztartási támogatásra.
3. "eltartott gyermek": a Bizottság vagy a Bíróság tagjának vagy házastársának törvényes, törvénytelen vagy örökbefogadott gyermeke, akit jelenleg a Bizottság vagy a Bíróság tagja támogat. Igazságszolgáltatás.
A hozzájárulást az alábbiaknak nyújtják:
- tizennyolc éven aluli gyermek,
- tizennyolc és huszonöt év közötti gyermek, aki nappali tagozatos tanulmányokban vagy szakképzésben vesz részt.
A súlyos betegség vagy fogyatékossággal élő gyermek után járó támogatás kifizetése megakadályozza, hogy megélhetését a betegség vagy fogyatékosság teljes időtartama alatt elvégezze, életkortól függetlenül.
(4) Minden (3) bekezdés szerinti eltartott gyermek esetében, aki nappali tagozatos oktatási intézménybe jár, a Bizottság vagy a Bíróság tagja emellett jogosult a tényleges oktatási költségekkel megegyező oktatási támogatásra. Havi 1000 BEF.
Erre a támogatásra annak a hónapnak az első napján van jogosultság, amikor a gyermek általános iskolába kezd járni, és annak a hónapnak a végén jár le, amikor a gyermek eléri a 25. életévét.
(1) A Bizottság vagy a Bíróság tagjai az alapilletményük 15% -ának megfelelő lakhatási támogatásra jogosultak.
(2) A következő havi szórakoztatási támogatást fizetik a Bizottság tagjainak:
Az elnök 22100 BEF
Alelnök 14200 BEF
Egyéb tagok 9475 BEF |
(3) A következő havi szórakoztatási támogatást fizetik a Bíróság tagjainak:
Az elnök 22100 BEF
Bíró vagy főtanácsnok 9475 BEF |
Titkár 8650 BEF
Ezenkívül a Bíróság tanácsainak elnökei hivatali idejük alatt havonta 12625 BEF különleges juttatást kapnak.
Hivatali idejének kezdetén és végén a Bizottság vagy a Bíróság tagja jogosult:
a) két havi alapilletményes letelepedési támogatás hivatali ideje után és egy havi alapilletményes betelepítési támogatás hivatali ideje végén;
b) a személyes ingó vagyontárgyak elszállításának költségeinek megtérítése, ideértve a közös kockázatok (lopás, betörés, tűz) elleni biztosítást is.
Ha hivatali idejét megújítják, nem jogosult az e cikkben előírt juttatásokra. Ugyancsak nem jogosult rájuk, ha kinevezett tagja a Közösségek egy másik intézményének, ha ennek az intézménynek ideiglenes székhelye abban a városban található, ahol hivatala miatt korábban laknia kellett, és ha még nem telepedett le.
A Bizottság vagy a Bíróság azon tagja, akinek feladatai ellátása során el kell hagynia intézményének ideiglenes székhelyét, jogosult:
a) az utazási költségek megtérítése;
b) a szálloda költségeinek megtérítése (csak szoba, szolgáltatások és adók);
c) 750 BEF napidíj minden távollét teljes napjára; Európán kívüli utak esetében a hozzájárulást 1250 BEF-re növelik.
(1) A hivatali idejének lejártát követő hónap első napjától számított három évig a Bizottság vagy a Bíróság volt tagja havi átmeneti juttatást kap az alapilletmény 40% -ának havi átmeneti juttatásában, hivatali ideje lejárt, ha szolgálatot teljesített: kevesebb, mint két év, az ilyen alapilletmény 45% -a, ha két évnél hosszabb, de három évnél kevesebb szolgálati idő, és más esetekben 50%.
(2) E juttatásra való jogosultság megszűnik, ha a Bizottság vagy a Bíróság volt tagját újból kinevezik hivatalába a Közösségek valamelyik intézményében, vagy halála után. Újbóli kinevezés esetén a juttatást addig a napig kell fizetni, amelyen a szolgálatot megkezdi; halál esetén annak a hónapnak a fizetése az utolsó, amelyben a halál bekövetkezett.
(3) Ha a hároméves időszak alatt az érintett egy másik, új kereső tevékenységet kezd, akkor az az összeg, amellyel havi bruttó díjazása (azaz levonások előtt) az (1) bekezdésben előírt juttatással együtt meghaladja a levonásként kapott díjazást a Bizottság vagy a Bíróság tagja a 2., 3. cikk és a 4. cikk (1) bekezdése alapján 1-et levonják a hozzájárulásból. Az új tevékenységért kapott javadalmazás összegének kiszámításánál a javadalmazás minden formáját beleszámítják, kivéve a költségtérítést jelentő díjazást.
(4) Hivatali idejének lejártával, minden év január 1-jén, és pénzügyi helyzetének bármilyen változása esetén a Bizottság vagy a Bíróság egy tagja annak az intézménynek az elnökét díjazza, amelyben a korábban a szolgáltatásaikért kapott bármilyen díjazást alkalmazott, kivéve a költségtérítést jelentő díjazást.
Az egykori tag által a Bizottság vagy a Számvevőszék tagjaként vállalt feladatai teljesítése során jogszerűen kapott kiegészítő díjazás nem vonható le az átmeneti juttatásból.
Az ilyen vallomást jóhiszeműen kell megtenni, és bizalmasnak kell tekinteni. Az abban foglalt információk csak e rendelet céljaira használhatók fel, és harmadik fél számára nem adhatók ki.
(1) Hivatali idejük lejártával a Bizottság vagy a Bíróság tagjai öregségi nyugdíjra jogosultak attól a naptól számítva, amikor betöltik 65 éves korukat.
2. Ugyanakkor hatvan éves kortól igényelhetnek ilyen nyugdíjat. Ebben az esetben a következő együtthatót kell alkalmazni a nyugdíjakra:
60 év 0,64271 |
61 év 0,69762 |
62 év 0,75985 |
63 év 0,82157 |
64 év 0,90554 |
A nyugdíj összege a hivatalban töltött teljes évek után utoljára kapott alapilletmény 4,5% -a, és minden teljesített hónapra ennek az összegnek a tizenketted része. A nyugdíj maximuma az utoljára kapott alapilletmény 50% -a.
A Bizottság vagy a Bíróság olyan fogyatékossággal élő tagja, amely teljesnek tekinthető, és amely akadályozza őt feladatai ellátásában, aki ezért lemond vagy kényszerül lemondásra, a következő ellátásokra jogosult. lemondás vagy kötelező lemondás:
a) ha a rokkantságot tartósnak ismerik el, jogosult a 9. cikk rendelkezéseivel összhangban kiszámított életre szóló nyugdíjra, amely az utoljára kapott alapilletmény legalább 25% -a. A legmagasabb nyugdíjra akkor jogosult, ha a munkaképtelenség rokkantságból vagy betegségből ered, amelyet feladatai teljesítése során kapott;
b) ha a rokkantság ideiglenes, nyugdíjra jogosult, amely a felépülésig kapott utolsó alapilletmény 50% -ának felel meg, ha feladatai ellátása során rokkantságot vagy betegséget szenvedett, más esetekben pedig 25% -ot. Ha az ilyen rokkantsági nyugdíjban részesülő személy betölti a 65. életévét, vagy ha a rokkantsági nyugdíjat hét évre kapják, azt a 9. cikkel összhangban kiszámított életre szóló nyugdíj váltja fel.
A Bizottság vagy a Bíróság tagja jogosult az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatában előírt szociális biztonsági ellátásokra, amelyek magukban foglalják a betegségeket, a foglalkozási megbetegedéseket, a munkahelyi baleseteket, valamint a születési és a haláleseti juttatásokat.
Ha egy harmadik fél felelős valamely tag érvénytelenségéért vagy haláláért, akkor annak a tagnak vagy az ellene bírósági eljárásra jogosult személyeknek a harmadik féllel szembeni jogai annyiban terjednek ki a Közösségre, amennyire az e nyugdíjrendszerből eredő kötelezettségei vannak.
A 7. cikkben előírt átmeneti juttatást, a 8. cikkben előírt nyugdíjat és a 10. cikkben előírt nyugdíjakat nem kaphatja meg egyidejűleg ugyanaz a személy. Ha a Bizottság vagy a Bíróság tagja e rendelkezések közül egynél többre jogosult ellátásra, akkor csak azt a rendelkezést kell alkalmazni, amely a kérelmező számára a legkedvezőbb.
Ha a Bizottság vagy a Bíróság tagja hivatali ideje alatt meghal, a túlélő házastárs vagy eltartott gyermekek a halál bekövetkezését követő harmadik hónap végéig jogosultak arra a díjazásra, amelyre a tag cikk vagy a 4. cikk (1) bekezdése alapján a Bizottság vagy a Bíróság 1.
(1) A Bizottság vagy a Bíróság egyik tagjának vagy volt tagjának özvegyei és eltartott gyermekei, akik halála idején nyugdíjra jogosultak, özvegyi és árva nyugdíjra jogosultak.
Ez a nyugdíj megegyezik a Bizottság vagy a Bíróság tagjának vagy volt tagjának a 9. cikk alapján a halál időpontjában felhalmozott nyugdíj százalékával, nevezetesen:
Minden gyermek esetében, ha az anya még életben van 10% |
Minden gyermek esetében, ha anya és apa meghaltak 20% |
Ha azonban a Bizottság vagy a Bíróság tagja hivatali ideje alatt meghal, az özvegyi és árva nyugdíjat a halálkor kapott alapilletmény 50% -ának megfelelő nyugdíj alapján kell kiszámítani. Ha a Bizottság vagy a Bíróság egyik tagja, akinek halála hivatali ideje alatt bekövetkezett, megkapta a 9. cikkben előírt maximális nyugdíjat, az özvegyi nyugdíj megegyezik a halálkor kapott alapilletmény 30% -ával.
(2) Ezen özvegyi és árva nyugdíjak teljes összege nem haladhatja meg a Bizottság vagy a Bíróság tagjának vagy volt tagjának nyugdíjának összegét, amely alapján kiszámítják őket. A maximálisan fizetendő özvegyi és árvasági nyugdíjakat adott esetben fel kell osztani a kedvezményezettek között a fenti százalékoknak megfelelően.
(3) Az özvegyi és árvasági nyugdíjat a halál napját követő naptári hónap első napjától kell fizetni; ha azonban a 14. cikk rendelkezései alkalmazandók, a jogosultság csak a halál bekövetkezését követõ negyedik hónap elsõ napján lép hatályba.
(4) Az özvegyi és árva nyugdíjra való jogosultság megszűnik annak a naptári hónapnak a végén, amelyben a jogosult meghal. Ezenkívül az árva nyugdíjra való jogosultság annak a hónapnak a végén jár le, amelyben a gyermek eléri a 21. életévét. A jogosultság azonban meghosszabbodik, amíg a gyermek szakképzésben részesül, de nem annak a hónapnak a vége után, amelyben a 25 éves korát eléri.
A nyugdíjat továbbra is egy árva kapja, akinek betegsége vagy rokkantsága megakadályozza a megélhetést.
(5) Ha a Bizottság vagy a Bíróság volt tagja megházasodik, és házasságkötésének napján e rendelet alapján nyugdíjra jogosult, felesége és e házasság bármely gyermeke nem jogosult özvegyi és árva nyugdíjra, a házasság a Bizottság vagy a Bíróság volt tagjának halálát megelőzi, legalább öt év.
(6) Az özvegynek az özvegyi nyugdíjra való jogosultsága megszűnik, ha újból megnősül. Ezután jogosult az özvegyi nyugdíj éves összegének kétszeresével megegyező átalányösszeg azonnali kifizetésére.
A Bizottság vagy a Bíróság azon tagjától, akit hivatali kötelességei súlyos megsértése miatt mentesítenek munkájától, megfosztják az átmeneti juttatáshoz és az öregségi nyugdíjhoz való jogot; ez azonban nem vonatkozik az arra jogosult személyekre.
Amennyiben a Tanács az alapilletmény emeléséről dönt, egyúttal a meglévő nyugdíjak arányának megfelelő emeléséről is dönt.
Az ebben a nyugdíjrendszerben előírt ellátások kifizetése a Közösségek költségvetésébe kerül. A tagállamok együttesen garantálják ezen ellátások kifizetését az ilyen kiadások finanszírozási skálájának megfelelően.
(1) A 2., 3., 4., 5., 11. és 14. cikk alapján esedékes összegeket annak az országnak a pénznemében kell fizetni, ahol az intézmény ideiglenes székhelye van.
(2) A kedvezményezettek dönthetnek úgy, hogy kifizetik a 2., 3., 4., 5., 11. és 14. cikk alapján esedékes összegeket vagy annak az országnak a nevében, amelynek állampolgárai, vagy lakóhelyük szerinti országuk, vagy azon ország nevében, ahol az intézmény ideiglenes. ülés; választásuk legalább két évig hatályban marad.
Ha ezen országok közül az első és a második sem tagja a Közösségnek, az esedékes összegeket annak az országnak a nevében kell megfizetni, ahol az őket alkalmazó intézmény ideiglenes székhelye található.
Ezt a rendeletet az Európai Gazdasági Közösség Bizottságának, az Európai Atomenergia-közösség Bizottságának, a Főhatóságnak vagy a Bíróságnak volt tagjaira, valamint családtagjaikra kell alkalmazni, akik e rendelet hatálybalépésekor Számú tanácsi rendelet rendelkezéseinek hatálya alá tartoznak. 63. (EHS) [3], Rady nariadenia č. 14 (EAEK) [4], a Miniszterek Különleges Tanácsának (EAEK) 1962. május 22-i határozata [5], vagy a Tanács 2002. 62 (EGK), 13. (Euratom) [6].
Az adónak a Közösségek javára történő alkalmazásának feltételeiről és eljárásáról szóló rendeletet a Bizottság és a Bíróság tagjaira is alkalmazni kell. E rendelet hatálybalépéséig a 32. (EGK), 12. (Euratom) [7].
Ezt a rendeletet 1967. július 6-tól kell alkalmazni.
Számú tanácsi rendelet Az Európai Szén- és Acélközösség Különleges Minisztertanácsának 1962. május 22-i határozata és az 1963. A 62. (EGK) és 13. (Euratom) cikk hatályát veszti, a 20. cikk kivételével.
Az Európai Szén- és Acélközösség Különleges Minisztertanácsának 1958. október 13–14-i határozata továbbra is hatályban marad.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.