TARTALOM
1 Milyen körülmények között vihetik a szülők törvényesen a gyermeket egy másik államba a másik szülő beleegyezése nélkül?
Azokat a körülményeket tekintve, amikor a szülő a másik szülő beleegyezése nélkül törvényesen áthelyezheti a gyermeket egy másik államba, a következő helyzeteket kell megkülönböztetni:
a) ha a szülő, akivel a gyermek él, törvényesen át akarja vinni a gyermeket egy másik államba, és
b) ha egy szülő, akivel a gyermek nem él, de akivel a gyermek személyes kapcsolatban áll, törvényesen át akarja vinni a gyermeket egy másik államba.
Ezekben a helyzetekben ki kell emelni az ObZ 2015 111. cikkének rendelkezéseinek fontosságát. Ez azt jelenti, hogy mindkét szülő, függetlenül attól, hogy együttesen vagy egyénileg felelősek-e a szülői gondozásért, kötelesek információt cserélni a gyermekről a gyermekkel kapcsolatban. a gyermek esetleges külföldre juttatása. A szülők törvényi kötelezettsége mellett személyes és egyéb dokumentumok szükségesek az államhatár átlépéséhez, amelyeket a gyermeknek vagy minden szülőnek magával kell vinnie.
Ha az egyik szülő úgy véli, hogy a másik szülő visszaélhet a gyermek ilyen átmeneti átadásával, a bíróság kérheti, hogy peren kívüli eljárásban alkalmazzák az ObZ 2015 418. cikkében említett intézkedések egyikét annak biztosítása érdekében a szülő és a gyermek közötti személyes kapcsolat létesítésére, vagy a 2015. évi Polgári Törvénykönyv 419. cikkében említett intézkedések egyikének a gyermek visszatérését biztosító intézkedés végrehajtására vonatkozó határozat végrehajtása.
A legmegfelelőbb megoldás az, ha a szülők konszenzussal jutnak megállapodásra ezekben és hasonló kérdésekben, amelyet aztán a közös szülői gondozásról szóló megállapodásban szabályozhatnak (az ObZ 2015 106. cikkének (3) bekezdése).
2 Milyen körülmények között szükséges a másik szülő beleegyezése a gyermek másik államba történő áthelyezéséhez?
Mindkét szülő beleegyezése szükséges minden olyan (állandó) gyermek más országba történő áthelyezéséhez, amely a gyermek állandó vagy ideiglenes lakóhelyének megváltozásához vezetne. Függetlenül attól, hogy a szülők együttesen felelősek-e a szülői gondozásért, vagy valamelyikük részleges önálló szülői gondozással rendelkezik-e, a gyermeket átruházó és ezáltal a gyermek állandó vagy ideiglenes tartózkodási helyét megváltoztató szülőnek be kell szereznie a másik szülő írásos beleegyezését (100. és 108 ObZ 2015). Ha azonban az egyik szülő egyedüli szülői gondozással rendelkezik, akkor nem szükséges a másik szülő beleegyezése a gyermek másik államba történő áthelyezéséhez a gyermek állandó vagy ideiglenes tartózkodási helyének megváltoztatása céljából (az ObZ 2015 105. cikkének (5) bekezdése).
3 Ha a másik szülő nem járul hozzá a gyermek másik államba történő áthelyezéséhez, bár ez szükséges a gyermek törvényes áthelyezéséhez egy másik államba?
Ha a gyermek más államba történő áthelyezésével a szülő megváltoztatni kívánja a gyermek állandó vagy ideiglenes tartózkodási helyét, és nem tudja megszerezni a másik szülő írásos beleegyezését, akkor a bíróság peren kívüli eljárásban határozza meg, hogy melyik szülő képviseli a gyermek érdekeit. 1 ObZ 2015). Ezen peren kívüli egyezség megindítása előtt kötelező peren kívüli tanácsadást kell biztosítani azzal a céllal, hogy a szociális szolgáltatást végző szakemberek megpróbálják segíteni a szülőket az ügy megegyezésében (az ObZ 2015 481. cikke - kötelező) bíróságon kívüli tanácsadás mint eljárási követelmény az eljárás megindításához). (az ObZ 2015 100. cikkének (5) bekezdése szerint). Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a kötelező tanácsadás során, az ügyet peren kívüli bíróság dönt, amely elsősorban a következőkre összpontosít: a gyermek életkora és véleménye, a gyermek joga személyes kapcsolat kialakítására a másik szülő, a szülők együttműködési hajlandósága és készsége a szülői jogok gyakorlására, a szülők személyes helyzete, a szülők állandó vagy ideiglenes tartózkodási helyei és a gyermek áthelyezésének helye közötti távolság mint e helyek közötti közlekedési összeköttetés és a szülő mozgásszabadsághoz való joga (a Polgári Törvénykönyv 2015. évi 484. cikke).
Hangsúlyozni kell azonban, hogy ha az egyik szülő egyedüli szülői gondozással rendelkezik, akkor a gyermek ideiglenes vagy állandó lakóhelyének megváltoztatása céljából nincs szüksége a másik szülő beleegyezésére a gyermek másik államba történő áthelyezéséhez, t. . j. ilyen esetben a másik szülő kifogásának nincs joghatása (az ObZ 2015 105. cikkének (5) bekezdése).
4 Ugyanezek a feltételek vonatkoznak-e az ideiglenes áthelyezésekre (pl. Ünnepek, egészségügyi ellátás esetén) és az állandó áthelyezésekre is? Ha lehetséges, kérjük, csatolja a vonatkozó hozzájárulási űrlapokat.
Amint az az 1–3. Kérdésekre adott válaszokban szerepel, az ObZ 2015 eltérően szabályozza a szülők jogait és kötelezettségeit, attól függően, hogy a gyermek ideiglenes áthelyezéséről van szó másik államba (pl. Egynapos kirándulás, amely nem veszélyezteti a másik szülő jogait) ) vagy a gyermek végleges áthelyezése egy másik államba a gyermek állandó vagy ideiglenes tartózkodási helyének megváltoztatása céljából.
A weboldal eredeti nemzeti nyelvű változatainak tartalmát az EJN megfelelő kapcsolattartói kezelik. E szövegek fordítását az Európai Bizottság biztosította. Ezért továbbra is hiányozhatnak az eredeti szövegek fordításai, amelyeket később a tagállam illetékes nemzeti hatósága készít. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat polgári vagy kereskedelmi ügyekben, sem az Európai Bizottság nem felelős vagy más módon felelős semmilyen, a dokumentumban szereplő vagy az abban hivatkozott információért. A webhelyért felelős tagállam szerzői jogi törvényeit a jogi értesítésben találja meg.