2019-09-03 (frissítve: 2019-09-04)

európai

Megjegyzések Nyomtatás E-mail Facebook Twitter LinkedIn WhatsApp

Az EU önellátási aránya a szójatermelésben öt százalék. Főleg Brazíliából importálják, amely a természetvédők szerint hozzájárul az éghajlati válság elmélyüléséhez. Az amazóniai erdők elégetése lehet az a pillanat, amely elindítja az európai vitát arról, hogyan lehet megszabadulni a külföldi szójabab-GMO-któl való függéstől.

Az amazóniai esőerdők hatalmas tüzei nem csak a Dél-Amerikában alkalmazott mezőgazdasági gyakorlatokról indítottak teljes vitát. Sokak szerint a tűzesetek számának növekedése a helyi gazdáknak köszönhető, akik az égett erdő után felszabadult területeket szarvasmarha-tenyésztésre és szójatermesztésre használják.

Azt a szójababot, amelyet a kedvező áraknak köszönhetően - amellyel az európai gazdák alig tudnak versenyezni - az európai huszonnyolc ország is nagy mennyiségben importálja. "Szójabab-függőség", amint azt a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet állítja egy nemrégiben készített Hooked on Meat jelentésben, és az Európai Unió jelentősen hozzájárul a klímaválság elmélyítéséhez.

A dél-amerikai erdőkben végzett erdőirtások mellett a növekvő szójafogyasztás további káros hatással van a környezetre. Ennek a - fehérjében gazdag - növénynek egyre többet termesztenek hízómarhák számára, amelyek a metán üvegházhatású gázok egyik fő termelője. Ehhez hozzá kell adni a növények Európába történő behozatalával járó szénlábnyomot.

A brazíliai helyzet ezért fontos pillanat lehet, amely elindítja a langyos vitát arról, hogyan lehetne az Uniót minél hamarabb megszabadítani a külföldi - és különösen a brazil - haladástól való függéstől.

Az európai fehérje szuverenitás?

Több ország, így Szlovákia is, ezért az amazóniai erdők jövőjével kapcsolatos aggodalma miatt blokkolni kívánja az EU és a Mercosur blokk közötti kereskedelmi megállapodást, amelyen mindkét fél 20 éve dolgozik.

Emellett Emmanuel Macron francia elnök javasolja az "európai fehérje szuverenitás" fogalmát. Az Európai Huszonnyolcon belül Franciaország az egyik legnagyobb szójabab-termelő, és más országokkal összehasonlítva jelentősen kevesebb növényi fehérjét importál külföldről - "csak" 45 százalékot.

Az elmúlt három évben Franciaországban megháromszorozódott a növénytermesztés területe az országban. Az EURACTIV.com brüsszeli portál szerint azonban az agrárszektor adatai azt mutatják, hogy Macron terve gyakorlatilag lehetetlen.

Az Európai Uniónak több fehérjére van szüksége. Nem húsból, hanem növényekből

Az Európai Unió nem önellátó a növényi fehérjék termelésében, amelyekre a szarvasmarhák takarmányaként szüksége van. E növények termesztése és kereskedelme hatással van az élelmezésbiztonságra és a környezetre. A Bizottság ezért egy "fehérjeterv" kidolgozásán dolgozik.

Az uniós országok évente mintegy 45 millió tonna fehérjét fogyasztanak takarmányként. Ennek legfeljebb egyharmada szójafehérje. Csirkék, sertések, szarvasmarhák takarmányaként, de tejtermelés céljából is használják, mert magas a fehérjetartalma (több mint 40 százalék).

Az állattenyésztés tehát nagymértékben függ a növényi fehérjék harmadik országokban történő termelésétől. Az önellátás általános szintje megdöbbentő öt százalékos, így az uniós országok évente mintegy 21 millió tonna szójababot importálnak határokon át.

Az importált szójabab főleg olyan országokból származik, ahol a géntechnológiával módosított növények (GMO) termesztése elterjedt. Ez a helyzet Brazíliában is, ahol a termesztett szójabab teljes mennyiségének akár 89 százaléka GMO. A GMO-növények jobban ellenállnak a kártevőknek és magasabb a hozamuk, de sokak szerint káros hatással van az emberi egészségre is.

Az EU-ban a GMO-kra vonatkozó szabályok a világon a legszigorúbbak. Ma 58 importált GMO-t lehet értékesíteni takarmány- és élelmiszertermelés céljából az Unióban. Csak egy nőhet - MON 810 kukorica. A 28 tagországból legfeljebb 27 használ GMO-növényeket fehérjeforrásként.

Szlovákia ki akarja használni a jó feltételeket

Szlovákia sem teljesen önellátó a szójatermelésben. Évente kevesebb mint százezer tonna külföldi GMO-szóját importál.

Ezért Szlovákia támogatja a fehérjében gazdag növények termesztésének megerősítését is. Gabriela Matečná agrárminiszter szerint ez az ország élelmiszer-önellátásának szempontjából szükségszerűség, mert "az állattartás fontos részét képezik, és a nitrogént visszatartják a talajban".

"Termesztésük növelésével nemcsak az emisszió csökkentése lehetséges, hanem Szlovákia és az EU önellátásának biztosítása a fehérjék harmadik országokból történő behozatalából. Több szlovák szóját akarunk, amely GMO-mentes "- mondta a miniszter az EU Tanács téli ülése után.

Szlovákia és az EU ökológiai és stratégiai célú szójababra törekszik

Szlovákia csatlakozott a szójatermesztés fokozására irányuló magyar-német kezdeményezéshez. Ma az EU a világ minden részén a behozatalától függ.

2017-ben Szlovákia csatlakozott a szójababra vonatkozó nyilatkozathoz, amelyet 13 tagország írt alá. Felszólítás a szójabab és más hüvelyesek termesztésének magasabb arányára a tagállamokban. A közös dokumentum azt is elmondja, hogy a szójabab termesztésének legjobb feltételei Közép- és Kelet-Európa régiójával vannak, amelyet Szlovákia használni akar.

2016-ban Marián Uhrík, a Takarmánygyártók, Raktározók és Kereskedelmi Vállalkozások Szövetségének (ZVKSaOS) igazgatótanácsának elnöke elmondta, hogy Szlovákia 100 százalékban önellátó lehet a szójatermelésben. A "két-három éves távlatra" vonatkozó jóslata azonban még nem kapott megerősítést.

A fehérjenövény-termelők támogatása

Az EU azonban már régóta keresi a módját a tengerből importált szójamennyiség csökkentésének. 2018 végén a volt EP-képviselők kezdeményezésére az Európai Bizottság jelentést készített az úgynevezett "fehérjeterv" alapjául.

Ebben az európai tisztviselők kiemelik a szója és más hüvelyesek tulajdonságait, amelyek "hozzájárulnak a nitrogén felszívásához (…), és általában alacsonyabb ásványi és szerves nitrogén műtrágya iránti igényhez vezetnek, amelyek hozzájárulnak a mezőgazdaságból származó teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás 25 százalékához. az EU-ban ".

Talaj és éghajlat: Hogyan lehet megtörni az ördögi kört

Nem javasoljuk a fogyókúrát az emberek számára, azt mondjuk, hogy vannak olyan étrendek, amelyek kevésbé károsak - állítják az ENSZ klímacsoportjának tudósai. Átfogó jelentést készítettek a mezőgazdaság és az éghajlatváltozás kapcsolatáról.

Ennek ellenére az EU termőterületének csak 3 százalékát különítik el hüvelyesek számára, ami a jelentés szerint "nem megfelelő tenyésztési erőforrások és ismeretek" eredménye. A Bizottság ezért azt javasolja, hogy több forrást gyűjtsenek a mezőgazdasági termelékenység kutatására a Horizont 2020 keretében.

A fehérjenövényeket termelő gazdálkodóknak 2020 után még nagyobb támogatást kell kapniuk a megreformált közös agrárpolitikából (KAP). Fokozott támogatást kell nyújtani a KAP első pillérének önkéntes kapcsolt támogatás révén, de a második pillérnek, a vidékfejlesztési programnak is. .

Ezenkívül csaknem 200 millió eurót kell elkölteni a növényi fehérjék egészségügyi és környezeti előnyeinek népszerűsítésére.

Az EU fehérje-önellátásának növelésének másik módja a nagyobb vetésforgó a talajművelésben. A képviselők szerint ez javítja a talaj minőségét, csökkenti a kártevők és a növénybetegségek terjedését, ami viszont csökkenti a peszticidek iránti igényt, és hozzájárul a biodiverzitás növekedéséhez is.

De az európai természetvédők szerint a Bizottság jelentése egyáltalán nem foglalkozik a legfontosabb kérdéssel: Miért van egyáltalán szüksége az EU-nak ennyi fehérjenövényre? Ennek fő oka a folyamatosan növekvő húsfogyasztás.

"A fehérjetartalmú növények, mint takarmány iránti kereslet csökkentése érdekében az EU-nak azonnal intézkedéseket kell tennie az állati termékek termelésének és fogyasztásának csökkentése érdekében" - mondta Stanka Becheva, a Környezetvédelmi Szervezetek Nemzetközi Hálózatának munkatársa.

Megjegyzések Nyomtatás E-mail Facebook Twitter LinkedIn WhatsApp