bízik

Erzsébet és világa - a szemközti partról 34)

Anya. Sürgősen meg kell magyaráznom valamit. Egyszer beszéltünk egy nedves medencéről a fürdőszobában. Azt állítottam, hogy a macskák csinálták. Nem hittél nekem. Nyilvánvalóan imádom a tócsákat, és mindenképpen kiöntöttem valamit, mert körös-körül ott voltak a nyomaim. Igen, voltak, mert amikor a medence ott volt, belemártottam a kezem és a lábam, és nyomokat készítettem a fürdőszobáról. De a macskák kiöntöttek egy tál vizet. Minden kész. Számomra ennek a történetnek vége. De nem neked.

Így jutottunk el ahhoz, hogy mit jelent, ha nem hiszel nekem, anya. Nem tudom. Nem értem, miért kellene bízni bennem vagy sem. Nekem csak egy medence van a macskákból és az általam készített lábnyomokból. Máskor van egy medence, amelyet létrehoztam, de nem a képzeletem szerint. A víz önmagában a csapból a földig futott, vagy dinoszauruszok hozták? Hinni és nem hinni egyelőre fontos számodra. A gondolataid, a képzeleted, nem?

Hogy jobban megértsd, kitaláltam egy mesét. Volt egyszer egy jégszobor. Jeges, nem tél vagy hó miatt. De mert azt mondtam, hogy jeges. A szobrot minden Erzsébet és minden Miško hazahozza. Minden gyermek. Kopognak az ajtón, és valahova a házba teszik. Nem számít hol. És elmondják anyjuknak és apukájuknak: Ah, ez az én jégszobrom. Ha bízol bennem és nem érsz hozzá, soha nem fog olvadni.

De a szülők haboztak. Hiszen Erzsébetünk, a Miško nem tudja, hogy minden jégszobor megolvad, ha meleg van. Mocsarat készít, asztalt, sarkot, falat, szőnyeget, padlót, játékokat, kábeleket áztat villannyal, az egész házunkat bepiszkítja. De tudjuk, mert szülők vagyunk, mert idősebbek és tapasztaltabbak vagyunk. Mert biztosan többet tudunk, mint az Alžbetka és a Miško.

És így a szülők megérintik a jégszobrot. És képzelje el, nagyon olvad. Minden nedves és piszkos lesz, majd a szülők azt mondják - Lásd, Alžbetka és Miško? Megmondtuk! Tudtuk, hogy itt van a bizonyíték arra, hogy igazunk volt, te pedig tévedtél. A jégszobrod olvad. Mi, Alžbetka, Miško és más gyerekek, szomorúak maradunk. Mert ismét tudjuk, hogy ha megbízol bennünk és nem nyúlsz a jégszobrhoz, az nem olvad meg. A mi szobrunk, senki másé. Amikor megérintetted, a tied lett, és azt hitted, hogy megolvad, ezért elolvadt.

Kíváncsi vagy, anya, mi az a jégszobor? Mindkettőnknek más és más. Van egy jégdinoszauruszom, mert szeretem a dinoszauruszokat. Miško-nak van egy jeges méh Maja, mert szereti a méh Majat. Julkának tetszik a mese Moana, Martinka a póni, Milanko a jégkocka és Katarínka a jégoroszlán. Ezek a szobrok, anya és apa, mind az ötleteink. Minden gondolatunk, találmányunk, fantáziánk. És ha hinne nekik, akkor egyre nehezebbé válnak - még akkor is, ha később megérintette őket, soha többé nem olvadnak meg. Megtarthatják kétségeidet. Most nem tudom megtenni. Kicsi gyerekek vagyunk, nos. Érted már?

Alžbetka
Fotó: Alžbetka édesanyja

Alžbetka minden héten megosztja velünk világnézetét.
Olvassa el a kis Elizabeth sorozat előző részét is:
Erzsébet és világa - a szemközti partról 33)

Olvassa el a Szilánkok című sorozatot is a tükrömből, minden szombaton új rész kerül fel.