(Fokhagyma - Allium sativum)
A fokhagyma Közép-Ázsia sztyeppéiről származik. Ez az egyik leghosszabb termesztésű növény, amelyet eredetileg az orvostudományban és a fekete mágiában használtak.
Esemény: Közép-Ázsiából származik, nálunk általában kertekben és mezőkön termesztik zöldségként. Ősidők óta ismert, Kínában a 2. század óta termesztik. pr. Krisztus, Mezopotámiából és Egyiptomból ősidők óta. Az ókorban Kis-Ázsián át jutott el Görögországba és Olaszországba, onnan pedig hozzánk. Ma a világ melegebb régióiban termesztik.
Kinézet: A fokhagyma egy évelő növény, amelynek alapjain összenyomott gömb alakú hagyma van. A hagyma több húsos részből (szegfűszegből) áll, amelyeket fehér vagy lila színű közös burkolat borít. A fokhagymát vegetatív módon, külön szegfűszeggel lehet szaporítani.
Szag és íz: A nyers vagy szárított fokhagyma csípős és ég, a "nedves" fokhagyma lágyabb. Az allicin-diszulfát a fokhagyma felvágásakor keletkezik, és ez okozza a rossz leheletet, ha friss fokhagymát eszik.
A használat: A fokhagymát nyers állapotban, valamint főtt ételek, hideg és főtt szószok összetevőjeként, vagy (olíva) olajban lévő kivonatok előállításához használják, különféle paszta, fokhagymás só formájában. Szinte minden étkezéshez jól passzol.
Gyógyászati: Antibakteriális hatású, elősegíti a felső légúti betegségek köhögését. Támogatja a véráram felszabadulását, csökkenti a magas vérnyomást, a koleszterint és a vércukorszintet. Erősíti az immunitást és magas az A-, B1-, B2- és C-vitamin-tartalma, csökkenti a rák kockázatát, a bélparaziták ellen is hat.