vrto ch, -u ember. r. (elavult és homályos, -y, a nőké.) pillanatnyi, hirtelen ötlet, amely gyakori. az eljárás következetlenségének oka;
szeszély, étvágy: nőies, gyermeki v-y;
férfi v-y (Tim.);
pillanatnyi v.;
Dühös, vakmerő, tele szeszélyekkel. (Tim.) A bácsi öreg ember, és az ilyen embereknek megvan a szeszélyük. (Al.) Instabil, egyszerre ezer szeszély vezérli. (Ábra) Hirtelen távozásom nem szeszély. (Vaj.);
pren.: v-y időjárás, v-y módok volatilitása, változékonysága

jelentése

vrto hlav, -a mn. nem. -y ember. r. a juh agyában élő parazita;
zool. ban ben. agyi (Coenurus cerebralis)

1. kissé elavult. szeszélyes, szeszélyes;
makacs, új gondolkodású: Vállával megszorította ennek a szeszélyes hálátlan vállát. (Kuk.) Nem talált szavakat a tolakodó mester elhárítására. (Vaj.)

2. furcsa (juhról) ostorcsapás által érintett, ostorcsapás által érintett: v-á juh;

1. kissé elavult. extravagancia, szeszélyesség;
makacsság;

2. furcsa agyi bénulás által okozott központi idegrendszeri betegség (juhoknál)

  • fúrni varrni, -í, -ia ned. hígított. szeszélynek alávetni, szeszélynek lenni;
    legyen különc, önző;
    tenni, előhozni;
    predn. kifejez: A csillagok villogni kezdtek (Rys.) Csillogás, ásítás. A szavak végig repültek a falun, és egész héten megpördültek (Hor.) Bűvölte az elmét, zavarta az embereket.

    1. (az emberről) szeszély, alávetett szeszély, szeszélyes;
    szeszélyes: v-á asszony, v-é gyermek;
    v-á krásavica (Kuk.);
    Fütyült, következetlen volt a szavaiban. (Rys.)

    2. váratlan változásnak van kitéve, változékony, illékony, ingatag: v-á folyó (Urb.);
    A természet szeszélyes elem. (Tat.);