Forradalmi 1848-as év Európában
Forradalom Franciaországban és Olaszországban
ról ről az idő jellemzői
a 18. század végéről a 19. század első felére = a társadalmi mozgalmak időszaka (napóleoni háborúk, forradalmak, bécsi kongresszus)
o az egyenetlen fejlemények jellemzik Európában
o A feudális rendszer, a feudális kapcsolatok és a feudális tapasztalatok fennmaradtak
o a kormányzat formája - abszolutizmus
o abszolutista rendszerek létezése
A forradalom okai:
1. gazdasági ok (azonnali) - a terméshiány és a kapcsolódó mezőgazdasági termelés csökkenése és a növekvő munkanélküliség
2. társadalmi ellentmondások - abszolutizmus - demokrácia; feudális tapasztalatok megléte - ütköznek az állampolgári jogokkal
3. feudális kiváltságok, társadalmi egyenlőség és igazságosság - nemzeti - a feudálisan széttagolt országok egyesülési törekvése és egyes nemzetek nemzeti identitásának megszerzésére irányuló törekvés
A forradalom célja
- a feudális rendszer, a túlélők és a kiváltságok felszámolása
- küzdelem egyes európai országok egyesüléséért (Németország és Olaszország célja)
- a nemzeti kérdés megoldása - a nemzeti emancipációért folytatott harc (cél az osztrák monarchiában)
A forradalom közös jellemzői
- Az európai metropoliszok a forradalmi mozgalom központjává váltak (Párizs, Bécs, Prága, Pest)
- a forradalmi átalakulások modellje az 1848. évi franciaországi forradalom volt
A forradalom Olaszországban
Forradalom Franciaországban
a cél a feudális rendszer maradványainak eltávolítása volt
o 1830 júliusát követően a Bourbonokat megfosztották kormányuktól
o Franciaország alkotmányos monarchiává válik
o piacliberalizáció, Franciaország gazdaságilag boldogul, néhány állampolgári jog visszaáll
nyilvános jellegű politikai tevékenységet betiltották, ezért a tüntetések az úgynevezett banketteken magánünnepségként zajlottak, amelyeket a rendőrségnek jóvá kellett hagynia
ról ről 1848.02.22 - Párizsban engedély nélküli bankettet tartottak, amelyet a rendőrség szétszórt
ról ről 1848.02.23 - tiltakozó gyűlést tartottak, amelyen a felkelők az alkotmányos monarchia megszüntetését és a köztársaság deklarálását követelték.
o Ľudovít Filip lemondott a trónról, és Franciaországban kikiáltják a köztársaságot
o ez a második köztársaság időszaka, amely 1848-tól 1852-ig tartott
o A király lemondása után a hatalom az ideiglenes kormány kezébe került, amelynek feladata volt új alkotmány kidolgozása
o választásokat tartottak abban az évben, amikor a Rendpárti képviselő Ľudovít Napoleon (Bonaparte unokaöccse) nyert
o 1851 decemberében Ľudovít N. államcsínyt hajtott végre, ami a köztársaság felszámolását jelentette
o 1852 decemberében Louis Napoleont III. Napóleon néven francia császárrá koronázták. - kezdődik a második birodalom időszaka (1852-1871)
o Napóleon kormányformája III. bonapartizmusnak nevezzük = a rendőrség és a hadsereg által támogatott kormányzati forma
o A demokratikus jogokat korlátozzák
o A forradalom a demokratizálódásra törekvő radikális erők vereségével ér véget
o A forradalom a burzsoázia végleges győzelmét jelentette
o FR az 1848-as és 1849-es teljes forradalmi időszak modellje volt
A forradalom Németországban
-
1848 márciusában kezdődik
1. német egyesülés
2. a feudális rendszer eltávolítása
3. az ország demokratizálása, az állampolgári jogok és szabadságok bővítése
o Németország széttagolt ország volt a forradalmi időszakban, 22 részből és 4 szabad városból állt
a porosz állam a XIX
o 1848 márciusában népfelkelés van - a nép követeli az egész német gyűlés összehívását, amely az alkotmány elfogadásáról és Németország egyesítéséről döntene.
o 1848 májusában össz-német parlamentet hívtak össze Frankfurt am Mainban - az egyesítésről szóló tárgyalások kudarcot vallanak, még a francia forradalom kudarcának hatása alatt is
o A német forradalom tehát sikertelenül ér véget, Németország egységes marad, a feudális kapcsolatok lényege = a feudális kötelezettségek eltörlése nem valósult meg
a feudális urak hatalmát a forradalom meggyengítette; a forradalom félúton véget ér