Teljes mértékben a szőlő gyűjtésére és feldolgozására koncentrálunk. De a jó menedzser nem felejti el a jövőt. Az egyik garanciája a megfelelő megtermékenyítés.

Ezen az oldalon összefoglaltuk a szőlő táplálékát az 5. részben, amelyben azt javaslom, hogy böngésszen, dolgozzon ki egy "stratégiát" a szőlő táplálkozására és ne hagyja ki a beavatkozás feltételeit:

Néhány gondolat

feledkezzünk

Az idősebb szőlőskertekben a táplálkozási állapotot jelentősen befolyásolja, hogy a szőlőültetés előtt a trágyázást az ültetés előtti talaj-előkészítés keretében végezték-e, és elvégezték-e a minőségi riginálást - lehetőleg min. Mélységig. 80 cm (!) - a mellékelt fotó megmutatja, hogy a kiváló minőségű merevség képes-e biztosítani a rizoszféra hosszú távú kiváló tápanyag- és szervesanyag-ellátását a merevség mélységéig. Ha sekélyebben rigulálunk, akkor a gyökerek fejlődését is csak a riguláció mélységére irányítjuk. Ebben az esetben előbb vagy utóbb nem harmonikus táplálkozás következik be, gyakran K és P hiánya, aszály vagy túlzott páratartalom hatása stb.

Ha az ültetés előtt a talaj előkészítése megfelelő volt, akkor általában nincs probléma a K (kálium) és a P (foszfor) tartalmával, ebben az esetben a lombelemzések állapotától függően csak tavasszal adunk N (nitrogént) májusban. Mindazonáltal mindig ellenőrizzük más makro- és mikroelemek állapotát, és csak a hiányzóakat adjuk hozzá (tápláltsági állapot táblázat a lombelemzések szerint - 3. rész)

Ha nem volt minőségi készítmény, vagy nem tudjuk, milyen volt, akkor nincs más hátra, mint talaj- és levélelemzéssel ellenőrizni a tápanyag-állapotot, és minőségi szempontból értékelni a szőlőt. csak hiányos tápanyagok!

Lapos trágyázás, i. trágyázás talaj- és levélelemzések nélkül nem ajánlható, mert hosszú távon növeli a talaj N, P, K ellátását (amelyet a legtöbbször műtrágyázunk), így támogatjuk az antagonizmust - vagyis. más tápanyagok elfogyasztásának lehetőségének elnyomása, és idővel teljesen inharmónikus étrendet fogunk elérni, amelyet aztán nehéz korrigálni.

Ha nem végezünk talaj- és levélelemzéseket (pl. kiskertész), ezért legalább kövesse az egyes műtrágyák beépítésének dátumát és technikáját, pl. az alábbiak szerint:

Ha talaj- és levélelemzéseket végeztünk, a trágyázást a parcellák szerint külön tervezzük.

  • A talajelemzések értékelése: újraértékeljük a talaj savasságát - pH-állapot, esetleg karbonáttartalom, humusztartalom és tápanyagtartalom: foszfor, kálium, magnézium, kalcium. Vagy meg van határozva a talaj a laboratóriumban (ez nem változik jelentősen, ezért egyszer elég), vagy érintéssel megtudhatjuk, hogy homokos - könnyű talaj, közepes vagy nehéz talaj. Ezután a táblázat (Információértékelés a szőlőföldek tápanyagellátásáról - 3. rész) alapján értékeljük az egyes tápanyagok állapotát, ill. a meszezés szükségessége.
  • Lombelemzések értékelése: a laboratóriumból megkapjuk az egyes tápanyagok (N, K, P, Ca, Mg, Zn, B) tartalmát. Kiszámoljuk két érték átlagát - virágzáskor és záráskor -, amelyeket összehasonlítunk a táblázatban szereplő értékekkel (Tápanyag-koncentráció határértékei a szőlőlevekben - 3. rész). Ha a tápanyagot optimálisan értékelik (középső oszlop vagy felesleg, nem trágyázunk ezzel a tápanyaggal. Ha azonban hiányos, akkor általában szükséges a tápanyag trágyázása. Megvizsgáljuk az N/K vagy a K/Mg arány, amelynek szintén optimálisnak kell lennie.

Újra elkészítjük a megtermékenyítés feltételeit és technikáját a következő elvek szerint:

A műtrágyázás szükségességének meghatározása

A tápláltsági állapot helyes értékeléséhez csak a talaj- és lombelemzések tendenciáinak értékelése, az ültetés ismerete - fajtája, terhelési állapota, termékenységi állapota, korábbi műtrágya-beavatkozások stb.

A trágyázás specifikus meghatározása - őszi trágyázás a talajba (K, P, Mg, B, stb.), Tavaszi trágyázás a talajba (N), ill. célzott megtermékenyítés speciális öntözőrendszerrel és lombokkal - a gyökéren kívüli táplálás igényes szakmai tevékenység, ezért tanácsos szakemberhez fordulni.