pállal

VI. Pál pápa már 1967-ben fogadta. privát hallgatóságon Nyikolaj Podgorny, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Uniójának Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége akkori elnöke.

VATIKÁN VÁROS/MOSZKVA, november 30. (TASR) - Az orosz ortodox egyház története egyik legnagyobb megpróbáltatását élte át a 20. században, ezért egyes történészek a múlt századot a sötétség, az udvariatlanság és a sátánizmus idejének nevezik.

Az állam és az egyház közötti kapcsolatok finomhangolása nem volt egyszerű, főleg, hogy az ateista ideológia állami "vallássá" vált. Az évtizedek óta brutálisan elfojtott és keményen üldözött vallásszabadság béklyói csak Mihail Gorbacsov hatalomra kerülése után kezdtek lazulni a Szovjetunióban.

30 éve lesz december 1-jén, vasárnap óta a "peresztrojka és a glasnoszt" atyja találkozása II. János Pál pápával, amely fordulópontot jelentett az egykori orosz-vatikáni kapcsolatokban.

A történelmi látogatásra II. János Pál pápa magánkönyvtárában került sor. 1989. december 1-je. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy a Szentatya nem ez volt az első találkozása a Szovjetunió legmagasabb képviselőjével. VI. Pál pápa már 1967-ben fogadta. privát hallgatóságon Nyikolaj Podgorny, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Uniója (Szovjetunió) Legfelsőbb Tanácsának Elnökségének akkori elnöke.

A Szovjetuniót azonban csak formálisan vezette, mert Leonid Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) Központi Bizottságának főtitkárának volt igazi hatalma a Kremlben. A szovjet vezető, aki arra figyelmeztetett, hogy ha nem tesznek semmit a katolikus egyházzal "előbb-utóbb eldugul a szánk és elfojtjuk".

A Szovjetunió a 20. század egyik legnagyobb keresztény üldöztetését élte át - a statisztikák azt mutatják, hogy a totalitárius rendszer teljes időszaka alatt 200 000 ortodox püspököt, papot, diakont, szerzetest és apácát fizikailag pusztítottak el a Szovjetunióban.

II. János Pál találkozója. Mikhail Gorbacsovval a protokoll szerint "hivatalos látogatás" volt, vagyis több, mint privát hallgatóság. Nem véletlen, hogy beszélgetésük 1989 decemberében zajlott. A háború utáni politikai rend Európában kezdett megrendülni.

Három héttel a látogatás előtt leomlott a berlini fal, a szocialista keleti blokk rendetlenségben volt, és a Szovjetunió fokozta erőfeszítéseit a függetlenség kikiáltására. Ebben a helyzetben a Szentszék vallásszabadságot követelt Moszkvától.

75 perces interjú után Gorbacsov bejelentette, hogy országa elfogadja a lelkiismereti szabadságról szóló törvényt. Egy évvel később, 1990-ben, a vonatkozó törvényt a gyakorlatba ültették. A szovjet korszakban megszakadt Moszkva és a Vatikán közötti diplomáciai kapcsolatokat azonban hivatalosan csak 2009-ben sikerült helyreállítani.

Mihail Gorbacsov és II. János Pál pápa. fokozatosan baráti kapcsolatokat létesítettek, a szovjet államférfival többször is ellátogattak a Vatikánba. Eddig azonban nem sikerült megvalósítani azt az elképzelést, amellyel Gorbacsov már előállt, nevezetesen azt, hogy a katolikus egyház feje Moszkvába látogat.

Az első szovjet vezető, Mihail Gorbacsov csak 2008-ban ismerte el először nyilvánosan, hogy évek óta a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának legfőbb főtitkári tisztségét töltötte be.

A La Stampa olasz napilap szerint ezt váratlan látogatáskor jelentette be Assisi Szent Ferenc sírjában. "Az ő története évekig lenyűgözött, és jelentős szerepet játszott az életemben" - mondta a Gorbacsov napilapnak.

Nyilatkozata így sokéves elmélkedést erősített meg arról, hogy a világ leg ateistább hatalmának legfőbb képviselője hitt Istenben. Gorbacsovot születése után azonnal megkeresztelték ortodox szülők. Felesége, Raisa azonban sokkal nagyobb lelki hatást gyakorolt ​​rá.

És bár Ronald Reagan amerikai elnök Mihail Gorbacsovval folytatott tárgyalások után nem titkolta azt a benyomást, hogy elnöktársa titkos keresztény, Gorbacsov - az SZKP Központi Bizottságának főtitkáraként - megtartotta nézeteit és azt állította, hogy "Isten a természet".