szótag, amely szótagokra épül, amelyben az alap szervező elem egy szótag • páratlan. szótag: szótag, szótagvers
szótag része a szótag hordozója által alkotott és egészben kiejtve: szót szótagosan kiejteni • zasta r. tanmenet
šlab ikár olvasó tankönyv elsőéveseknek • zasta r. betűrendes
szótag a szó minden szótagjának külön kiejtésére, pren. nehezen olvasható • hívás. varázslat: szótag, varázslatok neonjel; a gólya felméri a szerepet
a gyengeség egy gyenge, sérülékeny hely (különösen az ember mentális állapotában) • hiány • hiba: tisztában van gyengeségeivel, hiányosságaival, hibáival • gyengesége • gyengesége: az alkohol a gyengesége • bomlás: jellemhibák • beszéd. mínusz • hívás. kifejez nagyon
-
gyenge erő gyengülni, gyengülni (fizikai erő, intenzitás, szám stb. szempontjából) • gyengül (op. fokozódik): a vihar gyengül, gyengül • gyengül • gyengül • gyengül: a szél gyengül, gyengül; a bátorság gyengül, gyengül • elnémulni • lenyugodni • lenyugodni • lenyugodni: hangok, csend, csend, csend hangjai; a baleset körüli lárma alábbhagy • megszűnik • megszűnik • enyhít: a termékek iránti érdeklődés megszűnik, megszűnik; a fiatalokra gyakorolt hatása enyhül • költő. meghalni: szenvedni meghalni • leülni (abbahagyni a cselekvést): düh leülni • elsorvadni • elesni • elaludni • bámulni • meghalni (egészséget veszít, egészséges növekedés): az öreg hervad, esik; a növények gyengék, elpusztulnak • unalmas • unalmas • lazít: az izmok, a végtagok lazaak, unalmasak, lehúzódnak • hűvös • hűvös • hűvös: hűvös: lelkesedés hideg; együttműködési hajlandóság hűvösebb, hűvösebb
födém o 1. kis fokot, intenzitást fejez ki; kis mértékben, kevés erővel, intenzitással (op. erős, nagyon) • kevés: gyengén, kissé meghúzott csavar • egy kicsit • egy kicsit • kissé • homályosan: a hangja kissé, kissé remegett; halványan festett szemöldök • gyengén: gyengén védett • szerényen • szerényen • könyv. spóra: gyümölcsfákat növesztettek szerényen, szerényen; ritkán megtermékenyített régió • elégtelen • elégtelen • hígítás. próbálkozik • normál alatt • átlag alatt: elégtelen, rosszul öntözött mezők • gyengéden: valaki finoman, gyengén kopogtat az íven • pl.: gyengeség • gyengeség • gyengeség • gyengeség • gyengeség • gyengeség: gyengeség, gyengén megemelkedett hőmérséklet; gyenge, gyenge, hogy ellenálljon a nyomásnak • pl.: szerényen • szerényen • szerényen: szerényen, szerényen fűtött helyiségben • pl.: gyenge • gyengén • rosszul: gyengén, gyengén, gyengén megvilágított folyosó • gyengébb (kicsit gyengén): gyengébben fut • gyengén • elsődleges (túl gyenge): gyengén, elsősorban sózott leves • helytelen. rossz
vö. még gyenge 1, 3
2. nem találkozik al. bizonyos követelmények, kritériumok be nem tartása; nem kielégítő (op. jó) • elégtelen • elégtelen • elégtelen • nem kielégítő • nem kielégítő: rosszul, nem megfelelően csomagolt áruk; elégtelenül, elégtelenül, nem kielégítően bizonyította tudását • könnyedén • könnyedén: ilyen télen könnyedén, könnyedén öltözött • gyengén • kimondta.: szegény • gyenge • nyomorult • fraz. zsírmentes: csak nagyon rosszul, rosszul síelni lehet; rosszul, szerencsére felkészült a vizsgára • pl.: gyengeség • gyengeség • gyengeség • gyengeség: csak a gyengeség, a gyengeség beszél angolul • gyenge (gyengén és gyengén): gyenge szoba • beszélgetés. gyengébb (kissé gyenge): eddig az úszás gyengébb • gyengén (túl gyenge): gyengén szervezett esemény • helytelen. rossz
vö. még gyenge 2
gyenge és gyenge akaratú, ritkábban fizikailag gyenge személy: gyenge, nem lehet rá hivatkozni • pl.: puhatestű • báb • pejor.: zdochliak • zdochlina • sóhaj • kifej. csörgőkígyó (fizikailag gyenge ember) • pejor. chabec (Kukučín) • pejor. onuca • zgrgoň (Urbánek) • rothadó • beszélgetés. pejor. rongy • durva.: sraľo • sráč • posero • subšt. lapos (különösen fizikailag) • gyáva (a bátorság hiányát mutató személy): meneküljön, mint a gyáva
födém oduchý p. elmaradott, korlátozott 1, gyengeelméjű, kicsi elméjű
gyenge képzelet mentális képességek hiánya, mentális alsóbbrendűség • lek. demencia • morbiditás • őrület • ostobaság • beszélgetés. kifejez sziszegés: úgy tűnik, elkapja a gyengeelméjűség, a sziszegés: oligofrénia • gyengeség • gyengeség (a gyengeség legkönnyebb foka) • imbecilitás • imbecilitás (közepes fokú gyengeség) • idiotizmus (legmagasabb fokú gyengeség)
gyenge képzeletbeli, amely mentálisan alacsonyabb rendű, amelyet a veleszületett al. mentális retardációval, képtelenséggel (személyről) szerzett betegség • gyengeelméjű: gyengeelméjű, gyengeelméjű nő • ill. demens: demens gyermekek iskolája • páratlan. debil (a legenyhébb fokú gyengeség érinti) • furcsa. imbecile (mérsékelt fokú gyengeség érinti) • furcsa. idióta (a legsúlyosabb fokú gyengeség érinti)
o. elmebeteg is
gyenge tengely 1. fizikai erő hiánya; súlyos érzés • gyengeség: pillanatnyi gyengeség, gyengeség • hányinger: hányinger történt • testmozgás: gyomorrontás • tehetetlenség • tehetetlenség • szabálytalanság • elavulás. nem kormányzati: keze leesett a nem kormányzati (Kukučín) • rossz közérzetről • tehetetlenségről