Az 5. Környezetvédelmi és egészségügyi miniszteri konferencián, Parmában 2010-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) valamennyi tagállama kötelezettséget vállalt többek között arra, hogy a balesetek miatti egészségügyi következmények megelőzésére és jelentős csökkentésére összpontosít.
A gyermeksérülések megelőzéséről szóló 2008. évi európai jelentés kimondja, hogy a sérülések és az erőszak a gyermekek vezető gyilkosai szerte a világon. A WHO adatai szerint évente mintegy 950 000 gyermek hal meg 18 évesnél fiatalabb gyermekek elleni sérülések és erőszak következtében. A nem szándékos sérülések az esetek csaknem 90% -át teszik ki. Az a tény, hogy az országok között jelentős különbségek vannak, arra utal, hogy megelőzésükön még van mit javítani.
A sérülések természetüket tekintve szándékosakra és nem szándékosakra oszthatók.
A legmagasabb baleseti balesetek aránya Litvánia, Bulgária és Románia a 2012-es jelentés (Child Safety Report Card 2012, European Summary for 31 countries) szerint.
A legmagasabb a szándékos sérülések halálozási aránya Litvánia, Írország és Finnország.
A nem szándékos sérülések előfordulásukat tekintve 6 területre vannak felosztva (közlekedési balesetek, fulladás, zuhanások, mérgezések, égési sérülések, megfulladás, fulladás/megfojtás).
Európában a közúti balesetek jelentik a balesetek okozta halálozás fő okát, amelyet fulladás, mérgezés, égési sérülések és esések okoznak. A felmérések azt is kimutatták, hogy a közúti balesetek mellett a nem szándékos balesetek csaknem fele otthon fordul elő.
A WHO legfrissebb, 2008-as hivatalos adatai szerint a Szlovák Köztársaságban a közlekedési balesetek következtében bekövetkezett balesetek voltak a fő halálokok a 15-18 éves gyermekeknél és a második leggyakoribb okok az 5-14 éves gyermekeknél. (Sethi D et al., Európai jelentés a gyermeksérülések megelőzéséről, Koppenhága, WHO Európai Regionális Iroda, 2008).
A szándékos sérülések erőszakos eredetű sérülések. Az erőszakot a WHO úgy határozza meg, hogy „fizikai erő vagy erő szándékos alkalmazása, fenyegetés vagy tényleges fenyegetés önmagával, más személlyel vagy személyek egy csoportjával szemben, amely vagy sérülést, halált, pszichés kárt, visszaélést vagy visszaélést eredményez, vagy valószínűleg eredményezhet. nélkülözés ”(Krug et al., 2002). Az erőszaknak ez a meghatározása a cselekmények széles körét öleli fel, túlmutat a fizikai cselekedeteken, magában foglalja a fenyegetéseket, a megfélemlítést, akár a gondatlanságot és az elhanyagolást is, bár ezeket nem lehet szándékosan felfogni.
A szándékos sérülések 3 fő típusra oszthatók, nevezetesen: gyermekbántalmazás, kortárs erőszak és önkárosítás.
A gyermekek és serdülők szándékos sérüléseit jelentősen befolyásolja az ország gazdasági fejlődése:
Az EU-ban évente meghaló, több mint 35 000 0–19 éves gyermek és serdülő közül körülbelül 24%, vagyis körülbelül 9 100 haláleset történt baleset következtében. Ezeknek a halálozásoknak körülbelül egyharmada szándékos vagy meg nem határozott besorolású (MacKay & Vincenten, 2012). A szándékos sérülések miatti halálozások szintje nagyon változatos, több mint 10-szeres különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb országok között.
A legmagasabb a szándékos sérülések halálozási aránya a 15–19 éves korú fiúk körében:
A WHO Halandósági Adatbázisának (EDMD) adatai szerint a 2008 és 2010 közötti, vagy az elmúlt három évre vonatkozóan a legmagasabb a halálozási arány a 15–19 éves korú fiúk esetében, és háromszor magasabb, mint a lányoké azonos korosztály.
Litvániában a legmagasabb a szándékos fiúk halálozási aránya az EU tagállamaiban és Norvégiában, a lányok esetében pedig Norvégiában:
MacKay és Vincenten (2012) elemzése szerint Litvániában, Írországban és Finnországban a legmagasabb a szándékos sérülések halálozási aránya a tagállamokban és Norvégiában, valamint Norvégiában, Írországban és Litvániában a lányok esetében.
Jelen anyag célja felhívni a figyelmet a gyermeksérülések megelőzésének jelenlegi rendszerének gyengeségeire, amelyek eltávolítása jelentős egészségügyi, társadalmi és gazdasági előnyökkel járna az egyének és a társadalom számára.
A genfi székhelyű Egészségügyi Világszervezet közzétette a 2013-as globális közlekedésbiztonsági jelentést, amely 182 ország közúti biztonságáról nyújt tájékoztatást, amely a világ népességének csaknem 99% -át képviseli. A jelentés megállapítja, hogy a közúti balesetek következtében elhunytak száma aránytalanul magas. Évente 1.240.000 ember hal meg az úton. Az öt legfontosabb kockázati tényezőt tekintve az országok csupán 28% -ának (a világ népességének 7% -a) van átfogó közúti biztonsági törvénye. A közlekedésbiztonság kulcsfontosságú tényezői: vezetés alkoholos befolyásoltság mellett, gyorshajtás, védősisak használata, biztonsági övek és gyermekülések használata.
Ez a jelentés az ENSZ Közgyűlésén bejelentett 2011–2020 közötti közúti közlekedésbiztonsági intézkedések évtizedének alapja. A jelentés a második a globális közlekedésbiztonsági jelentések sorozatában.
Az európai régióban a közúti balesetek következtében bekövetkezett halálesetek 25% -kal csökkentek, de továbbra is évente 92 000 ember hal meg az európai utakon
- Seborrheás dermatitis - tejcsörgő kígyó A gyermekek bőrbetegségei Beteg gyermek MAMA és Me
- SED Banská Bystrica - Gyermekek otthona - Szakmai családok Evangélikus Diaconia ECAV Szlovákiában
- A gyermekek pszichológiai nélkülözése az Unilabs intézményeiben
- Szlovák Gyermek-, Diák- és t Kupa Kupa Szlovák Karate Egyesület
- Gyermekek ülése az első ülésen a vezető mellett - Jozef Drahovský ()