Boróka (Juniperus communis L.), Ciprus-Cupressaceae
Leírás: Tűlevelű fa vagy barna ágú cserje, amelyen sűrű tűlevelű levelek nőnek, háromszoros kötegeket alkotva. A gyümölcs bogyós gyümölcs, első zöld, a második évben lila-kék vagy fekete. Áprilistól májusig virágzik.
Esemény: Előnyben részesíti a hegyi és hegyaljai területek száraz, homokos helyeinek meszes szubsztrátjait.
Gyűjtés és kezelés: A gyűjtemény tárgya a magzat (Fructus juniperi). Késő ősszel (szeptember-november) szüretelik. Az érett gyümölcsöket ponyvára rázzák. Az idegen anyagot, az éretlen és fejletlen gyümölcsöt eltávolítják a betakarított gyümölcsből. Az anyagot árnyékban, vékony rétegekben, jól szellőző helyen szárítják. Mesterségesen szárítható akár 40oC hőmérsékleten is. A gyógyszer három évig tárolható.
Hozzávalók: A borókabogyók legfeljebb 40% cukrot, 0,5-2% illóolajat, szerves savakat (aszkorbinsav, almasav), ásványi anyagokat és színezékeket tartalmaznak. A kéreg tanninokat (legfeljebb 8%) és szilícium-dioxidot tartalmaz. A tű aszkorbinsavat, fitoncideket és másokat tartalmaz.
A használat: A borókabogyókat vizelethajtóként fogyasztják, erősítve az emésztést és a köptető hatását. Belső használat után a szilícium-dioxid felszabadul a gyümölcsből az emésztőrendszerben, amely a gyomor és a bél nyálkahártyájára gyakorolt irritáló hatása miatt perisztaltikát és mirigyszekréciót, állatok felszabadulását és az emésztőrendszerből származó gázok kiválasztását okozza. Ezzel a hatással egyidejűleg a szilícium-dioxid elnyomja az emésztőrendszer fermentációs és rothadási folyamatait.
Az illóolajat a vese és a hörgőmirigy választja ki a szervezetből, és ezeken a helyeken enyhén irritálja, fokozva ezzel a diurézist és a hörgőmirigyek szekrécióját. Nagy dózisban a szilícium-dioxid irritálja a vesét, és elnyomja a hörgőmirigyek szekrécióját!
A népi gyógyászatban a boróka gyümölcsének vizelethajtó hatása a hólyag és az ascites gyulladásában már régóta alkalmazott. Cefrének vagy zabkásának szolgálják fel.