Funkcionálisan a pajzsmirigy betegség működési zavarként jelentkezhet. A megnagyobbodott pajzsmirigy paradox módon működési zavarok nélkül (úgynevezett normofunkcionális golyva) lehet. Vagy éppen ellenkezőleg, túlzott funkcióval jár (akkor hiperfunkcionális vagy hipofunkcionális golyváról beszélünk).
Hiperaktív pajzsmirigy
A pajzsmirigy működésének megnövekedésének (hyperthyreosis, tireotoxicosis) számos oka van. Különösen a fiatalabb fogyásban nyilvánul meg, a jó ízlés és a megfelelő ételfogyasztás ellenére, a hidegnél jobban tolerálható a hideg, a fokozott pszichomotoros aktivitás, az idegesség, az ujjak kíméletes mozgása, a gyors szívverés (a pulzus felgyorsítása nyugalmi állapotban vagy alvás közben), - hasmenés széklet naponta többször. Az ilyen egyéni megnyilvánulásoknak más okai lehetnek.
Időseknél a szív- és érrendszeri megnyilvánulások (szabálytalan szívverés formájában, amelynek okát gyakran a pajzsmirigyben ismerik fel) lehetnek az előtérben, míg más tünetek kevésbé észrevehetők. A pajzsmirigy-túlműködés hosszú távú lehet, sürgős kezelést igényel, vagy spontán megszűnéssel átmeneti lehet (pl. Egyes gyulladásokban, egyes gyógyszerek után és hasonlók). Tehát a pajzsmirigy túlműködésének több okát ismerjük.
A pajzsmirigy túlműködésének okai
Az egyik leggyakoribb forma a Graves-Basedow-kór, amelyben a test autoantitesteket termel a pajzsmirigyben, serkenti hormonjainak termelését. Túlzott felszabadulásuk okozza annak megnyilvánulásait. Tipikus lelet a diffúz golyva (gyakran fölötte moraj) a fent említett általános megnyilvánulásokkal. Gyakran előfordulnak szembetűnő szemtünetek is, amelyek főként a szemgolyók megnyúlásával járnak a mögöttük lévő pályán lévő szövet nyomásával.
Kiderült, hogy a dohányosok súlyosabb betegségben szenvednek, és a kezelésre rosszabb a válaszuk (ideértve a szem megnyilvánulásait is, amelyek egyes betegeknél nagyon súlyosak lehetnek!). Ezért a dohányosoknak elsőként kell leszokniuk a dohányzásról, amikor ezt a diagnózist felállítják. A pajzsmirigy megnövekedett működésének második leggyakoribb oka a hiperfunkcionális göbös golyva. Míg egészséges embernél a hormonok termelését és szekrécióját a pajzsmirigyből az agyalapi mirigy (az agy tövében elhelyezkedő mirigy) szabályozza, a toxikus adenoma a pajzsmirigyhormonok túlzott termelését jelenti, csomópont növekedéssel független (autonóm) az agyalapi mirigy.
Ez a túlzott funkció megnyilvánulásához is vezet. Más normál pajzsmirigyszövet (a túlzott csomóponton kívül) meglehetősen elnyomott, csökkent funkcióval rendelkezik. Ha egy páciensnek több golyva van, amelyek a pajzsmirigyhormonok autonóm feleslegét termelik, akkor többcsomópontos toxikus golyváról beszélünk. A tirotoxikózis kezelése magában foglalja a tirosztatikus terápiát, a műtétet és a radiojód-terápiát. Mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Egy adott beteg számára az optimális eljárást az endokrinológus határozza meg.
Amikor a mirigy nem ér fel
Az elégtelen pajzsmirigy-működés (hypothyreosis) tapintható golyvával járhat, amely nem mindig fordul elő. Ez például akkor fordul elő, amikor ritkábban jelentkezik az agyalapi mirigy hormon hiánya, amely a pajzsmirigy aktivitását szabályozza (tirotropinnak hívják), vagy amikor a pajzsmirigy összezsugorodott. A hypothyreosis egyéb okai (az agyalapi mirigy rendellenességein kívül) szabályozó mechanizmusok révén növelik ennek az agyalapi mirigy tirotropin hormonjának a szekrécióját. Ezt használják a hypothyreosis laboratóriumi kimutatásában is.
Bármely okból származó pajzsmirigy-műtét után, radiojódos kezelés után szenvedő betegeknél, és különösen a pajzsmirigy autoimmun diffúz limfoid gyulladásában szenvedő betegeknél, amelyek vérvizsgálattal is kimutathatóak, nagyobb a valószínűsége annak kialakulásának. defektes aspirációs biopszia (PAB) vékony tűvel, citológiai vizsgálattal, gyakran pubertáskor, és jelentős öröklődéssel bír. Ezeket a betegeket időben meg kell vizsgálni, hosszú távon és rendszeresen ellenőrizni kell a pajzsmirigy-elégtelenséget, hogy időben és megfelelően pótolhassák a pajzsmirigyhormonokat (különösen a terhesség kezdetétől kezdve, ami rendkívül fontos a kismama és a fejlődő magzat számára). .
A születés és a megszerzés kérdése
A pajzsmirigy alulműködése veleszületett lehet (ha későn diagnosztizálják és kezelik, annak következményei a gyermek további fejlődésére súlyosak lehetnek!) Vagy megszerzettek. Lehet állandó (egész életen át tartó helyettesítő terápiát igénylő) vagy átmeneti (némi gyulladás, műtét, nagy dózisú jód beadása, gyógyszeres kezelés és hasonlók után). Lehet, hogy csak a laboratóriumban ismerhető fel enyhén (szubklinikai hypothyreosis), vagy egyértelmű klinikai tünetei vannak (nyilvánvaló hypothyreosis), amelyek általában nem feltűnőek.
Ide tartoznak a nem megfelelő nyugalom, a rekedtes hang, a gondolkodás lassulása, a beszéd és a pulzus lelassulása, hidegség, sütés, száraz bőr, a szempillák duzzanata, ízületi fájdalom, enyhe vérnyomásemelkedés, vérszegénység. A vér koleszterinszintjének jelentős emelkedése és az arteriosclerosis felgyorsulása. Ez megelőzhető a tiroxin hormon időben történő és következetes kezelésével, amelyet egyedi dózisban kell beadni. A nem megfelelő dózisnak súlyos következményei lehetnek, különösen a szív- és érrendszer területén.
A pajzsmirigy gyulladása
A pajzsmirigy-gyulladás (pajzsmirigy-gyulladás) közül a leggyakoribb a már említett krónikus diffúz limfoid pajzsmirigy-gyulladás, amely a golyva és a hypothyreosis leggyakoribb oka azokban az országokban, ahol nincs jódhiány. Népességünkben meglepően sok ismeretlen hordozó van ill. ennek a betegségnek a hordozói. A nők körülbelül 9, a férfiak 2 százalékánál jelentik. Kora a népességben nő. A fő megnyilvánulások a fájdalommentes golyva, átmeneti és tartós diszfunkció, különösen gyakran fel nem ismert hypothyreosis.
Gyakori előfordulása, következményei és a korai kezelés fontossága, valamint (különösen átmeneti) állapotromlás okai, különösen a terhesség alatt, már említettek. Tünetei azonban a születést követő 3-6 hónap alatt is súlyosbodhatnak. Ezért a legjobb, főleg lányoknál, már felnőttkorban felismerni, majd hosszú ideig endokrinológiailag ellenőrizni őket. A pajzsmirigy autoantitesteinek kimutatása a beteg vérében (amelyekről azt gondolják, hogy részt vesznek a funkcionális pajzsmirigy szövetének fokozatos eliminálásában) és a PAB által végzett vizsgálat segít az endokrinológus felismerésében.
Onkológiai diagnózisok
A pajzsmirigydaganatokról ismert, hogy jóindulatúak és jóindulatúak. Főleg göbös golyvában fordulnak elő. Bár a pajzsmirigy csomópontjai nagyon gyakoriak, a klinikailag jelentős daganatok viszonylag ritkák. Az endokrinológiai, usg-vizsgálatot és az említett PAB-t használják felismerésére. Az elismert pajzsmirigyrákos betegek több mint 80 százaléka nem hal meg tőle. Sokkal kevésbé ritkák a pajzsmirigydaganatok szövettani típusai, amelyeknek a kezelés ellenére is kedvezőtlen prognózisuk van, és néhányuknak a felismerés után még rövid is a túlélése. A kezelést (műtéti, radiojódos és hormonális) speciális munkahelyeken végzik, ahol előfeltételei vannak annak optimalizálására.
A sikeres kezelés fontos előfeltétele a korai felismerés és az egész életen át tartó gondos endokrinológiai monitorozás és kezelés. A pajzsmirigy betegség teljes prevalenciája jelenleg kezelhető. Ezért az endokrinológiai vizsgálatot és a szisztematikus nyomon követést kellő időben kell odafigyelni a helyes diagnózis és az optimális kezelés elérésére, valamint a beteg számára gyakran felesleges aggodalmak elkerülésére.