Az emberi egészség olyan ajándék, amelyen az élet minősége függ. Legtöbben megkoszorúzzuk, és az a feladatunk, hogy megvédjük. Mindenki felelős kizárólag az egészségi állapotáért.

táplálkozásban

A kulturális és képzett társadalom régóta hajlamos azt hinni, hogy egészségünk szintjéért nagyrészt mi vagyunk felelősek. Minőségét elsősorban az életmód befolyásolja. Ismeretes, hogy a betegségek akár 60 százalékát is rossz életmód okozza. Ebből következik, hogy a legtöbb betegséget magunk nevezzük, felelősek vagyunk az önkárosításért. Gyakran előfordul, hogy az áldozat később kinyitja a szemét - a fájdalom észlelésében, a gyógyszerek árában és elérhetőségében, a jövő bizonytalanságában, a betegségtől való munkahely elvesztésétől való félelemben.

Életminőség

A várható élettartam az egészség minőségének mutatója. Itt nem lehet azt mondani, hogy a fejlett országokhoz tartozunk. Az ellenkezője igaz. A statisztikák szomorú tényt mutatnak - Szlovákiában a lakosság várható élettartama Európában a legrövidebb, és a túlélés hossza szerint egyáltalán nem tartozunk a fejlett országok közé. Az a megállapítás, hogy az elmúlt időszakban az ún a civilizáció betegségei, lassan úgy hangzik, mintha fát vinnénk az erdőbe. A civilizáció betegségei közé tartoznak azok, amelyeket életmód, ökológiai tényezők, környezet befolyásol. Az egészségügyi ellátás elsődleges előfeltétele az egészséges életmód, amely magában foglalja az egészséges ésszerű táplálkozást, a fizikai aktivitást és a pihenést.

Helytelen táplálkozás

A helytelen táplálkozás miatt a nemzet morbiditása növekszik. A táplálékfelvétel összetétele közvetlenül befolyásolja a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, az elhízás és az anyagcsere-betegségek, az immunrendszer betegségei kialakulását.

A jelenlegi táplálkozási helyzetünk értékeléséhez meg kell állapítanunk, hogy:

  • 1/4 részével meghaladja az ajánlott energiafogyasztást, ami elsősorban a magas zsír- és cukorfogyasztásnak köszönhető,
  • az állati zsír bevitele akár 50 százalékkal is magasabb az ajánlottnál,
  • Az állati eredetű fehérjebevitel túlsúlyban van a fehérjebevitelben. Csökkenteni kell a húst, a tojást, a magas zsírtartalmú tejtermékeket, és egyúttal prioritást kell biztosítani a növényi eredetű fehérjéknek (zöldségek, burgonya, hüvelyesek, gabonafélék),
  • a szénhidrátbevitel akár húsz százalékot is jelent az egyszerű finomított cukor bevitel mellett,
  • elégtelen kalciumbevitel,
  • a sóbevitel kétszeresére nő,
  • A vitaminok közül a C-vitamin bevitele nem elegendő, amelyet főleg zöldségből (60 százalék), burgonyából (19 százalék) és gyümölcsből (19 százalék) nyerünk. A többi vitamin közül az A- és a B1-vitamin főként hiányos.

Diéta összetétele

Az Egészségügyi Oktatási Intézet szerint az emberek csupán 7,7 százaléka gondolja úgy, hogy mindig egészségesen táplálkozik, 42 ​​százaléka pedig úgy véli, hogy többnyire egészségesen étkezik. Az emberek 42 százaléka szerint egészségtelenül étkezik. Csak 38 százaléka fogyaszt rendszeresen gyümölcsöt (naponta), és csak 17 százaléka fogyaszt zöldséget. A gyümölcsök és zöldségek régóta fontos összetevői az emberi táplálkozásnak. Nagy változatosság és változatosság jellemzi őket, ami kielégíti az íz-, érzékszervi és szaglóérzékeket. Szakmai szempontból nagyra értékelik az alacsony energiafelhasználást, a nagy mennyiségű védőanyagot - vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket, valamint a magas rosttartalmat.

Az elmúlt években a gyümölcs- és zöldségfogyasztás kedvezőtlen, fokozatos csökkenését tapasztaltuk Szlovákiában. A zöldségfogyasztás az elmúlt 15 évben 105 kg-ról 80-85 kg-ra csökkent egy főre és évre. A gyümölcsfogyasztás 62-ről 51 kg-ra csökkent, míg a hagyományos hazai gyümölcs fogyasztása csökken. A citrusfélék fogyasztása fokozatosan növekszik. Szlovákiában az ajánlott gyümölcsfogyasztásnak csak 65-75 százalékát kapjuk meg, ami évente 78-98 kg személyenként. Európában csak Írország és az Egyesült Királyság marad el mögöttünk. Hagyományosan több gyümölcsöt esznek a Földközi-tenger környéki országokban, főleg Olaszországban és Portugáliában. A zöldségfogyasztásban kedvezőbb a helyzet. Ez valamivel alacsonyabb az Európai Unió átlagánál. A személyenként és évente ajánlott 103–127 kg mennyiséget 85 százalékkal teljesítjük. A déli országok azonban többször is megelőznek minket - például Görögországban a jövedelem fejenként 205 kg, Spanyolországban 191 kg, Olaszországban pedig 171 kg. Az európai országok közül csak az Egyesült Királyság és Ausztria marad el mögöttünk.

Gyümölcsök és zöldségek elérhetősége

Jelenleg a piacon egész évben különféle gyümölcsök és zöldségek állnak rendelkezésre. Ez vonatkozik mind a hazai, mind az importált zöldségekre. Piacunkon olyan fajok is találhatók, amelyek hazánkban nem háziasítottak, és csak második otthonukat nyernék el - például kínai és pekingi káposzta, kínai zeller, saláta, édeskömény, padlizsán, brokkoli, cukkini. Kertészek, önellátó emberek, akiknek lehetőségük van saját ízlésük és igényeik szerint választékot gyarapítani, könnyebb helyzetben vannak, környezetbarátak. A gyümölcsbevitel szélesebb körű lehetőségei ellenére az ajánlott fogyasztás valamivel több mint háromnegyedét elérjük.

Zöldségfélék fogyasztásával megközelítjük az ajánlott adagokat, vagy eleget teszünk a szabvány alsó határának. A gyümölcs- és zöldségfogyasztás azonban egyenetlenül oszlik meg az év során, a fogyasztás hiánya pedig különösen télen és tavasszal kifejezett. Abszolút nem elegendő a hüvelyesek fogyasztása a zöldségekből, legyen az klasszikus, például borsó, bab és lencse, vagy hagyományosabb, mint a szója és a bab. A növényi fehérjék és rostok értékes forrása. Legalább meg kell dupláznunk a jövedelmüket. A gyümölcsben növelnünk kell az egyes fajok fogyasztását, télen és kora tavasszal, különösen a citrusfélék kínálatát, amelyek kellően széles választékban vannak a piacon.

Vitaminforrások

A gyümölcsök és zöldségek kiváló minőségű vitaminok és ásványi anyagok forrása.

C-vitamin - szakmailag aszkorbinsav - mivel az összes vitamin közül az egyetlen meghaladja az összes vitamin szükségletét. Az állatok vércukorból készítik a szervezetben. Csak az embereknél más a helyzet. A közép-afrikai erdőkben élő elődünk körülbelül 60 millió évvel ezelőtt elvesztette az aszkorbinsav szintézisének képességét a májsejtekben, mivel egész évben hozzáférhető volt a nagy mennyiségű C-vitamint tartalmazó trópusi növényekhez. Ez a változás a genetikai őseink gépezete. Azóta támaszkodunk a C-vitamin táplálékkal történő ellátására. Az aszkorbinsav tartalékai az emberi testben 2-6 hétig elegendőek.

A C-vitamin leggazdagabb forrása a gyümölcs és a zöldség. E vitamin tartalma a fajtától, a véleménytől, az alkalmazott mezőgazdasági technológiától, az éghajlati viszonyoktól, a gyűjtés, tárolás és feldolgozás módjától függően változik. Annak ellenére, hogy a rendelkezésre álló élelmiszerekben gazdag a vitaminforrás, a bevitele alacsonyabb, mint az ajánlott. A kritikus helyzet különösen a nyugdíjasoknál van. Hasonló a helyzet a dohányzók esetében is - napi 20 cigaretta elszívása egészséges embereknél legalább 40 százalékkal növeli a C-vitamin fogyasztását.

100 g friss termékben a leggazdagabb források a csipkebogyó (legfeljebb 1250 mg), a feketeribizli gyümölcs (165 mg), a citrusfélék, a berkenye és az eper (egyenként 45 mg), a piros ribizli (32 mg), a bogyós gyümölcsök (12 és 14 mg), alma és sárgabarack (egyenként 10 mg). A szemközti oldalon körte, őszibarack, cseresznye, meggy, szilva, gyűrűk (3-5 mg) találhatók. Zöldségek közül a legtöbb C-vitamin 100 g friss termékben tartalmaz tormát (170 mg), kaprot (100 mg), petrezselymet (90 mg), zöldpaprikát (90 mg), kelkáposztát (48 mg) vöröskáposztát (32 mg), paradicsom (26 mg), fehér káposzta (18 mg).

Folsav a nyolc B-vitamin egyike, Indiában fedezték fel az 1930-as években. A testben betöltött szerepe nagyon sokrétű - részt vesz a géninformációk sejtről sejtre továbbításában, anélkül sejtosztódás vagy szaporodás nem lehetséges. Mivel szerepet játszik a fehérje anyagcserében, részt vesz a test minden növekedési és fejlődési folyamatában, befolyásolja a vértermelést, támogatja az idegrendszer aktivitását. A szervezet főleg zöldségből szerzi be. Spenótból, salátából, tormából, paradicsomból, uborkából és gabonafélékből. Ennek hiányában vérszegénység, idegrendszeri rendellenességek, depresszió és újszülöttkori agy- és gerincvelői hibák jelentkeznek.

Provitamin A-karotin - az A-vitamin értékes forrása. A legértékesebb forrás a sárgarépa, amelyet nyersen nehezebb felszabadítani. Főzés után felszabadulása akár ötször is javul. Megfelelő mennyiségű karotin jelenléte az étrendben védő hatással van a vastagbél és a végbél daganatainak kialakulására. A vitaminok mellett a gyümölcsök és zöldségek a tápanyagok szélesebb körét kínálják. Értékesek az ásványi anyagok és nyomanyagok tartalma szempontjából, mint pl cink, szelén, kálium és magnézium, hanem a felbecsülhetetlen rosttartalom miatt is.

Másrészt nem jó kalcium- vagy vasforrás, mert mindkét elem kevésbé hasznos növényi eredetű. Különböző tudományos intézetek elemzése alapján meghatározták az egyes gyümölcsfajták sorrendjét a legfontosabb vitaminok (A, B1, B2 és C), ásványi anyagok (Ca, Fe, K, Mg, Na, P, S, Cl) és szénhidrátok. A legmagasabb biológiailag értékes anyagtartalmú gyümölcsök első csoportjába tartozik a fekete ribizli, a kárpáti almafajta csipkebogyója, narancs, eper, grapefruit, szőlő, citrom, málna és banán. V II. alacsonyabb biológiai értékű gyümölcscsoport az egres, meggy, ananász, körte, szilva, őszibarack, szeder és áfonya. V III. A csoportba vörös ribiszke, sárgabarack, gyöngyvirág, alma és cseresznye tartozik.

Energia- és biológiai érték 100 g tömegben a kiválasztott gyümölcsökben

Rost

A gyümölcsök és zöldségek pótolhatatlan rostforrás. A ballasztanyagokat étkezési rostoknak nevezik. Ezek főleg poliszacharidok, amelyek a növényi eredetű élelmiszerek emészthetetlen alkotórészét képezik, és amelyek nem hasadnak a gyomor savas környezetében, vagy a vékonybélben lévő enzimek hatására. Belépnek a vastagbélbe, ahol lebontják őket, és energiaforrássá válnak a bél mikroflóra és a bélfal sejtjei számára. A rost lehet oldhatatlan vagy oldható vízben, de mindkét esetben nem szívódik fel az emberi emésztőrendszerben. Cellulóz típusú oldhatatlan rostok vannak a korpában, zöldségekben, salátákban, gyümölcsökben, de a rizsben és a diófélékben is.

Növeli a szervezet béltartalmát, és így pozitívan befolyásolja a belek mozgását - azaz a bél perisztaltikáját, amely jótékony hatással van a székrekedés (székrekedés) kezelésére. A nem cellulóz típusú oldható rostokat főleg a pektin, a növényi gumik és a nyálkák képviselik, amelyek megtalálhatók hüvelyesekben, indiai guar babokban, gabonafélékben (és ezek termékeiben - például barna kenyérben, gabonapelyhekben). A szervezetben befolyásolják az anyagcsere folyamatait - lelassítja a szénhidrátok felszívódását, részt vesz a vér koleszterinszintjének csökkentésében azáltal, hogy a rostokhoz kötődik, és ezt követően csökkenti felszívódását. A rostbevitel csökkenti a vastagbélrák előfordulását is. Az ajánlott napi rostbevitel 30 gramm, de nálunk a bevitel alig fele. Napi gyümölcs- és zöldségfogyasztással kijavíthatjuk ezt a kedvezőtlen pontszámot.

Betegségmegelőzés

A gyümölcsöket és különösen a zöldségeket alacsony energiatartalom jellemzi, kiváló alapanyagok az alacsony energiatartalmú ételek elkészítéséhez. Lehetnek étrend-kiegészítők saláták és kompótok formájában, vagy különféle formákban lehetnek a főételek. Az élelmiszerek teljes energiafogyasztásának csökkentése az egyetlen lehetséges módszer az elhízás sikeres kezelésére, amely hazánkban a lakosság felét zavarja. Az étrendben lévő gyümölcsök és zöldségek szintén csökkentik a rák előfordulását. A rosszindulatú daganatok hazánkban a halál okainak sorrendjében a második helyen állnak. Becslések szerint a rákok több mint 40 százalékát érintik az étkezési szokások. Az étrend és így az étrend összetétele és kulináris elkészítése kétféleképpen befolyásolhatja a daganat kialakulását és fejlődését: vagy megakadályozza a tumorsejt kialakulását a szervezetben, vagy lelassítja annak fejlődését, növekedését és szaporodását, vagy a másik kéz Ez a tény összefügg az úgynevezett oxidatív stresszel és az antioxidáns rendszer hatékonyságával.

Antioxidánsok

Mi az oxidatív stressz? A magasabb rendű állati szervezeteknek, és ezért az embereknek oxigénre van szükségük az energia biztosításához, amelyhez akár 95 százalék oxigént is felhasználnak. Azonban kis mennyiségű oxigén, körülbelül 5 százalék vesz részt a szabad gyökök képződésében és a szervezetben lévő néhány fontos vegyület, különösen a nukleinsavak, fehérjék, zsírok és szénhidrátok támadásában. És a változásuk magyarázza a rák, az érelmeszesedés és hasonlók eredetét. A testet egy ilyen, úgynevezett antioxidáns rendszer védi ezektől a károsodásoktól. Az antioxidánsok az oxidatív stressz megelőzésében, így a tumor növekedésének megakadályozásában vagy lassításában működnek. Bizonyított a kapcsolat a rák különböző típusai és az antioxidánsok fogyasztása között, amelyek a természetben főleg gyümölcsökben és zöldségekben találhatók.

Ezek elsősorban néhány vitamin és ún provitaminok és néhány ásványi anyag, amelyek nagyobb mennyiségben találhatók meg a növényi termékekben. Mivel valamennyien jelen vannak az ételekben, természetes antioxidánsoknak is nevezik őket. Képesek megakadályozni vagy lassítani a rák kialakulását az emberi testben. Ezek elsősorban a C-vitamin, az E-vitamin, a provitaminok és egyes ásványi anyagok, amelyek megnövekedett mennyiségben találhatók meg a növényi termékekben. Ezek elsősorban a C-vitamin, az E-vitamin, a-karotin (az A-vitamin prekurzorai) és részben az A-vitamin is. Bevezetésük sorrendje megegyezik hatékonyságuk erősségével. Ezen vitaminok jellegű antioxidánsok mellett egyéb természetes antioxidánsokat is kapunk növényi élelmiszerekből - pl. avonoidok, likopin és lignánok. Néhány ásványi anyag - különösen a szelén, a réz és a cink - szintén fontos az antioxidáns rendszer megfelelő működéséhez az emberi testben. A gyümölcsökből és zöldségekből származó vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek elégtelen bevitele az immunrendszer rendellenességeiben is megmutatkozik.

Van egy vélemény, hogy a hőkezelés csökkenti a zöldségek értékét. Ez vonatkozik a hőre labilis vitaminokra, különösen az aszkorbinsavra, azaz a C-vitaminra és a folsavra. A zöldségek egyéb előnyei, azaz az ásványi anyag- és rosttartalom, valamint az általános alacsony energiaérték változatlanok maradnak. A hőkezelés azonban a már említett -karotin jobb felszabadulásához vezet a sárgarépából, a rákellenes szulforánok a brokkoliból és a karfiolból.

A megelőzés olcsóbb

Mindannyian sokat költünk ételre. Ezért az elköltött pénzeket értékelni kell mindannyiunk egészségének támogatására, és az elfogyasztott étrend nem támogathatja a betegségek széles körének kialakulását, éppen ellenkezőleg - hozzá kell járulnia a betegségek megelőzéséhez. Mindannyian rájövünk, hogy egészségünk védelme a legjobb, amit tehetünk magunkért. Egyáltalán nem érhető el, és a jutalom egészségesebb és hosszabb életet jelent.