• itthon
  • Kulpinról
    • Kulpinról
    • Történelem
      • Kulpin története
      • Rövid áttekintés a történelemről
      • Stratimirovic metropolita
      • Milan Hodža
      • Michal Harminc
      • Kutlík Félix
      • Kulpin Rádió
      • Kulpin könyvtár
      • Régi nevek
    • A templom
      • SEAVC Kulpin
      • Szerb Ortodox Egyház
    • Egyesületek és klubok
      • KUS Zvolen
      • MOMS Kulpin
      • Kulpinsky Club
      • Nőegylet
      • Fazani Vadásztársaság
      • KEBY
      • Borászok és borászok szövetsége
      • Sporthalászok Szövetsége Zubáč
      • Kulpin Sakk Klub
      • FK Kulpín
      • Kulpin gazda klub
    • Oktatás
      • ZŠ J. Á. Comenius
        • Az iskola története
        • Az iskola története
    • Események
      • PDvK
      • Húsvét Kulpinban
      • NSLP Fesztivál
      • Kulpin esküvő
      • Esküvő Kulpinban
    • Régészeti lelőhely Kulpinban
    • Múzeum
    • Rada MS
    • Választások
    • A lakosság
    • Találkozzunk személyiségekkel
  • Mozaik - érdekes
    • Mozaik
    • Jogod van
    • Holdfogyatkozás
  • Irodalmi ablak
  • Képtár
  • Archívum
  • Linkek
  • Használati feltételek
  • Rólunk
  • webhelytérkép
  • Kapcsolatba lépni

Hajózás a Dunán keresztül Szerbia területén keresztül 1856-ban

Részletek Feladva: 2019. január 7

Tíz évig a Duna mellett éltem, így mindig érdekeltek minden vele kapcsolatos esemény. A régi Lipa folyóiratban, alcímmel - National Entertainment, I. kötet, 1860, p. 155 Egy utazási töredékek - utazás Mehadiába és Belgrádba című cikk érdekelt. Szerzője Jozef Karol Viktorin - szlovák pap, nemzeti ébresztő, kiadó, a kulturális élet szervezője és publicista volt. De utazó is. Hajóval utazott a Dunán Budapestről, de aztán Pestről is, a romániai Orsovba, látogatással Belgrád szerb fővárosába és a híres Hercules fürdőbe (Baile Herculane), és megosztotta tapasztalatait a folyóirat olvasóival. Engedek magamnak néhány "bejegyzést" az eredeti szövegbe, különös tekintettel annak válogatására és apró megjegyzéseire, de csak azért, hogy ne "lebecsüljem" az eredeti szöveget. A válogatásban mint hazafi - Kulpin szülöttje - szándékosan a Szerbia területén keresztüli utazás ismertetésével kapcsolatos eseményekre összpontosítottam.

keresztül

Jozef Karol Viktorin

Fotó: J.K. Viktorinát a http://imageserver.mzk.cz/mzk03/001/179/388/3281G028415 webhelyről veszik át, ahol a Matica slovenskej alapítói 1863-ból megtalálhatók a "Výtečníci slovenskí" címmel megjelent litográfián.

Jozef Karol Viktorin teológiát tanult a Nagyszombati Püspöki Szemináriumban, 1847-ben pappá szentelték. Káplánként dolgozott Senicában és Trstínben. Részt vett 1848-ban a szlovák felkelésben, amiért májustól decemberig Pozsonyban zárták. A börtönből való szabadulása után Szlovákiában, Starý Budínban dolgozott, 1866-tól Vyšehradon volt pap. Együttműködött a Štúrovce szlovák országos újsággal. Palárikkal együtt szlovák tudósokat gyűjtöttek egymás köré, és 1850-ben adománygyűjtést hoztak létre a Matica slovenská létrehozásának támogatására. Ezt olvastam róla az oldalon - https://en.wikipedia.org/wiki/Jozef_Karol_Viktorin

Néhány kivágást mellékelek az eredeti szöveghez, különösen azért, hogy az olvasó képet kaphasson 1860-ból származó nyomtatványról. Ha a teljes eredeti szöveg érdekli, ajánlom a linket - https://archive.org/részletek/lipanarodnizabav00vikt/oldal/154

Olvassa el a cikk elejét az eredeti képen.

Itt viszont a szerző elmagyarázza, miért is vállalkozott ennek az útnak a leírására - Más művelt nemzeteknél, mint minden tantárgynál, a kiterjedt, drága írásokon keresztül történő utazás gazdagon képviselteti magát az irodalomban. Itt nem olyan szlovákok. Hurban "Utazás" (1841) és Kollár "Útleírás" (1843) megjelenése óta Szlovákiában egyetlen önálló mű sem látott fényt saját tartalmának. Ez természetes dolog. Ismét ritkán utaznak a szlovák hazafiak, mert nincsenek ehhez szükséges "szemetelőik".

Közel 170 évvel ezelőtt fejezte be az utat, és szeptember 10-én indult Pestről. 1856-ban szép időben a "Hildegarde" gőzhajó által. Előtte hosszú út volt, száz földrajzi mérföldnyire a török ​​határig.

Tehát most menjünk az eredeti bejegyzés átiratához.

Tehát úgy utaztam, mint egy "orosz harcos", amely sajnos el tudja dobni a rubelt. A Pest-Zemun között lebegő parolode bérleti díjak olyan kényelmesen vannak felszerelve, hogy rajtuk egy különleges kabin drága pénzzel megragadja a "luxust" a legélesebb értelmében. figyelembe veendő szó must; és a többi társaim bizonyára azt gondolták - nem tudva, hogy állnak a dolgok -, hogy kétségtelenül "nagyúrnak" kell lennem, amikor ilyen felesleges kiadásokkal teszem meg az utat.

Amikor a Margitta-sziget végén a Duna ismét összeolvad, a jobb parton megjelenik a jobb parton fekvő Battina település, és balra körülbelül egy mérföldnyire lejjebb, Monostorszeg, ahol az ún. r. 1801-ben kezdetét veszi a Báč-csatorna, amely összeköti a Dunát a Tiszával. A jobb lakosságú Apathin városát követi, ahol az utolsó magyar-szerb csatákban (1848) gyakran emlegetik a "római kerítéseket" (Römerschanze), vagyis körülbelül 2 magasra, 3 pedig széles töltésekre jut, onnan pedig Tisáig. Éjjel megérkeztünk az első éjszakai Draueck állomásra, ahol a Dráva a Dunába zuhan, ott nincsenek települések, csak a gőzhajózási társaság ügynöksége, az utasok onnan utaznak Szlavóniába, átkelnek a várakozó kis gőzhajóig, és ússza fel a Drávát Osegig. A gőzhajón az első éjszakát csendben és kényelmesen töltöttük, míg reggel időben a mozgó hajó az új, érdekesebb dunai kilátás felébresztette álmunkból.

Nem is d. (on) 11-én nem kapott fényt, már repültünk a szlavóniai Bieloberdo település körül Minél alacsonyabb a tárcsa, annál romantikusabb a környezet. A jobb parton már itt-ott gyönyörű csúcsok látszanak, és távolról még a Rimi-hegység is látható. Almás települése és Pálfic Erdőd városa kellemes helyen található. A Duna szélessége nyilvánvalóan növekszik. Hamarosan Dalya városa következik, amely Karlovy Vary-hoz tartozik, majd Vukovár városa következik, amely akár 6000 szerbet is számlál, ahol két nagy templom, egy szép zsámoly és egy ferences kolostor emelkedik ki. Opatovce közelében, egy szerb-magyar településen, Fruska Gora néven kezdődnek a szlavóniai dombok, amelyek Karlovicéig, a kiválóakon túl pedig a csodálatos épületekig - például a Pest-Buda lánchídig - a fáig, és a kiváló szőlőültetvények.

Zemunban a korábbi utazók többsége leszállt a hajóról, de kevés újat adtak hozzá, de köztük, amint az alább látható lesz, számomra nagyon érdekes. Miután betöltöttük a szenet és az ennivaló dolgokat, délután 3 órakor egy órás megállás után Zemúň felől haladtunk, a belgrádi erőd falaihoz evezve. A gőzhajó, amikor Zemúň felől elmozdul, körülbelül fél óra alatt megérkezik Bielohrad alá, ahol a Szerb Hercegségtől származó Szlavónia Szávája felosztja a jobb oldalról a Dunába. Amikor a Duna vize alacsony, és az esés még most is volt, akkor a gőzhajó szinte a török ​​erőd falai alatt zajlott, ahol a meder, vagyis a Duna legmélyebb része repül. Keletről Bielohrad látványa nem kevesebb, mint érdekes. Maga a szerb város, és így Bielohrad legnagyobb része innen nem látható, csak az erőd részben, és a török ​​hídfő "Palánka", amely azon szegény 10-12 minarettek kivételével egy nagy Cigány tábor.

Bielohradtól lefelé a gyönyörű fák magasságával díszített és magas jobb part a Szerb Hercegséghez tartozik; balra, a Vajdaságunkból és a temesváni Bánságból álló átlátszatlan síkokból tartozik. Ezt követi egy kis távolságra a Dunától Pančov városa a Temeš folyó mellett, amely az alsó vizeket a Dunába ömli. Pančov legfeljebb 10 000 szerbet számlál, két gyönyörű temploma van, egy alapértelmezett intézet, nemrégiben egy újonnan létrehozott hajógyár (Schiffsweft) Temes közelében, és a bánáti katonai határ fővárosa.

A Duna bővelkedik a Dráva, Tisa, Sáva, Temeš folyókban és számos kisebb patakban, az alsó Pančovy már akkora szélességet ér el, hogy néhol meghaladja a 800 elérést. Másrészt ezeken az oldalakon sokféle, eddig megfigyeletlen vízimadár, az egész pelikánállomány jelenik meg. Szerb települések: Vyšnica, Grocka, ez utóbbi az azonos nevű patak mellett, ahol r. 1739 Az osztrákok elveszítik a csatát, majd Smendrovo (Semendria) következik. Smendrovo egy gyönyörű, romantikus területen található a Jessava folyó torkolatánál, lakosainak száma legfeljebb 8000, és ortodox püspök székhelye. Pri Smendrove alapítva 1433-ban Brankovič szerb herceg kiemelkedett az erődítményből, amely a későbbi időkben a szerb függetlenség halálával szintén török ​​kézre került. Igen, most is a fák a Smendra szerb városa, a várban ugyanolyan kivételek mellett, mint Belgrádban, a lófarok jön.

Smendra szerb partjai alatt kiterjedt tölgyesek vannak megjelölve; De a Duna már annyira elterjedt ezeken az oldalakon, hogy ha sok kis és nagy szigetet nem hoztak volna létre a közepén, akkor hamarabb össze kellett volna hasonlítani egy folyó tóval, mint egy közönséges folyóval. Megjelennek az ősi Kulica erőd romjai a név településének közelében a régióban az áldott gyümölcs és bor számára, ahol a szerbiai Morvaország patak a Dunába zuhan. Halak, rákok, teknősök stb. nagyon jövedelmező ezekben a régiókban. A következő települések következnek: Kostolac, Kliševac, Resica, majd Stará Ráma városa, amelynek szomszédságában r. 1788-ban Lopresti báró és több bátor török ​​hatalmi harcos meghódolt. A Karaš és a Nera folyók kijutása között, a bal parton szemközt található a határmenti település Stará Palánka, hátul pedig a keleti oldalon Nová Palánka.

Ennyit a Dunán lefelé vezető út leírása. Néhány nap múlva megálltak az említett Orsovo városban, a Duna-öbölben, ahonnan a herculeani fürdőbe látogattak el. Elrendezésük a Google térkép szakaszban látható.


A visszaút leírásában megemlítünk egy másik lehetőséget, és csak Zemun, Belgrád és Újvidék városára korlátozódunk, amelyek körül, mint már említettük a "Duna lefelé" út során, csak "repültek". Szeptember 10-én hagyták el Pestet, és nyolc nappal később megálltak Zemunban.