Sziasztok, 2012 novemberében születtem és szeptemberben tudtam meg egyik ismerősömről, hogy szülés közben halt meg. Gondoltam rá, még mindig nagyon féltem. 5 nappal a szülés előtt kórházba mentem feküdni a magas vérnyomás miatt, és valahogy nem is gondoltam rá, és gond nélkül szültem.És biztatás? Definitely Biztosan elhalványul. Így beszéltem, amikor megtették, miért nem tettem?:-P Sok sikert neked. 🙂
@ snehulienka99 tudom, hogyan kell olvasni. Ugyanez a problémám csak azzal a különbséggel van, hogy nem vagyok terhes. de félek a haláltól. az egyetlen dolog, amit tanácsolhatok neked, az az, hogy ne gondolj rá. Nem fenyegetem, hogy bármit is mondok. minden rendben stb. nagyon kis százalék, hogy valami is fog történni. jól leszel. semmi sem fog történni.
@etl csak sajnos amúgy is véget ér néhány születés. egyikünk sem tudhatja, hogy nem ő lesz-e a következő. amit ez a két nő meghalt 2009-ben a BA-ban, Antolskánál, egy héten át egymás után 😒. és hasonló esetek . akárcsak az ismerősöd ☹, ez szörnyű
@ zuzi0911 Én sem vagyok még terhes, és ez a félelem megakadályoz ☹
@ snehulienka99 valószínűleg azok lesznek, akik nem sokkal a születésem előtt meghaltak. Erre emlékszem ☹. Ez a félelem a második születés után van.
@ zuzi0911 szeretnél több babát? mit fizetnék, ha már megvoltam. ☹
@ snehulienka99 Ne gondold, gondolkodj pozitívan, hogy minden jó lesz és lesz is giving Szülés előtt féltem, hogy hogyan tudom valójában kezelni, elkapott a stressz, de minél közelebb voltam a határidőhöz, annál tovább akartam szülni (nyár volt és megfelelő hic) 😀 És amikor rám került, nem gondoltam az árnyékos oldalakra, nem tudtam, örültem, hogy rendesen tudtam lélegezni, és ez elég volt én abban a pillanatban. Mindent átmosakodtam, és arra összpontosítottam, hogy valahogy túléljem az összehúzódást, és azt mondtam a fejemben, hogy minél többen voltak, annál közelebb voltam a célhoz 🙂 Magad is meggyőződhetsz róla, hogy abban a pillanatban nem is gondolsz rá és nem stresszelsz előre, kórházban fogsz születni, mindenre készen állnak, ezért bízz bennük, és szépen hozd világra babádat 🙂 Negatív dolgok is történnek az életben, de rájuk gondolva feleslegesen blokkolod magadban a jót és a pozitívat, továbbra is valami rosszra vár, hogy megtörténik, és az élet szépsége áthalad az ujjain, és nem fogja tudni, mikor. Pubertáskor azt képzeltem, hogy a szülés valami szörnyűség, és nem fogok életben szülni. és azt mondom, hogy nagyon szép dolog volt, amit érdemes megismételni 😉
De kérlek, ne halj meg semmit, gyere és szülsz, és hazamész. Ne is gondolj arra, mi vagy 😉
@marmete tudom és feleslegesen mondom ☹, csak még mindig a fejemben van, hogy a gyerek megölhet . valószínűleg elég hülyén írtam, de így érzem 😢
miért nem szeded a vérző vért a szülés után én a véredet értékekre viszem, két transzfúziót kaptam, minden nap vitték a véremet, ha nem is naponta kétszer, minden kézben van
félsz magadtól - de gondol a nagymamájára is, hogy milyen nehéz neki, kimegy, történik vele valami, és nem tudja mit, egy kis lyukon át kell kimennie, odajön a fény, tél . azonnal akar téged . szóval neki is nehéz
@ snehulienka99 Megértelek, de csak akkor, amikor te magad is túléled, megtudod, hogy teljesen feleslegesen féltél, tudom, milyen véleményem volt magam a szülésről, nagy félelemről, sőt pánikról is, de ezt első kézből kellett megtapasztalnom, hogy megváltoztassam elme 😉 De természetes, hogy félünk valamitől, amit nem ismerünk. Húzom az ujjaimat, hogy minél hamarabb átéld ezt, és rájössz, hogy nagyszerű életet adni 🙂
Tudod mit, teljesen megértem, hogy néhány héttel a szülés előtt megijedtem egy lehetséges magzatvízembóliától. Bárhová jártam és láttam kisgyerekeket, kíváncsi voltam, hogyan élték túl a nők 😅 Tudom, viccesen hangzik, de hát a tégla agyának vad fantáziája lehet 😀 De akkor elmondom, hogy a magzatvízem hirtelen távozott, így Megnyugodtam, és azt mondom magamban, hogy így eshet el a "halál oka", és már nem foglalkoztam vele. Valahogy akkor nem érdekelt, főleg, hogy kicsi lehetek kint now Most újra terhes vagyok, 4 hónap múlva ismét várni fog rám, és most néha elárasztanak a félelmek, hogy ha meghalok és a kisfiam nyer ' nem látlak újra, de tudom, hogy ez megint csak egy fantázia, hogy úgyis túl fogjuk élni 🙂
Egyetértek az erősebbel, inkább arra a babóra gondolok 🙂 Amikor babóra vártam, többször is felmerült bennem ez a szörnyű gondolat, hogy mi van, ha egyáltalán nem látom a nagymamámat, még egyszer megkérdeztem egy férfit, hogy mit fog tenni tedd, ha. és elmondom neked, hogy egy személy idő előtt valóban feleslegesen stresszel, és továbbadja a nagymamámnak, végül császármetszéssel szültem, és amikor tévesen emlékszem, hogy tőlem szedték ki a szörnyű besugárzott műtét miatt, százszor rosszabb számomra, hogyan kell aggódnom azért, ami ilyen valószínű.
@ snehulienka99 Amíg teherbe nem estem és terhes nőt nem láttam, át kellett sétálnom a gyomrom felett, mert megrendült, hogy mekkora valaki viselheti. És szülés? Már nem is beszélek róla. És hogy hogyan lettem terhes és szültem . szuper élmény za Semmiért nem kell aggódnod🙂
@ snehulienka99 főleg nem olvas semmilyen hülyeséget a net után. és amikor inkább az újszülöttekkel foglalkozókat keresi - milyen pozíciók vannak a szoptatás alatt, hogyan kell viselni a babát, hogyan kell megfürdetni, és csak ne terhelje meg magát ilyen szamarakkal. ha rólad van szó, nem is gondolsz rá, hidd el 😉 és most már tényleg csak hülye terhelsz 😵
@silsil um és szerinted nem a vérző nőkkel tették? Természetesen igen. csak megtörtént. 😒
@aluxka csak nekem nem hülyeség . csak fóbiám van . a haláltól való félelem általában . és nehéz küzdeni sajnos . ugyanaz, mint amikor valaki fél a pókoktól, zárt terektől, magasságoktól.
@ snehulienka99 fogalmam sincs, hogyan támadhatott meg valamit ? Nem is gondoltam semmire a diéták egyikében sem. általában milyen gyakran fordul elő statisztikailag ez az állapot? Az egyetlen tanács: ne gondolkodj negatívan és ostobán. pozitívan felállítva. keressen szülés utáni tanfolyamot vagy pszichológust.
Nehéz eset voltam, és babóm az egész terhesség alatt veszélybe került. Féltem, de másrészt azt mondtam magamban, hogy fel akarom nevelni, és látom, ahogy nő. Volt egy fantasztikus orvosom, akiben megbíztam, és sokat beszélgettünk arról, mi vár rám és hogyan kell ezt megtenni. Azon a napon, amikor tervezett szakaszom volt + műtétem, csak tudtam, hogy minden jól alakul. Most voltam egy éves, úgy tekintek a terhesség idejére, mint egy rossz időszakra az életemben, tele félelemmel és fájdalommal, de lényegében ez volt.
Tényleg nem kell aggódnia. Próbálj pozitívan gondolkodni. Gondolj elsősorban a babára. 😉 A születéskor bekövetkezik a halál, de nagyon-nagyon kevés.
@ snehulienka99 Ha a félelmed abban a stádiumban van, hogy nem tudsz egyedül megbirkózni vele, mindenképpen ajánlom a pszichológus látogatását, senki sem érdemli meg, hogy félelemmel éljen, és senkit sem kell rá utalni, még neked sem, és ami kifejezetten szül, az a legszebb élmény. világ 🙂 Ha úgy gondolja, hogy önállóan, szakmai segítség nélkül is képes legyőzni a félelmét, akkor csak a pozitív gondolkodásra van szüksége, és hidd el, hogy ez nem blöff és bendő, gondolkodás nagymértékben befolyásolja egészségünket, általános belső hangulatunkat és egészségi állapotunkat, és ezáltal végül a szövődményeket. Nem tudom, és nem hiszem, hogy van valaki, aki negatív gondolatokkal okozta a halált, de feleslegesen kényelmetlenséget okozhat, és pillanatokig bonyodalmakra hívhat fel és olyan élményeket, amelyek a legszebb dolog lehet az életedben. Ismerek olyan barátokat, akik nagyon féltek a szüléstől, például körülbelül fél évvel a teherbeesése előtt, folyamatosan azon gondolkodott, hogy nem akar harangot szülni, hogy ez nem történhet meg vele, hogy csak ettől fél. harangból egyébként az anyáknak csak nagyon kis százaléka szül ... végül ők is közéjük tartoztak.az elméje nagyon erős, és magam is láthattam a parkratot.