Író és szakértő /

fontos szerepet

A neurotranszmitter olyan kémiai hírvivő, amely továbbítja, fokozza és kiegyensúlyozza a neuronok, az idegsejtek és a test más sejtjei közötti jeleket. Ezek a kémiai hírvivők sokféle fizikai és pszichológiai funkciót befolyásolhatnak, beleértve a pulzusszámot, az alvást, az étvágyat, a hangulatot, a regenerációt és a félelmet. Idegközvetítő molekulák milliárdjai dolgoznak folyamatosan azon, hogy agyunk működjön, és mindent ellenőrizzen a légzéstől a szívig.

Annak érdekében, hogy az idegsejtek üzeneteket küldhessenek a testben, képesnek kell lenniük kommunikálni másokkal. Az idegsejtek azonban nem kapcsolódnak egymáshoz. Minden neuron végén van egy kis rés, amelyet szinapszisnak neveznek, és egy másik sejttel való kommunikációhoz a jelnek képesnek kell lennie arra, hogy átlépje ezt a kis teret. Ez egy neurotranszmissziónak nevezett folyamatban fordul elő.

A legtöbb esetben a neurotranszmitter akkor szabadul fel az axonból, amikor az akciós potenciál eléri a szinapszist, egy helyet, ahol az idegsejtek továbbíthatják a jeleket egymásnak.

Amikor egy elektromos jel eljut a neuron végéig, kiváltja a neurotranszmittereket tartalmazó kis vezikulák nevű zacskók felszabadulását. Ezek a zsebek tartalmukat a szinapszisba öntik, ahol a neurotranszmitterek a résen keresztül a szomszédos sejtek felé mozognak. Ezek a sejtek olyan receptorokat tartalmaznak, ahol a neurotranszmitterek képesek megkötődni és megváltoztatni a sejteket.

A felszabadulás után a neurotranszmitter áthalad a szinaptikus résen, és egy másik neuron receptorhelyéhez kapcsolódik. A neurotranszmitterek kulcsként, a receptor helyek pedig zárként működnek. Bizonyos zárak megnyitásához a megfelelő kulcsot kell használnia. Ha a neurotranszmitter képes működni a receptor helyén, akkor változásokat vált ki a befogadó sejtben.

Néha a neurotranszmitterek megköthetik a receptorokat, és elektromos jelet továbbíthatnak a sejtbe (gerjesztő). Más esetekben a neurotranszmitter blokkolhatja a jelet, megakadályozva az üzenet folytatását (gátló).

Miután a neurotranszmitternek javasolt hatása van, aktivitását különféle mechanizmusokkal lehet megállítani. Az enzimek lebonthatják vagy inaktiválhatják. Visszaszerezheti azt az idegsejt axonja, amely felszabadította egy újrafelvételként ismert folyamat során. A neurotranszmitterek fontos szerepet játszanak a mindennapi életben és a működésben. A tudósok még nem tudják, hány neurotranszmitter létezik, de több mint 100 kémiai hírvivőt azonosítottak.

Serkentő neurotranszmitterek: Az ilyen típusú neurotranszmitterek gerjesztő hatással vannak az idegsejtre, ami növeli annak valószínűségét, hogy az idegsejt akciós potenciált bocsát ki. Néhány fő gerjesztő neurotranszmitter közé tartozik az adrenalin és a noradrenalin.

Gátló neurotranszmitterek: Az ilyen típusú neurotranszmitterek gátló hatást fejtenek ki az idegsejtre; csökkenti annak valószínűségét, hogy egy idegsejt akciópotenciált vált ki. Néhány fő gátló neurotranszmitter közé tartozik a szerotonin és a gamma-amino-vajsav (GABA).
Egyes neurotranszmitterek, mint például az acetilkolin és a dopamin, mind a gerjesztő, mind a gátló hatást kiválthatják, a jelenlévő receptorok típusától függően.

Moduláló neurotranszmitterek: Ezek a neurotranszmitterek, amelyeket gyakran neuromodulátoroknak neveznek, képesek egyszerre több idegsejtet is befolyásolni. Ezek a neuromodulátorok befolyásolják más kémiai hírvivők hatásait is.

A neurotranszmitterek a hat típus egyikébe sorolhatók:

AMINOSAVAK

A gamma-amino-vajsav (GABA) fő gátló kémiai hírvivőként működik. A GABA szerepet játszik a szorongás szabályozásában. A szorongás kezelésére használt benzodiazepinek a GABA neurotranszmitterek hatékonyságának növelésével működnek, ami fokozhatja a béke érzését.

A glutamát a leggyakoribb neurotranszmitter, amely megtalálható az idegrendszerben, ahol szerepet játszik olyan kognitív funkciókban, mint a memória és a tanulás. A glutamátfelesleg excitotoxicitást okozhat, ami sejthalált okozhat. Ez a glutamátképződés okozta excitotoxikus reakció agyi sérülésekkel jár.

PEPTIDES

Az oxitocin hormon és neurotranszmitter. A hipotalamuszból készül, és szerepet játszik például a szexualitásban.

Az endorfinok neurotranszmitterek, amelyek gátolják a fájdalomjelek továbbadását és elősegítik az eufória érzését. Ez az érzés egy jó edzés után.

MONOAMINOK

Az epinefrint hormonnak és neurotranszmitternek tekintik. Általában az adrenalin (adrenalin) egy stressz hormon. Ugyanakkor neurotranszmitterként is működik az agyban.

A noradrenalin egy neurotranszmitter, amely fontos szerepet játszik az éberségben, amely részt vesz az "akcióban vagy a menekülésben". Feladata, hogy mozgósítsa a testet és az agyat, hogy veszélyhelyzetben vagy kényszer alatt cselekedhessenek. Ennek a neurotranszmitternek a szintje általában alvás közben a legalacsonyabb, és a legmagasabb, ha egy személy nyomás alatt áll.

A hisztamin neurotranszmitterként működik az agyban és a gerincvelőben. Szerepet játszik az allergiás reakciókban, és az immunrendszer kórokozókra adott válaszának részeként termelődik.

A dopamin fontos szerepet játszik a testmozgások koordinálásában. A dopamin motivációt és koncentrációt is kivált. Nagyon fontos tudni, hogy a dopaminra a minőségi edzéshez és az izomregeneráláshoz van szükség. Tevékenysége támogatható reggel a szénhidrátok reggeliből való kihagyásával. A tirozin-kiegészítő támogatja ezt a neurotranszmittert, ezért jó edzés előtt bevenni, és a bcaa-ról szóló cikkben említettem, hogy a bcaa önmagában képes csökkenteni a dopamint edzés előtt.

A szerotonin fontos szerepet játszik a hangulat, az alvás, a szorongás, a szexualitás, a regeneráció és az étvágy szabályozásában és modulálásában. A szerotonin ideális esetben megnő az edzés után és lefekvés előtt. Az egészséges táplálkozás és az edzés, vacsora után jól megválasztott szénhidrátok és az olyan kiegészítők, mint a magnézium vagy az l-theanin segítenek ebben.

PURÍNY

Az adenozin neuromodulátorként működik az agyban, és részt vesz az alvás javításában.

Az adenozin-trifoszfát (ATP) neurotranszmitterként működik a központi és a perifériás idegrendszerben. Szerepet játszik az autonóm kontrollban, az érzékszervi transzdukcióban és a gliasejtekkel való kommunikációban. A kutatások szerint szerepet játszhat bizonyos neurológiai problémákban is, beleértve a fájdalmat, traumát és neurodegeneratív rendellenességeket.

GASOTRASMITERIA

A nitrogén-oxid szerepet játszik a simaizmok befolyásolásában, lehetővé téve az erek kitágulását és növelve a vér áramlását a test bizonyos területein. Próbáljon ki olyan kiegészítőket, mint a citrullin-malát vagy az l-arginin, amelyek mindenképpen segítenek a vérkeringésben, javítják az edzést és az izomregenerációt is.

A szén-monoxidot általában színtelen, szagtalan gázként ismerik, amelynek mérgező és potenciálisan halálos hatása lehet, ha az embert nagy mennyiségű anyagnak teszik ki. Természetesen a test is természetes úton termeli, ahol neurotranszmitterként működik, amely segít a test gyulladásos reakciójának modulálásában.

ACETILKOLIN

Az acetilkolin az egyetlen neurotranszmitter a kategóriájában. Mind a központi, mind a perifériás idegrendszerben található, ez a motoros idegsejtekhez kapcsolódó elsődleges neurotranszmitter. Szerepet játszik az izommozgásokban, valamint a memóriában és a tanulásban, ezért figyeljen az egészséges étrendre, amely mindig a fél küzdelem.

Mint sok testfolyamatnál, néha a dolgok sem úgy alakulnak, ahogy kellene. A sérült idegrendszerben előforduló jelenségek:

  • Előfordulhat, hogy a neuronok nem termelnek elegendő mennyiségű adott neurotranszmittert.
  • Túl sok specifikus neurotranszmitter szabadulhat fel.
  • Túl sok neurotranszmittert inaktiválhatnak az enzimek.
  • A neurotranszmitterek túl gyorsan felszívódhatnak.
  • Ha a neurotranszmittereket betegség vagy gyógyszeres kezelés érinti, különféle káros hatások léphetnek fel a testen.

A neurotranszmitterek döntő szerepet játszanak az idegi kommunikációban, és az akaratlan mozgásoktól kezdve a tanulásig és a hangulatig mindent befolyásolnak. Ez a rendszer összetett és erősen összekapcsolt. A neurotranszmitterek specifikusan hatnak, de betegség, gyógyszerek vagy akár más kémiai hírvivők tevékenysége befolyásolhatja őket.