méltó, jó, jó gyere. m. k névértékű forma (csak a befogó igével rendelkező állítmányban), hogy méltó legyen:
1. (mit, kit) megérdemel, megérdemel: Büntetésre érdemes. (Taj.) (Te) nem kedveled őt (Demka). (Kisteherautók.)
2. Legyen ára, értéke, hogy valamibe kerüljön: A legrosszabb az, hogy nem tudjuk, mit ér a (fogadó). (Kuk.) Tapasztalataink sokkal többet érnek nekünk, mint az arany. (Skal.)
méltó kiegészítők (határozatlanul) megéri, megtérül: h. csinálj valamit, h. gondolkodni rajta, érdemes ezt megemlíteni.
1. fok valamilyen rendszerben (pl. Hivatalos, katonai), szokás. egy adott címmel társítva;
beosztás (általában magasabb): akadémikus, doktori, miniszteri, állami, szolgálati, katonai h.
püspöki, bíborosi;
királyi, nemesi h.
adj valakinek h.;
megszabadulni valakitől h-i;
2. elavult. érték, ár: A felsőbb osztályokban a nyugati nemzetek bálványimádása van, önértékelés és önállóság vágya nélkül. (Zab.);
1. a dolog pénzben kifejezett ára: piac, csere, vásárlás h.;
h. értéktárgyak, pénz, érmék, bélyegek, bélyegek;
becsült h. becsléssel meghatározott;
névleges h. megjelölt, megjelölt pl. érmén, jelenléten stb.
2. jelentése, fontossága: irodalmi, művészeti, történelmi, tudományos, gyakorlati, technikai h. valami;
3. Személyiség, hasznosság: tápláló h. étkezés, kalória h. szén, közmű h. szemek, tenyésztés h. marha;
4. mn. nem. szokás. valami értékesben, értékesben, valamiben, amelynek értéke van;
eszközök (konkrét és absztrakt értelemben): pénzügyi, gazdasági, vagyoni h-y;
kulturális, erkölcsi h-y;
5. ekon. az árukban társadalmilag szükséges absztrakt munka mennyisége: törvény h-y;
6. mat. érvényesség: állandó, instabil, kölcsönös h.;
abszolút h. számok a jeltől függetlenül (plusz al. mínusz);
hozzáadott érték m.: h-rendszer;
h. törvény értéktörvénye
megéri, -í, -ia ned. (mit, kit) megtudni, megbecsülni valami al értékét, jelentését, árát. valaki;
értékelni, értékelni: h. tevékenység, munka, teljesítmény;
magas, pozitív valaki h.;
hodno titeľ, -a, mn. nem. -li ember. r. hígított. aki értékel valamit: h. költészet (Kost.)
sok tot. m. ekon. értékteremtés: a munka az áruk értékteremtő lényege
méltó érkezés. m. méltó a hitre, bizalomra, megbízhatóra: h. tanú, h-á személy;
h. fordítás, átírás, h-á üzenet, h-é tanúvallomás, h-é források;
hiszt. az a hely, ahol a dokumentumokat a középkorban ellenőrizték;