A legtöbb űrhajósnak az űrben altatóval kell segítenie magát.

gonoszságában

Az eddigi legnagyobb tanulmány szerint az űrhajósok űrsikló repülések alatt és a Nemzetközi Űrállomáson (IS-2011) tíz évig (2001-2011) alszanak, nem sokat fogsz aludni az űrben. A vizsgálatot 4200 alvás rögzítésével végezték az űrben, és összehasonlították a Föld 4000 éjszakai alvását 85 űrhajósban. Közülük 21 fél hónapot töltött az ISS-en (2006–2011), és 64 űrhajós repült amerikai űrsiklóval (2001–2011).

A NASA űrhajósai az űrben alszanak 8 és fél órára. Átlagosan azonban csak 5,96 óra tartott transzfereken és 6,09 óra az ISS-en. A transzferek csupán 12 százaléka tartott több mint 7 órán át, az ISS-en ez 24 százalék volt. A küldetések után a Földön alváshoz képest az űrsikló űrhajósok alvásának 42 százaléka több mint 7 órán át tartott a Földre érkezés után, és 50 százaléka az ISS-missziókból visszatérve. Érdekes módon az űrhajósok alváshiányt kezdtek építeni a repülés előtt. A repülés előtti utolsó három hónapos felkészülési szakaszban átlagosan 6,5 órát aludtak.

Ezenkívül ezeket a számokat az alvás gyógyszeres támogatásával érték el. Az ISS személyzetének háromnegyede küldetésének egyes részein altatókat, például zolpidemet és zaleplont használt. Transzfereken ez a szám még magasabb volt, elérte a 78 százalékot, a személyzet a küldetések idejének több mint felét (az esetek 52 százalékát) vette be a tablettákat. Az ilyen alvási segédeszközök használata azzal a kockázattal jár, hogy riasztás esetén az űrhajós nem lesz képes optimálisan teljesíteni. Végül az alvási gyógyszerek hosszú távú alkalmazása mellékhatásokkal járhat.

A kutatás eredményeit a Harvard Medical School és a Colorado Egyetem The Lancet Neurology című cikkében publikálták a Brigham and Women's Hospital (BWH) Alvási és cirkadián rendellenességekkel foglalkozó részlegének szerzői.