nyissák

Mikor kell gyermekeket iskolába küldeni? Mely országok döntenek?

2020.4.30. - Minden ország megvitatja a COVID-19 korlátozásainak enyhítésének módját, elkerülve a járvány újabb hullámát. Az iskolák különösen problémásak. Bezárásuk sok millió gyermeket és szüleiket érintette világszerte. Néhány ország már megnyitotta kapuit az oktatási intézmények előtt, mások meghirdették az időpontokat, amikor ennek meg kell történnie.

Sok gyermek számára a szokásos oktatás hosszú szünete nagy hiányt jelent az oktatásban, és nem biztos, hogy sikerül-e utolérni. Az elszigeteltség megterhelheti a gyermekek pszichéjét, a párkapcsolatokat és egyéb igényeket is, amelyek természetesen megfelelnek az iskolában csoportokban. Nem minden gyermeknek vannak ideális körülményei otthon - a szülői támogatás a tanuláshoz, a jó kapcsolatok, a serkentő környezet és a rendszeres étrend - amelyek segíthetnek túljutni ezen a nehéz időszakon. Sok gyermek számára mindez nem magától értetődő. A távoktatás tehát csak egy bizonyos családcsoport számára alkalmas. És elmondható, hogy ezekből a családokból származó gyerekek normális körülmények között is boldogultak az iskolákban. A vészhelyzet tehát a legsérülékenyebbeket érinti leginkább.

Amit a kormányok észrevesznek, mielőtt megnyitják az iskolákat?

Az, hogy mikor és hogyan kell megnyitni az iskolákat, kihívást jelent a világ legtöbb államának. Ez az egyik legösszetettebb és legösszetettebb döntés, amelyet a kormányoknak meg kell hozniuk. Egy ilyen döntés meghozatalakor több változót kell figyelembe venni. Ilyen döntést érzelmileg nem lehet meghozni, de adatok alapján kell dönteni. Fontos például, hogy a világ minden tájáról származó, a kérdéssel foglalkozó tudósok tanulmányaira és megállapításaira támaszkodjunk.

Mit mondanak az adatok az új koronavírus gyermekek közötti átviteléről? Egyes adatok arra utalnak, hogy a 10 évesnél fiatalabb kisgyermekek ritkábban fertőződnek meg a SARS-COV-2-vel, és a betegség lefolyása enyhe. Ez az egyik oka annak, hogy több ország elsőbbségként részesítette előnyben az óvodások és az általános gyermekek iskolába járatását. Annak ellenére, hogy a felnőttek természetesen aggódnak amiatt, hogy az ilyen korú gyermekek nem viselnek felelősségteljesen drapériát, távolságot vagy higiéniát.

Mielőtt például Dániában megnyitották volna az iskolákat, Mark Rutte miniszterelnök azzal érvelt, hogy a hollandiai 34 000 ember közül, akiknél a koronavírus kimutatása pozitív volt, csak 124 volt 14 évesnél fiatalabb. Közülük 47-et kórházban kezeltek. "A gyermekeket csak minimálisan képviselik a betegek száma, és ezt a világ bármely pontján látjuk" - mondta. Dán szakértők egyetértettek abban, hogy a társadalmi elszigeteltség terheit ezért nem a fiataloknak, hanem az idősebbeknek kell viselniük a világjárvány végéig. A fiatal gyermekek, akiket általában nem fenyeget a vírus, nem hagyhatják ki az oktatási lehetőségeket, hogy a veszélyeztetettek visszatérhessenek a közéletbe - írja a Guardian.

Más tanulmányok, köztük egy francia tanulmány, amelyet a MedRxiv áprilisban publikált, azt mutatták, hogy az idősebb gyermekeknél kevésbé egyértelmű, amikor visszatérnek a csoportba - a koronavírus terjedése magas volt a középiskolásokban.

Egy másik fontos tényező az is több generáció együttélése egy fedél alatt. Ha egy adott országban általában több család él ugyanabban a háztartásban, mint például Olaszországban, akkor nagyobb a kockázata annak, hogy a gyermekek visszatérnek az iskolába.

Az sem elhanyagolható a tanárok életkora, akinek tanítania kellene a gyerekeket. Ha sok idősebb ember van az iskolákban, akkor az iskolákban a gyakorlatban hiányozhat a gyermekeket gondozó személyzet, amikor visszatérnek az osztályba.

A 2 méteres intervallumok betartása szintén a vírus terjedésének csökkentésének egyik előfeltétele. Ezért meg kell foglalkozni is az iskolák térbeli kapacitása, lehetséges-e gyermekcsoportokat készíteni 10-15 tagú osztályokban, és megfelelő tanítási ütemtervet készíteni számukra. Dániában azonban máris vita folyik arról, hogy a 2 méteres fekvőtávolságok túl nagyok-e az iskolai kapacitáshoz, és hogy valóban szükségesek-e. Szakértők elismerik, hogy a távolságokat csökkenteni lehet. Ha csökkenteni tudnák az idősebb diákok 1 méteres padtávolságait, akkor 12 tanuló helyett legfeljebb 23 tanuló férne el az osztályokban.

A döntések meghozatalakor meg kell hozni vegye figyelembe a szociálisan hátrányos helyzetű családok gyermekeit és a sajátos nevelési igényű gyermekeket. Fontolja meg, hogy hány ilyen gyermek van a rendszerben, és hogyan "fogják" őket vészhelyzet esetén. Az Oktatáspolitikai Intézet becslései szerint Szlovákiában csaknem 110 000 szociálisan hátrányos helyzetű gyermek él, és több mint 32 000 tanulónak nincs internet-kapcsolata az iskola bezárása során. Az intézet rámutatott, hogy a 6-11 éves gyermekek legfeljebb 44% -a él zsúfolt háztartásban, vagyis nincsenek megfelelő körülményeik és elegendő helyük a tanuláshoz. Ha júniusban nem kezdi meg az iskolát, akkor egy 6 hónapos szünet katasztrofális következményekkel járhat ezekre a gyermekekre.

Az is fontos tesztelés szintje. A kellően tesztelő országok reálisabb képet mutatnak a lakosság egészségi állapotáról, és merészebb lépéseket tehetnek előre. Ezért mindig azt mondják, hogy a lehető legtöbb ember tesztelése kulcsfontosságú. Ez a megközelítés nemcsak a betegség terjedésének lassításáról szól, hanem arról a szabadságról is, amelyet az országok adnak státuszuk megismeréséhez. A tünetekkel küzdő emberek tömeges tesztelése, de mindazok pontos nyomon követése, akik kapcsolatba léptek velük, és otthoni elszigeteltségük az, ami az országoknak, amelyek ezt a kezdetektől fogva megtették, hamarabb helyre tudják állítani gazdaságukat. Példa erre Németország, amely sok ezer embert tesztelt jóval azelőtt, hogy Szlovákiában megtudtuk, hogy nincsenek megbízható tesztjeink raktáron, és gondot okoz azok megvásárlása.

Az igazság az, hogy Dánia és Norvégia eddig csak azokat tesztelte, akiknek súlyos tünetei voltak és a kockázati csoportba tartoztak. Az iskolák megnyitása előtt azonban Dánia vállalta, hogy emellett teszteli a tanárokat és az iskola alkalmazottait. Ez az ország - akkora, mint Szlovákia - eddig csak valamivel több embert vizsgált meg, mint mi, és eddig 9000 fertőzött és 443 halálesetet szenvedett el. Összehasonlításképpen: Szlovákiában eddig összesen több mint 81 000 vizsgálatot hajtottunk végre, amelyek közül csaknem 1400 fertőzött, 22 pedig meghalt.

De vajon elég-e nekünk tudni a fertőzések és halálozások számát? Nem. Az egyik legfontosabb tényező, ha az ország kellő mértékben teszteli lakosságát, az ún. reproduktív tényező. Számos szakértő szerint ha ez alá kerül, az jó jel, és felszabadulást adnak a zöld fénynek. A lezárás előtt például Dániában egy ember átlagosan 2,6 embert fertőzött meg, amikor a szabadon bocsátás mellett döntöttek, már 0,6 volt. Szlovákiában április 24-től a vírus szaporodási tényezője 1,0 alatt volt. Az Egészségpolitikai Intézet szakértői legutóbb az új koronavírus-járvány csúcspontjának elmozdulásáról beszélnek, valamint arról, hogy a COVID-19 betegség a vártnál lényegesen kevesebb embert fertőz meg. Mindazonáltal azt javasolják, hogy a kibocsátások legalább két hét múlva történjenek meg, mivel a COVID-19 tünetei legfeljebb 14 napig késhetnek. A kiadás ezen szakaszának megfelelően az iskolák megnyitására legkorábban júniusban kerül sor.

A kormányoknak meg kell győzniük a szülőket is

Az iskolák nyitásakor gyakran a szülők jelentenek problémát, akik aggódnak amiatt, hogy az iskolák az új koronavírus terjedésének helyévé válnak, és nem akarják kockáztatni a gyermekeket. Még Dániában is, amely a zárás után elsőként nyitott óvodákat és általános iskolákat, nem minden szülő értett egyet ezzel a megközelítéssel. Még egy petíció is volt, amelyet mintegy 30 000 szülő írt alá, akik ellenezték az iskolába való visszatérést, és nem tartották biztonságosnak. A Facebookon még egy csoportot is létrehoztak "Nem akarom, hogy gyermekem a COVID-19 tengerimalacának számítson", ahol megosztották véleményüket. Ennek ellenére iskolák nyíltak Dániában. Még mindig volt egy kis szülőcsoport, akik otthon hagyták gyermekeiket. Amikor az iskola megnyitásához közeledtek, csaknem 7000 fertőzött és 300 áldozata volt a COVID-19-nek.

Mit is jelent ez? Meg kell tanulnunk együtt élni másként kinéző új ellenségünkkel, alkalmazkodni az új körülményekhez, és keresni kell a működő megoldásokat - cégekben, iskolákban, üzletekben vagy sporthelyiségekben. Egyikünk sem mondhatja, hogy otthon várunk karácsonyig, és talán vége lesz. Ez korántsem biztos. Energiánkat arra kell összpontosítanunk, hogy olyan megoldásokat találjunk, amelyek akkor működnek, ha újra a legkritikusabb helyzetben kell maradnunk otthon, majd nagyon rugalmasan vissza kell térnünk a „mindennapi életbe”. Mert ez lehet az új valóságunk.