Anya korom óta úgy érzem, egész nap vártam. Naponta többször, és néha óránként is többször várok. Várom a baba felébredését, a baba elaludását, az étkezést, a hetvenkettedik lego-transzformátor megérkezését. Aztán megvárom, amíg a gyermekem választ egy könyvet, elhozza a könyvet, leül, és megnézi az összes képet. A legnagyobb adag türelemmel, amit én, Isten tudja, hol találok bennem, várom, hogy gyermekem elolvassa a könyvet. Aztán összeszorított fogakkal megvárom, amíg elmagyarázza nekem, hogy eredetileg egyáltalán nem ezt a könyvet akarta elolvasni! Az utcán rendszeresen várom az alacsony padlós villamost, a konyhában pedig megint a sárgarépát. Minden nap könyörgök egy kilincsért, és várom, hogy egy férfi hazajöjjön a munkából, és végre legalább egy gyereket átvegyen. Várok, várok, várok.

lehet

Néha el is akadok, hogy egyszerre több dologra várok! Akkor általában mindezek a dolgok egyszerre történnek! Nem csak nagyban megnehezíti a helyzetemet, de akkor is várom, hogy mindez elmúljon.

A legrosszabb dolog a gyermekeim fiziológiai szükségleteire várni, mint például az evés és az alvás. Ha őszintének kellene lennem, akkor a várakozásnak a kakilásra várása a legkülönlegesebb hely. Bízz bennem. Ha olimpiai fegyelem várna arra, hogy megválasszák a gyermek kakitását, akkor egyedülálló lennék - utoljára. Kakra várni nem az én emeletem. Mindhárom és fél év alatt, amikor édesanyám büszkén szólt hozzám, nem tudtam megtanulni megjósolni, hogy mikor és különösen milyen körülmények között történik az eset. Azt sem tudom megbecsülni, hogy milyen intenzitású lesz, és hogy az emberiség képes lesz-e talpra állni az esemény után. Védekezésemre azonban azt kell mondanom, hogy több kiváltó tényezőt azonosítottam, amelyek legalább egy kicsit felgyorsítják az egész folyamatot. Szóval nem kell ilyen sokáig várnom?

Adok legalább egy ellenőrzött darabot, amelynek funkcionalitását nem tudom garantálni, de ez mindenképpen a legjobban működik nekünk. (Igen, igen, tudom, hogy nem kért tanácsot, így talán sokan megsértődnek, és egyáltalán nem olvassátok el a többi szöveget.) A tanács: Tisztaság! Ez a kulcsa annak, hogy kiküszöböljük a hosszú várakozást a baba kakilására! A csecsemőnek tiszta pelenkát kell adni, és ideális esetben előre megfürdetni! Miért? Mert azért, hogy a legjobbat takarítsd? Napi várakozásom során észrevettem, hogy a tisztaság állapota egyáltalán nem természetes azoknak a gyerekeknek, akik tudják, miért. Ezért mindent megtesznek azért, hogy a lehető leggyorsabban visszatérjenek eredeti állapotukba, ami szokás szerint piszok és büdös. De egy dologra soha nem várom. Az egyetlen várakozási paradoxon a sejtes anya univerzumban. Kávé. Nem kell hideg kávéra várni. Ez magától történik és gyorsan kifejeződik.

TÖBB TÖRTÉNETET OLVASSA A TAVASZI RIKIKIBEN