Brüsszel/Amszterdam, 2020. január 6. (TASR/HSP/Fotó: TASR/AP-Peter Dejong)

politikusok

A migráció 2020-ban kulcsfontosságú kérdés lesz a holland politikában, annak ellenére, hogy a következő parlamenti választásokra csak 2021 márciusában kerülhet sor. Ezt hétfőn állította a DutchNews.nl hírszerver

A forrás szerint erre a lehetőségre a kormánykoalíciós pártok több tagja is felhívta a figyelmet az elmúlt karácsonyi ünnepek alatt.

A közelmúltban Hugo de Jonge, a Kereszténydemokrata Kihívás (CDA) miniszterelnök-helyettese és egészségügyi minisztere hozzájárult a bevándorlásról folytatott megbeszélésekhez. A múlt hétvégén az NRC Handelsbladnak adott interjúban támogatta a Hollandiába munkába érkező bevándorlók számának korlátozására irányuló terveket.

Megjegyzései a Nemzeti Statisztikai Ügynökség (CBS) által a migránsok számával kapcsolatos új adatok közzétételét követték. A CBS szerint az európai országokból érkező bevándorlás volt nagyrészt felelős a holland népesség növekedéséért.

De Jonge elismerte, hogy Hollandiának több készségre és munkavállalóra van szüksége, ezért továbbra is be kell fogadnia a migránsokat. Szerinte Hollandia "nagyon jól teljesít" a szolidaritás terén, ugyanakkor hozzátette, hogy ha ez a tendencia folytatódik, akkor "korlátoknak kell lenniük". Nem volt hajlandó pontos számokat megadni, ehelyett "célkitűzésről" beszélt. "Túl sok az engedély 80 000 migráns számára évente" - mondta.

A karácsonyi ünnepek előtt Mark Rutte miniszterelnök a Telegraafnak elmondta, hogy az emberek szabad mozgása az Európai Unión belül nyomás alatt áll, mert az Európa perifériáján lévő országok nem tudnak különbséget tenni a menekültek és a gazdasági migránsok között. "Meg kell állítaniuk a másik csoportot. Ha ez nem történik meg, akkor a schengeni egyezménynek biztosítania kell azt "- mondta Rutte, aki szerint 2020-ban a migráció áll majd a vita középpontjában Európában.

A CBS adatai szerint a bevándorlók a teljes holland népességnövekedésnek csak hat százalékát tették ki tavaly (132 000). Az újonnan érkezők többsége Lengyelországból származott, őket Németország és India követte.

A Koalíciós Keresztény Unió (CU), valamint az ellenzéki Szocialista Párt (SP) politikusai tavaly kijelentették, hogy megállapodást akarnak Hollandia és Lengyelország, Románia és Bulgária között arról, hogy ezekből az országokból hány és milyen munkavállalót szabad engedélyezni gyere dolgozni Hollandia területén. Ebben az összefüggésben a CU vezetője, Gert-Jan Segers emlékeztetett arra, hogy a holland ukránok helyettesítik a lengyeleket, a gyakran rossz körülmények között dolgozó lengyelek a hollandokat, a helyiek pedig elveszítik társadalmi juttatásaik egy részét.

Az EU-országokból érkező külföldi munkavállalók számának korlátozására irányuló javaslatok azonban ellentétesek a munkavállalók szabad mozgásával, amely az Unió egyik alappillére.