A jelenlegi energiarendszer a régiókból származó pénz hatalmas mértékű elvezetéseként működik, és korlátozza azok fejlődését. Nem csak azért, mert az energiafogyasztás feleslegesen magas, hanem azért is, mert a régiók energiájuk és üzemanyaguk nagy részét importálják. A nem megújuló erőforrások fejlődése és az éghajlatot destabilizáló hatása miatt a helyzet nem lineáris romlása várható. A régióknak tehát az energia alapvető átalakításának kihívásaival kell szembenézniük: saját ellenőrzésük alá kell vonniuk, fel kell számolniuk a hulladékot, és az optimális szükségletet helyi megújuló forrásokból kell fedezniük, tiszteletben tartva a környezet határait. Az ilyen irányú kísérleti kezdeményezések Szlovákiában fenntartható energetikai központok építésének szándékát jelenthetik a legkevésbé fejlett kerületekben.
Jelenlegi állapot
Az energia Szlovákiában hagyományosan olyan ágazatnak számít, amely meghaladja a helyi önkormányzatok kompetenciáit és koordinációs potenciálját. Ezért a legtöbb önkormányzatnak nincs személyi, pénzügyi vagy technikai kapacitása erre a kulcsfontosságú ágazatra, és az energia többnyire nem is a fejlesztési stratégiáik tárgya. Például a gazdasági és társadalmi fejlesztési programok általában nem is említik az energiát, ami éles ellentétben áll a lakosság sporttal vagy szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos átfogó fejezeteivel.
A helyi és regionális energia természetes fejlődése Szlovákiában - kevés kivételtől eltekintve - ezt tükrözi. A koordinálatlan energia sem lehet nem destabilizáló és dekapitalizáló tényező a helyi gazdaságban, az államháztartás és a magánpénzügyek nem hatékony, szétszórt és összehangolatlan felhasználásának hosszú távú oka, ugyanakkor kihasználatlan lehetőség a munkahelyteremtés szempontjából.
Intelligens regionális energia
Ha az energia stabilizálni kívánja a helyi gazdaságot, akkor a következő négy alapelvet szigorúan be kell tartani:
Az energetikai prioritások alkalmazása
Ezek a prioritások sorrendben: a végső energiaigény csökkentése -> hatékonyságnövelés -> megújuló energiaforrások (megújuló energia) felhasználása.
A rosszul meghatározott politikák és támogatási rendszerek ellentétes magatartást erőltetnek. Például az eddig nyújtott állami támogatások jelentős része a megújuló energiaforrásokból történő energiatermeléshez vezetett a túlzott energiafogyasztás fedezése érdekében.
A régiók energia-önellátásának növelése
A helyi energiaforrásoknak és a régióban előállított energiának elsősorban a helyi szükségleteket kell fedeznie. A szlovákiai gyakorlat gyakran ellentétes: a régiók lehetővé teszik a külföldi szervezetek számára, hogy profitáljanak a helyi erőforrások használatából.
Az energia feletti helyi irányítás elérése
Aki ellenőrzi és befolyásolja az energiatermelést és -elosztást, nemcsak az árakról dönt, hanem állandó jövedelemforrással is rendelkezik, és munkát biztosít az embereknek. (Az egyének és a helyi gazdálkodók részaránya a megújuló energiaforrásokból előállított energia termelésében Németországban akár tízszerese, mint a nagyvállalatoknál. Ez az ágazat 2013-ban több mint 371 000 munkahelyet teremtett Németországban. [1])
A környezeti korlátok tiszteletben tartása
A régióban az üzemanyagok és az energia termelésének és fogyasztásának teljes ciklusát a helyi viszonyokhoz kell igazítani, a jelenlegi gazdasági helyzettől függetlenül. A természetes határok túllépése természetesen jövőbeni problémák forrása lesz, amelyek megoldása sok pénzbe kerülhet. Jelenleg ez a helyi energia fő kihívása.
A jelenlegi energia intelligenssé alakítása hosszú távú verseny. Kitartást, tudást, tervezést, személyzetet és pénzt igényel. Az intelligens energiát állandó politikai prioritásként kell felvenni a régiók számára, amelyekre nem vonatkozik a négyéves választási ciklus.
A régióknak fokozatosan, apró, átgondolt lépésekben kell elindulniuk. Az intelligens regionális energia fejlesztésének pontos, bár nem elégséges feltétele a pontos és folyamatosan naprakész információ, amelyen a helyi energiafejlesztés világos koncepciójának kell alapulnia.
A régiónak továbbra is képzett személyzetet kell létrehoznia és fenntartania annak következetes végrehajtásának és rendszeres frissítésének biztosítása érdekében. Egy ilyen csapatnak megfelelő mandátumokat, kompetenciákat és pénzügyi fedezetet is biztosítani kell. Az intelligens regionális energia kiépítésének legfontosabb elemeit a 2. ábra mutatja. 1. Ezeket az elemeket egyenértékűnek kell tekinteni, és legtöbbjüket hosszú távon és egyidejűleg kell elvégezni.
ÁBRA. 1 A természetes energia koordinált rendszerré alakításának folyamata
Példák
Güssing (Ausztria)
A csaknem 4000 lakosú Güssing városa az azonos nevű kerületben található, Ausztria délkeleti részén, Burgenland szövetségi államban. Ezt a kerületet régóta az állam gazdasági perifériájának tekintik. Az osztrák kormány a vasfüggöny leomlása előtti elhelyezkedése miatt keveset fektetett be más régiókhoz képest.
A kerületnek nem volt autópálya vagy vasúti összeköttetése az ország többi részével, nem voltak nagyobb vállalkozások és a lakosság több mint 70% -a távoli városokba ment dolgozni, nagy részük Bécsbe. A kerületben elhanyagolták az infrastruktúrát és az elégtelen szolgáltatásokat.
1990-ben a güssingi városi tanács megújuló energiákon alapuló energia-önellátási stratégiát fogadott el. A házon belül megvalósított és átgondolt beruházások által támogatott ambiciózus energiaprogram az egykor lemaradt Güssinget a modern osztrák energia zászlóshajójává tette 20 év alatt. (A szerkesztő megjegyzése: ezzel a témával már foglalkoztunk a TZB Haustechnik 4/2013. Sz. Számában)
Miután az épületek összes energiafogyasztása radikálisan, mintegy felére csökkent, megkezdődött a megújuló energiaforrásokból előállított saját létesítmények építése. Ma energiatermelésük meghaladja a helyi keresletet. Ha egykor az elfogyasztott energia és üzemanyagok importja a város bevételeinek jelentős részét elnyelte, akkor ma a helyi üzemanyagok és energia előállításának köszönhetően 14 millió Évente € a helyi gazdaságban.
Az innovatív energiaprojektek több tucat új kis- és középvállalkozás létrehozását ösztönözték, amelyek több mint ezer munkahelyet biztosítanak. A turizmus új generációja született a régióban - turisták százai érkeznek hetente Güssingbe, hogy érdekes energetikai létesítményeket és azok kombinációit nézzék meg.
Minden energiaprojektnek megvan a maga oktatási eleme, és kapcsolódik egyetemek tudományos kutatóintézeteihez és kutatóintézeteihez.
Reinhard Koch, a güssingi energiakoncepció megalkotója szerint hasonló modell megvalósítható, bárhol is állnak rendelkezésre megújuló energiaforrások. Ezt megerősítik számos más önkormányzat és régió példái több EU-országból.
Poľana régió
2014-ben a Poľana környéki négy kistérség energetikai elemzése érdekes eredményeket hozott. Ezek a mintegy 1100 km 2 területen fekvő kistérségek 42 62 000 lakosú települést tömörítenek.
Az egyikükben - az északi Podpoľany kistérségben (MR) - 10 település található 168 km 2 összterülettel és 5.807 lakossal (2013).
Mivel az MR-ben nincs fő ipar és nincsenek nagy gazdaságok, szinte az összes energiafogyasztás az építőiparban koncentrálódik (a közvilágítás bekerült az elemzésekbe, de a közlekedés nem volt benne) [2].
Az MR összes lakó-, közigazgatási, iskolai, orvosi és kereskedelmi épületében (beleértve a közvilágítást is) 2013-ban a fűtésre, a melegvíz-előkészítésre és az elektromos berendezések üzemeltetésére fordított összes energiaigény több mint 131 ezer MWh volt.
A fűtési és melegvíz-előállítás energiaigényének az új és jelentősen felújított épületekre vonatkozó építési jogszabályokban meghatározott szintre történő optimalizálásával, 2016. január 1-jétől az elektromos készülékek működésének ésszerűsítésével és a közvilágítási rendszerek korszerűsítésével az MR teljes energiamegtakarítása majdnem 96 000 MWh, t. j. több mint 73%. A másik három értékelt MR hasonló megtakarítási potenciállal rendelkezik.
Noha az MR nem gáztüzelésű, és a fűtési és melegvíz-előállításhoz szükséges tüzelőanyagok jelentős részét helyi forrásból származó fa alkotja (2. ábra), az importált energiaforrások számított éves igénye fejenként 643 euró, azaz. j. összesen 3,8 millió € (3. ábra). Ez egy hatalmas összeg, amely haszon nélkül évente kiszökik a helyi gazdaságból. Ezért kiemelkedő fontosságú az a kérdés, hogy a régió energiaellátó lehet-e.
ÁBRA. 2 Energy mix MR Severné Podpoľanie (2013)
Az MR severná Podpoľanie három megújuló forrás (napenergia, biomassza és hőszivattyúkkal előállítható alacsony hő) potenciáljának elemzése megerősítette, hogy ha a régió felhasználhatná megtakarítási potenciálját, az energiaszükségletet ezek kombinálásával fedezheti.
ÁBRA. 3 Pénzszivárgás az üzemanyag- és energiaimportra
A három megújuló energia együttes potenciálja meghaladja az optimális éves energiaigényt az építőiparban (ideértve a közvilágítást is), már figyelembe véve a biomassza fenntartható használatát biztosító korlátozó feltételeket (4. ábra).
ÁBRA. 4 Megtakarítások és megújuló erőforrások lehetősége MR severné Podpoľanie-ban (2013)
Hasonló eredményeket kaptunk három másik kistérség elemzésével Poľana környékén. Ennek ellenére (és a Föld Barátai-CEPA egyesület többéves erőfeszítései) még nem sikerült struktúrát létrehozni a regionális energia szisztematikus koordinációjához az önkormányzatok szintjén.
A szabályozás fontossága
Az intelligens energia egyik alapelve a környezet határainak tiszteletben tartása. Ez különösen a biomassza és a vízenergia energiafelhasználására vonatkozik.
A fa energiafelhasználásának szabályozásának fontosságát az ábra grafikonjai bizonyítják. Ezek a grafikonok szintén éles ellentétet mutatnak a jelenlegi gyakorlat és ez az elv között.
Az SHMÚ statisztikái azt mutatják, hogy a fa felhasználása a Szlovák Köztársaságban energiafelhasználásra 2005 és 2014 között akár 70% -kal nőtt, míg a fogyasztás drámai módon csak a nem ipari égetési ágazatban nőtt (iskolaépületek, orvosi létesítmények, önkormányzati irodák stb.) ), valamint 50 MW-nál nagyobb teljesítményű nagy fűtőművekben és erőművekben. Hatalmas állami támogatásokat, köztük uniós forrásokat céloztak meg ezekre az ágazatokra. Más ágazatokban a fa energiafogyasztása stagnált vagy csak kissé növekedett (5. ábra).
ÁBRA. 5 Fa felhasználás a Szlovák Köztársaságban energiafelhasználásra (SHMÚ, 2016)
A bioenergia iránti mesterségesen stimulált kereslet az erdőterületen végzett fakitermelés gyors növekedésében mutatkozott meg. Az elmúlt 20 évben (1994 és 2014 között) az erdőgazdálkodás 92% -kal nőtt, míg az erdőterület területe nem változott (6. ábra).
ÁBRA. 6 A fakitermelés fejlesztése a Szlovák Köztársaságban (NLC; Összefoglaló információk a Szlovák Köztársaság erdőinek állapotáról, 1990 - 2015)
Fenntarthatósági kritériumok
A faalapú tüzelőanyagokból előállított energiára vonatkozó nemzeti fenntarthatósági kritériumok előkészítése részeként a Föld Barátai-CEPA azt javasolta, hogy a bioenergia-projektek állami támogatását négy kritériumnak való megfeleléshez kössék [3]. Az első két kritérium célja a fából előállított energia hatékony felhasználásának biztosítása, a második két kritérium az üzemanyagok és a faalapú energia termelésének hosszú távú stabilizálására vonatkozik:
• 1. kritérium: az épületek fűtéséhez szükséges energia minimális energiahatékonysági osztálya,
• 2. kritérium: A faalapú bioenergia-üzem garantált minimális névleges hatékonysága,
• 3. kritérium: Az üzemanyag- és energiatermeléshez használt alapanyagok eredetének igazolása,
• 4. kritérium: A fa energiafelhasználási potenciáljának regionális fenntarthatóságának garantálása (beleértve a fa kitermelésének helye és annak energiafelhasználása közötti maximális szállítási távolságot is).
Perspektíva
Törvény 2015. decemberében 336/2015 Coll. a legkevésbé fejlett kerületek támogatásáról [4]. A törvény szabályozza a speciális támogatás nyújtásának feltételeit, rendszerét és formáit azoknak a körzeteknek, amelyekben a regisztrált munkanélküliségi ráta régóta meghaladja a szlovák átlag 1,6-szorosát.
A különleges támogatás megszerzésének feltétele az érintett körzet fejlesztésére vonatkozó cselekvési terv jóváhagyása a Szlovák Köztársaság kormánya részéről. Ennek nemcsak a foglalkoztatás növelésére vonatkozó konkrét terveket kell tartalmaznia, hanem olyan szisztémás intézkedéseket is, amelyek megteremtik a jövőbeni foglalkoztatás növekedésének feltételeit és enyhítik a magas munkanélküliség következményeit.
A kormány 2016 februárjában jóváhagyta az első ilyen cselekvési tervet a Kežmarok körzetre vonatkozóan [5]. A kerületi szintű szisztémás intézkedések részeként a Fenntartható Energiaközpont (CUE) létrehozásának támogatását is jóváhagyták. Fontos érvek ennek a tervnek a kerületi fejlesztési cselekvési tervbe történő felvétele mellett többek között a Poľana-i energetikai elemzések következtetései, valamint az osztrák önkormányzatok energetikai és gazdasági eredményei voltak, amelyeket a helyi energia összehangolása révén értek el.
A CUE szerepe az lesz, hogy kapacitásokat és feltételeket teremtsen a kerület összehangolt megközelítéséhez az energia-önellátás, az energiamegtakarítás és a megújuló energia felhasználásának növelése érdekében. A CUE elemző tevékenységeket, oktatást és képzést végez, információs rendszert hoz létre, kidolgozza a kerület alacsony szén-dioxid-kibocsátású stratégiáját és biztosítja annak fokozatos végrehajtását.
Hasonló intézkedések tükröződtek a rimaszombati, rozsnyói, szabinovi és szvidníki körzetek akcióterveiben, amelyeket a kormány 2016-ban hagyott jóvá. A legkevésbé fejlett kerületek támogatásáról szóló törvény tehát lehetőséget kínált az intelligens helyi energia összehangolt fejlesztéséhez szükséges kapacitások megteremtésére is.
Következtetés
A regionális energia területén Szlovákiában jelenleg alkalmazott gyakorlat nem felel meg az intelligens energia kritériumainak, és a természetes fejlődés jellegét elsősorban a támogatási rendszerek befolyásolják, nem pedig a szisztematikus hosszú távú tervezés. Ez a feltétel nem kívánatos, és változtatni kell rajta.
Ha a törvény felhasználható a legkevésbé fejlett kerületek támogatására és a helyi energia összehangolására az energiaellátás irányába, Szlovákiában hamarosan lehetnek olyan kerületeink, amelyek a nyugat-európai országok sikeres régióinak nyomdokaiba lépnek. Örvendetes, hogy a jogszabályok ilyen teret nyitnak a legnagyobb problémákkal sújtott kerületekben. Bennük az energia jelenlegi spontaneitásának következményei a legsúlyosabbak.
A kerületek fő kihívásai között szerepel a minőségi személyzet felvétele a feltörekvő energetikai központokba és a tervezés alárendelése az intelligens regionális energia alapelveinek. Különös figyelmet kell fordítani a helyi megújuló energiák - különösen a biomassza - felhasználásának megfelelő szabályozására, hogy a megújuló energiák hatása hosszú távon fenntartható legyen. Ezek szintén érdekes kihívások a műszaki egyetemek, hallgatóik és diplomások számára.
Irodalom
1. O’Sullivan, M. - Edler D. - Bickel P. - Lehr U. - Peter F. - Sakowski F.: Megújuló energiából származó bruttó foglalkoztatás Németországban 2013-ban. Német Szövetségi Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium, 2014.
2. Zamkovský J.: Energia koncepció a Severné Podpoľanie kistérséghez. A Föld barátai-CEPA, 2014.
3. Zamkovský J. és mtsai: A biomassza céltudatos és hatékony felhasználása, helyzetdokumentum. A Föld barátai-CEPA, 2016.
4. 2015. november 11-i sz. 336/2015 Coll. a legkevésbé fejlett kerületek támogatásáról és egyes törvények módosításáról.
5. Akcióterv a Kežmarok körzet fejlesztésére. A Szlovák Köztársaság Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztériuma, 2016. február 10.
Szöveg: Juraj Zamkovský
A szerző a Föld Barátai-CEPA polgári egyesületet képviseli, Fr. tól től.
Képek: a szerző archívuma
Illusztrációfotó: HERZ, p. r. ról ről.
A cikk a TZB Haustechnik 1/2017 magazinban jelent meg.