Juraj Procházka Juraj Séta
Kína nagy erőfeszítéseket tesz az űrkutatás terén, amelyet siker koronáz. Miután az űrhajósokat a Föld pályájára küldte, majd később a Tiangong 1 egyszerű pályaállomáson tartózkodtak, a Long March hordozórakéta a Föld gravitációs határain túlra célzott.
A Hold körüli pályára indította a Chang’e 3 űrhajót, amely december 14-én, közép-európai idő szerint 14: 11-kor halkan landolt természetes szinuszunk felszínén a Sinus Iridium régióban. Fedélzetén volt az első kínai holdjáró, a Jade Rabbit (kínai jachu), amely december 16-án sikeresen elindult a holdfelszín felmérésére. A mintegy 120 kg súlyú hatkerekű rover fedélzetén van egy felületi érzékelésre szolgáló kamerák mellett két mechanikus kar is, amelyekkel a holdkőzetbe fúródhat, és elemzés céljából megszerezheti a mintáit.
Napelemek hajtják, amelyekkel 200 méter/óra sebességet tud fejleszteni. A Jade Rabbit élete a tervek szerint 3 hónap lesz, míg a Chang’e 3 szondának legfeljebb egy évnek kell lennie.
A Yutchu holdjáró (fent) modellje és annak első méterei a Hold felszínén. Fotó: iHned.cz
Yutchu 37 éve az első holdjáró, amely áthalad a Hold felszínén. Az első Lunochod 1 nevű holdrobotot a hónapra a Luna 17 szovjet űrhajó dobta piacra 1970 novemberében. Állítólag ez válasz volt az amerikai Apollo programra. A szovjetek kifinomultabbnak mutatták be kísérletüket, mint az űrhajósok Holdra küldése, mert állítólag ugyanazokat az eredményeket érték el, anélkül, hogy emberi életet kockáztattak volna, és sokkal olcsóbban. Természetesen "savanyú szőlő" reakció volt.
Ennek ellenére a Lunochodok kivételesen tökéletes robotjárművek voltak a maguk idejében (1973 januárjában a Lunochod 2 következett). Kevéssé ismert, hogy módosított változatukat a szovjetek még a csernobili atomerőműben bekövetkezett baleset következményeinek felszámolása során is használták.
Kína már elárulta, hogy 2017-ben szondát tervez küldeni a Holdra, amely kőzetmintákat szállít a Földre, és az egész program az űrhajósok Holdra küldésével fog végződni. Középtávon még Kína is állandó tudománybázist akar építeni a Holdon, amelyet a gonosz nyelvek szerint katonai célokra kellene felhasználni.
Az űr katonai felhasználását tiltó nemzetközi törvényektől eltekintve az ilyen jelentéseket nem kell túl komolyan venni, és nincs ok pánikba esni Kína űrkutatásban elért előrelépése miatt. Elég felismerni, hogy Kína ma azon a szinten van, amelyet az USA és Oroszország több mint negyven évvel ezelőtt ért el.