2010. július 1-je óta felváltottuk a jogszabályokban bevezetett személyes gondoskodást.
Ezt követően néhány törvényt közvetlen összefüggésben módosítottak, de néhányat, ahol egyértelműbb szabályozásra lenne szükség, még mindig nem módosítják.
1. Fő törvény - Családtörvény sz. 36/2005. Coll. módosítva (ZoR) a) A szülői jogok gyakorlása mindkét szülőt illeti, kivéve, ha a szülői jogok gyakorlását korlátozták, felfüggesztették vagy a szülőt megfosztották a szülői jogoktól. b) A személyes gondoskodás nincs meghatározva sehol a ZoR-ben - a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szülők közül melyik fog a gyermekkel egy háztartásban élni, személyesen vigyázni rá és eldönteni rutinügyeit. c) 24. § (4) bekezdés 4 A ZoR egy bekezdés a ZoR-ben az SOS-ról 2010.7.1-től: "Ha mindkét szülő jogosult a gyermek nevelésére, és ha mindkét szülő érdeklődik a gyermek személyes gondozása iránt, akkor a bíróság megbízhatja a gyermeket mindkét személy váltakozó gondozásával. szülők, ha ez érdeke Ha a gyermek szülei közül legalább az egyik beleegyezik a személyes gondozás váltakozásába, a bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy a váltakozó személyes gondoskodás a gyermek érdekeit szolgálja-e. "
A gyermek váltakozó gondozásra bízása azt jelenti, hogy a gyermeket gondozásra bízzák felváltva az egyik és a másik szülővel egy meghatározott ideig. A gyakorlatban leggyakrabban egy hét/hét, de bármilyen más gyakoriság lehet (kisgyermekeknél általában rövidebb, idősebb gyermekeknél hosszabb).
2. Előfordulhat, hogy egy gyermeket elővigyázatosságból az SOS-ra is bíznak. a) a 76. § (4) bekezdése megengedi. 1., levél b) pontja 2011-től: ideiglenes intézkedésként a bíróság elrendelheti a feleket, hogy a gyermeket váltott személyes gondozásba helyezzék át. 3. Az állami ellátásokról szóló törvények a következők: a) törvény. 571/2009 Coll. a szülői támogatásról szóló, 2011-től későbbi rendeletekkel (ZoRP) módosítva
- A szülői támogatás meghatározása: A szülői támogatás olyan állami szociális juttatás, amellyel az állam hozzájárul a jogosult személyhez a 3 éves (vagy 6 éves) életkorig tartó gyermek megfelelő ellátásának biztosításához, havonta 203,20 euró összegben 2014-ben. .
- 3. bek. 5 ZoRP: Ha egynél több jogosult gondozza megfelelően ugyanazt a gyermeket, akkor csak egy, a megállapodásuk szerint kijelölt jogosult jogosult szülői támogatásra. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a bíróság a kiskorú gyermeket egy külön szabályozás alapján mindkét szülő alternatív személyes gondozására bízza, vagy a bíróság egy speciális rendelet szerint jóváhagyja a szülők megállapodását.
- Ha a szülők (jogosultak) nem értenek egyet, a bíróság, ill. a gyermek körülményeit szabályozó határozat rendelkező részében, de főként e kisgyermekek esetében az SOS megállapodás alapján történik, ahol a szülők is megállapodnak a DP-ben.
b) törvény. 600/2003 Coll. gyermekpótlékért (ZoPD) 2014. 1.2.1-től
- A gyermek után járó támogatás meghatározása: A támogatás olyan állami szociális juttatás, amellyel az állam az eltartott gyermek neveléséért és fenntartásáért járul hozzá a jogosult személyhez, 2014-ben havi 23,52 EUR összegben folyósították.
- 2. bek., Par. 5 ZoPD: Ha a bíróság kiskorú gyermeket bíz meg mindkét szülő váltakozó személyes gondozásával, vagy ha a bíróság jóváhagyja a szülők megállapodását, amely szerint a gyermeket mindkét szülő váltakozó személyes gondozásával bízzák meg, a pótlékot és a pótlék kiegészítését a jogosultaknak fizetik az a személy, akihez a kiskorú gyermek pótlékkal és pótlékkal egészült ki, mindkét szülő felváltva személyes gondozásában vagy a szülői megállapodás jóváhagyása előtt, ha a kiskorú gyermek szülei írásban nem értenek egyet a jogosult személy megváltoztatásával.
- Ha azok a szülők, akikre a gyermeket a személyes gondozás váltakozásaként bízták meg, írásban megállapodnak a támogatás és a pótlékkiegészítés váltakozásáról, a szülők mindegyike igényelheti a támogatást és a pótlékkiegészítést legalább hat egymást követő naptári hónapra. .
c) törvény. 599/2003 Coll. az anyagi szükségekben való segítségnyújtásról 2013-tól
- Az anyagi szükségletben nyújtott segítség állami haszon az anyagi szükségletben. Anyagi szükséglet olyan helyzet, amikor a háztartás tagjainak e törvény szerinti jövedelme nem éri el a külön rendelettel megállapított létminimumot, és a háztartás tagjai nem tudnak vagy nem tudnak dolgozni, vagyonokat gyakorolni, jogokat gyakorolni, jövedelmet biztosítani vagy jövedelmet növelni .
(1) E törvény alkalmazásában a háztartás együttesen értékelt természetes személyekből (a továbbiakban: háztartás tagjai) áll, akik:
b) férj és feleség,
c) a házban velük élő férj, feleség és eltartott gyermekek,
d) a háztartásban velük együtt élő szülők és eltartott gyermekek,
(2) Ha a gyermeket megemlítették az (1) bekezdés levelében. c) és d) a bíróság mindkét szülő alternatív személyes gondozására bízta, és bírósági határozaton vagy a szülők bíróság által jóváhagyott megállapodásán kell alapulnia
- a) felváltva mindkét szülő gondozásában, egy naptári hónapig,
- 1. az egyik szülőnek az adott naptári hónapban kevesebb mint 12 naptári napnak kell lennie, ezt a gyermeket a háztartás tagjának kell tekinteni abból a célból, hogy anyagi szükség esetén segítséget nyújtson annak a szülőnek, akinek egy napnál több napja van a vonatkozó naptárban hónap,
- 2. minden szülőnek legalább 12 naptári napnak kell lennie a vonatkozó naptári hónapban, ezt a gyermeket a háztartás tagjának kell tekinteni abból a célból, hogy anyával együtt anyagi szükségben segítséget nyújtsanak, és a következő naptári hónapot a család tagjának. a háztartás anyagi szükségben történő segítségnyújtás céljából az apjával együtt; az (1) bekezdés a) pontjában említett együttélés feltétele a háztartásban A c) és d) pontokat mindkét szülő ebből a célból teljesítettnek kell tekinteni,
- b) egy vagy több egymást követő naptári hónapon keresztül, egy szülő gondozásában, ezt a gyermeket a háztartás tagjának kell tekinteni abból a célból, hogy anyagi szükségben segítséget nyújtson annak a szülőnek, akinek gondozásában őt gondozni kell. abban a naptári hónapban vagy hónapokban.
4. Anyai ill. szülői szabadság és pénzbeli ellátás (szülési) a) A Munka Törvénykönyve (ZP) szerint apa és anya egyszerre mehetnek MD/RD-be (szabadság a munkából) (nem kell ugyanabban a háztartásban élniük)
(1) A nő a szüléssel és az újszülött gondozásával összefüggésben 34 hetes szülési szabadságra jogosult. Egyedülálló nőnek 37 hetes szülési szabadság jár, és annak a nőnek, aki egyszerre két vagy több gyermeket szült, 43 hetes szülési szabadság jár. Az újszülött gondozásával összefüggésben a férfit a gyermek születésétől kezdve ugyanolyan mértékben jogosult szülői szabadságra is, ha gondozza az újszülöttet.
(2) A gyermek gondozásának elmélyítése érdekében a munkáltató köteles szülői szabadságot megadni annak a nőnek és férfinak, aki ezt kéri, a gyermek hároméves korának betöltéséig.
b) Mindkettő pénzbeli ellátásban is részesülhet (ha megfelelnek a társadalombiztosítási törvény feltételeinek - mindegyiket külön értékelik), de nem egyidejűleg.
- Törvény 49. §. 461/2003 Coll. a társadalombiztosításról szóló későbbi rendeletekkel módosított
(1) Az a másik biztosított, aki a gyermeket gondozásba vette és gondozza ezt a gyermeket, szülési szabadságra jogosult a gyermek gondozásba vételének napjától számított 28 héten belül az anyasági jogosultsághoz való jogtól kezdve. Egy másik magányos biztosított, aki gondozásba vett gyermeket gondoz, szülési szabadságra jogosult a szülési szabadsághoz való jogot követő 31 héten belül, és egy másik biztosított, aki két vagy több gyermeket gondozott, és legalább kettőjüket gondozta. szülési szabadságra jogosult.a szülési szabadságra a szülési jogosultság dátumától számított 37 hét. Egy másik biztosított jogosult szülési szabadságra a gyermek hároméves koráig, ha a gyermek gondozásba vétele előtti utolsó két évben legalább 270 napig volt biztosított.
(2) Egy másik biztosított, aki gyermek felügyeletét átvette, az
d) a gyermek édesapja a gyermek anyjával egyetértésben legkorábban hat héttel a szülés után, és az anya nem kap anyasági vagy szülői támogatást,
Úgy gondolom, hogy a kifejezettebb jogszabályok hasznosak lennének.
6. törvény. 595/2003 Coll. a jövedelemadóról (ZoDP) - adóbónusz a) Az adóbónusz: Az az összeg, amellyel az adózó számára csökkentik a jövedelemadót. Adókedvezményként vagy adókedvezményként értelmezhetjük annak, aki megkapja, természetesen a meghatározott feltételek teljesülése után (a feltételeket a ZoDP határozza meg). b) 33. § (4) bekezdés 4 ZoDP: Ha a (2) bekezdésben említett gyermeket (gyermekeket) a háztartásban több adózó támogatja, csak az egyikük igényelheti az adóbónuszt. Az (5) bekezdés rendelkezésének alkalmazásakor az egyik adófizető az adóidő egy részében az adóidő egy részét alkalmazhatja az összes eltartott gyermekre, a fennmaradó részt pedig a többi adóalanyra. Ha egynél több adózó teljesíti az adóbónusz alkalmazásának feltételeit, és ha másképp nem állapodnak meg, akkor az összes eltartott gyermek után járó adókedvezményt anya, apa, más jogosult sorrendjében alkalmazzák vagy adják meg.
A fenti szabályozás megoldatlan és diszkriminatív.
Megfelelő megoldás lehet az, ha kiigazítja, hogy az időszak egy részét az anya kapja meg, és ugyanezt az részt az apa, mert a házastárs már megkapja az adóbónusz (az év egy része) és egy feleség egy részét hogy megkapják az év egy részét, de nem kaphatják meg egyszerre.
7. sz. Állandó lakóhelyről szóló törvény 253/1998 Coll. a polgárok tartózkodási helyének bejelentésére vonatkozó későbbi rendeletekkel (ZoHPO) módosítva a) 3. bek. 1 ZoHPO: Állandó tartózkodási hely az állampolgár szokásos tartózkodási helye a Szlovák Köztársaság területén. Egy állampolgárnak egyszerre csak egy állandó lakóhelye van.
Megoldatlan szabályozás az SOS-ban célszerű lenne két állandó tartózkodást engedélyezni az SOS-ban egy állandó lakóhely kivételével.
JUDr. Eliška Mančíková
E-mail: Ezt az e-mail címet a spamrobotok ellen védjük. A megtekintéshez a JavaScript telepítése szükséges.