A torna világának újabb részletes és szemléltető hozzájárulása. A ma leírt gyakorlat visszagörgetés. A szemléltető képek mellett rövid videókat is talál a cikkben a még jobb ötlet érdekében.

A technika leírása

Az állványról húzza hátra az alkarokat és a tenyereket (1. ábra), csúsztassa be a guggolásba (2. ábra), kerek hengeres helyzetben dőljön hátra (3. ábra), és hátra gördüljön (1. ábra). 3). 4).

A kerékpár elmozdulása a kerék mozgásának elve szerint egy erőpárral valósul meg, míg a test felső része aktív mozgást végez hátra és lefelé, az alsó pedig előre és felfelé. A jobb-bal forgástengely a testrész közepén található. Ezt követi egy átmenet a felszín alatti vizek helyzetén keresztül (5. ábra), amely a kazán visszafelé történő megvalósításának legproblémásabb pillanata. Ennek kezeléséhez megfelelő lendületet kell elérni a hátrafelé irányuló forgási mozgásban. A növekvő nyomás a hajlított nyaki gerincbe, amikor a nyakra és a fejre gördül, a testgyakorló megkönnyíti a karok támasztó munkáját.

Ennek eredményeként a testtömeg átkerül a fejről a tenyérre (6. ábra). A kazán utolsó fázisa visszafelé a guggolás támaszára való áttérés (7. ábra), a végső helyzet pedig a állvány (8. ábra).

edzés

Képzési eljárás

A kazán tényleges hátrafelé történő megszerzésének első lépése a funkcionális előfeltételek megteremtése a fej helyzetének átmenetének kezeléséhez. Ez a felső végtag nyújtók szilárdságának megfelelő fejlesztése a karok tartó munkájához. Ez lehet például 10 fogantyú a térdelő vagy mozgásszervi mozdulattól a kézen a guggolásból.

A mozgás előfeltétele a műszakilag helyesen végrehajtott borulás.

A következő lépés a kazán hátsó részének második részének speciális kiképzése t.z. átmenet a fekvéstől a guggolás támaszáig (5.6,7. ábra) megvilágított körülmények között, amelyhez lejtős párna vagy segítség használható.

Az edző csípőjénél fogva megemeli a testedzőt, és így csökkenti a nyaki gerinc terhelését. Ugyanakkor segít a testtömeg átadásában a fejből a kézbe. A karmunka összetettsége miatt ezt a külön, elemző eljárást igényli.

A leggyakoribb hibák és azok kiküszöbölése

  • lassú visszafelé esés és az ebből fakadó alacsony dinamika a hátramenetben. Ennek oka a test visszaszorításának alacsony hatékonysága. Vizuálisan ez a hiányosság a sarkán ülve nyilvánul meg. A gyakornok kiküszöböli a hibát, ha az esés során növeli a nyomást
  • késői érintés a fej mögött lévő szőnyegen lévő kezekkel és elégtelen súlyemelő tevékenységük. Ezt a hiányosságot kiküszöböli, ha fokozott hangsúlyt fektetnek a gyors tapintásra, amely a tenyérnek a padba történő közvetlen nyomásával jár.
  • érintse meg a tenyér nem megfelelő elhelyezését a szőnyegen, például az ujjak hátrafelé mutatnak a mozgás irányába vagy oldalra a fejtől. A jobb érintés az ujjakkal előre, azaz a vállakig tart. Jó, ha a testedzőt a fején lévő hüvelykujjak helyzetébe "alsó" helyzetbe orientáljuk, míg a kisujjak "ki" helyzetbe kerülnek.

A kazán hátrafelé történő javításának fázisában, A koordináció fejlődésére gyakorolt ​​hatás kiemelése érdekében célszerű különféle változatokat bevonni az akrobatikus képzésbe. A változékonyság alapja a kazán előkészítő és utolsó részében bekövetkező változások. A leggyakrabban használt lemez a lejtő után hátrafelé, az alsó végtagok a guggolás helyzetén keresztül a guggolás helyzetébe nyúlnak ki.

Távol állunk a lépéstől

A legigényesebb a visszafordulás változata a kézálláshoz,

amely hosszabb felkészülést igényel. Megvalósítása gyors hátraesést igényel, és fekvő helyzetbe gördül egy későbbi dinamikus kartartóval, amely a csípő emeléséhez kapcsolódik az érintés helye felett (3,4. Ábra). Mivel a testedző testének az állványhoz való támasztása a felső végtag ablaktörlők jelentős erejét igényli, az első kísérleteket tanácsos segítséggel végrehajtani - A segítő oldalra áll a testedzőtől.

Amikor a testgyakorló hanyatt fekvő helyzetbe kerül, felülről és alulról függőlegesen fogja szorosabb combját, és segít a testet a kezén lévő állványra mozgatni.