később

Évente a szülők milliói világszerte döntenek arról, hová írják be gyermeküket az általános iskolába, és kiválasztják a gyermeküknek megfelelő iskolát. Néhányuknak azonban még ennél is nehezebb dilemmája van: meg kell-e engednem a gyermekemnek a tankötelezettség elhalasztását?

Az idő haszna meghatározhatja a gyermek sikerét és elégedettségét

Thomas Dee a Stanford Egyetemtől és Hans Henrik Sievertsen a Dán Nemzeti Társadalomkutatási Központtól tanulmányt készített Az idő ajándéka címmel. Korai iskoláskor és mentális egészség. Az eredmények szerint a gyerekeknek nem kell sietniük az iskolába. Megállapításaik szerint még az iskolakezdés kis késése is jobb iskolai eredményeket és később jobb anyagi jövedelmet eredményezhet.

Számos tanulmány megerősítette, hogy a később iskolát kezdő gyermekek jobb kognitív képességekkel rendelkeztek, ami a matematika, az olvasás és a standardizált tesztek jobb eredményeit is megmutatta. A tudósok szerint ezek az iskolára kész gyerekek jobban gazdagodhattak, mint a fiatalabb gyerekek. A tudósok nem javasolják, hogy ezt az "idő ajándékát" csak a szociálisan hátrányos helyzetű családokban élő gyermekek számára használják.

Megjelent a sportban is néhány hónapos különbség a gyermekek között, mint jelentős előny, amely nem az idősebb gyermekek számára nyújtott rövid távú, hanem egész életen át tartó juttatást. A kivételes könyvben Malcom Gladwell leírja azt a megállapítást, hogy Kanadában az év első 3 hónapjában (január, február, március) született gyermekek csatlakoztak a hokicsapatokhoz. Ez azt jelentette, hogy nemcsak fizikailag voltak legfejlettebbek, hanem a beiratkozás szempontjából is a legidősebbek. Eleinte csak néhány hónappal idősebbek voltak, és csak akkor váltak el más gyerekektől, akik szintén profi játékosok akartak lenni, de ez az idő végül meghatározónak bizonyult. Születési dátumuknak köszönhetően ezek a gyerekek jobb edzőkhöz jutottak, jobb csapattársakkal, több edzési órával és összehasonlíthatatlanul több mérkőzéssel játszottak. Ők lettek a legjobbak legjobbjai annak a kis előnynek köszönhetően, amely gyerekként találkozott velük.

A 2006-os felmérés ugyanerre a következtetésre jutott, és arra a következtetésre jutott, hogy a 2006-os németországi FIFA-világbajnokságra bejutott labdarúgók döntő többsége szintén az év első hónapjaiban született.

Erre a jelenségre először Roger Bransley pszichológus hívta fel a figyelmet. Mint maga beismerte: "A pszichológiával foglalkozó évek alatt még soha nem találkoztam ilyen erős hatással." Bransley azt állítja, hogy ilyen aszimmetrikus koreloszlás létezik, ahol 3 dolog van: kiválasztás, képességek és különféle tapasztalatok szerinti felosztás.

"Ha már korán eldönti, ki a jó és ki nem, ha elkülöníti a tehetségeseket a tehetségektől, és megengedi, hogy a tehetségek magasabb szinten szerezzenek tapasztalatokat, akkor végső soron óriási előnyt biztosítanak a megszületett emberek egy kis csoportjának legközelebb a határidőhöz "- magyarázza a kivételes Malcom Gladwell, mivel a születési dátum néhány hónapos eltérése azt eredményezheti, hogy egy nap sikeres sportolóvá váljon, vagy sem.

Szeretjük azokat a dolgokat, amelyekben jók vagyunk

Anders Ericsson svéd pszichológiai professzor, aki az említett futballistákon végzett kutatásokat, ezt állítja a siker csak minimális tehetség. Szerinte a tehetség egy túlértékelt dolog. Az emberek által elért összes siker, akár a sportban, akár a gazdaságban, akár a sebészetben, nem született, hanem órákon át tartó, hosszú évek munkájával nyert. Szerinte az emberek többségének nem tetszik, amit csinálnak, és ez a probléma, hogy miért nem válnak valamiben kivételessé. Ericsson szerint természetes, hogy az embereknek tetszik, amit jól csinálnak, és akkor sokkal könnyebb abban javítani.

Ezért, ha a gyerekek is elég éretten kezdenek nem csak tudományos szempontból, hanem személyesen is, lelkesedésük a munka iránt, és végül az eredmények sokkal jobbak lesznek. Ebből a lelkesedésből és a fiatalabb társaik iránti vezetésből aztán egész életen át tartó előnyöket élvezhetik.

Az idő haszna meghatározhatja a barátságokat és az önbizalmat is

Az idő előnye döntő lehet nemcsak az egyetemeken és a sportban, hanem a társakkal való kapcsolatok kialakításában is. Az utóbbi időben egyre gyakrabban találkoztam "nyári gyerekek" szüleivel (főleg fiúkkal), akik sajnálják, hogy nem adtak haladékot gyermeküknek. Noha a gyermekek pszichológiai tesztjei kimutatták, hogy készen állnak az iskolára, és nincsenek tanulmányi problémáik az iskolában, néhány év iskoláztatás után is jelentkeztek problémák az osztálytermi kapcsolatokban. Több hónapos és majdnem egy év közötti különbség gyermekeik és osztálytársaik között azt mutatta, hogy a gyerekek nincsenek túl közel egymáshoz. Ma fiatalabb gyerekeknek nehezebb barátokat találni és megszerezni szilárd státuszukat a csapatban. Ebben a korban nagyon fontos a gyermekcsoportba való felvétel, hogy a gyermek pozitív képet alakítson ki önmagáról és jó kapcsolatot ápoljon az iskolával. Még egy ilyen "apróság" is akadályt jelenthet, hogy a gyermek ne gyengítse önbizalmát, ha környezete naponta elutasítja.

Másrészt vannak olyan szülők is, akik önként nem vették figyelembe a pszichológus halasztási javaslatait. Alaptalannak tűntek. Amikor gyermekük tudott számolni, rajzolni és minden egyéb szükséges dolgot, iskolába állította a gyereket. A figyelem és az oktatás problémáit figyelmen kívül hagyták. Néhány hónap múlva megtudták, hogy a gyermek korántsem állt készen a napi feladatokra, és az iskola szenvedett érte. A visszaút azonban a legambiciózusabb szülők számára nem elfogadható, ezért az iskolával kapcsolatos problémák az első év óta a láthatáron vannak.

Ahogy Európa a gyermekek érkezésével látja?

Az európai országokon belül az Országos Oktatáskutatási Alapítvány felmérése szerint azon országok többségéhez tartozunk, ahol a gyerekek 6 éves korukban kezdik meg az iskolát. Csak néhány országban van még alacsonyabb a belépés kora. Nyolc ország az iskolai életkorot 7 évesen állapítja meg. Ide tartozik például Finnország vagy Svédország.

A gyermekfejlesztési szakértők még mindig rámutatnak, hogy 4 vagy 5 éves korban iskolakezdés abszolút nem megfelelő. A játék nagyon fontos elem a gyermekek életében fejlődésük szempontjából. Dr. David Whitebrand, a Cambridge-i Egyetem munkája szintén hangsúlyozza az óvodáskorú gyermekek játékának szükségességét.

A játék nem csak szórakozás, hanem valami több is. Whitebrad szerint a játék szorosan kapcsolódik a kognitív képességek fejlesztéséhez, de érzelmi egészségükhöz is. A gyerekek nemcsak élvezik a játékot, hanem tanulnak is belőle.

Az iskolába lépés kora az európai országokban

Ország Kor
Észak-Írország 4
Ciprus 5.
Anglia 5.
Málta 5.
Skócia 5.
Wales 5.
Ausztria 6.
Belgium 6.
Horvátország 6.
Csehország 6.
Dánia 6.
Franciaország 6.
Németország 6.
Görögország 6.
Magyarország 6.
Izland 6.
Írország 6.
Olaszország 6.
Lichtenstein 6.
Luxemburg 6.
Hollandia 6.
Norvégia 6.
Portugália 6.
Románia 6.
Szlovákia 6.
Szlovénia 6.
Spanyolország 6.
Svájc 6.
pulyka 6.
Bulgária 7
Észtország 7
Finnország 7
Litvánia 7
Lettország 7
Lengyelország 7
Szerbia 7
Svédország 7
Forrás: Nemzeti Oktatáskutatási Alapítvány

Szlovákiában az iskolákba való beiratkozás elmozdult

Míg eddig a regisztráció Szlovákiában történt a január 15-től február 15-ig tartó időszakban, addig az új regisztráció után Április 1-30. Ebben a korban a minisztérium szerint minden hónap szintén nagy előrelépés a gyermekek számára. Emiatt a beiratkozási határidőt igyekeztek a lehető legkésőbb elhalasztani, hogy a gyerekeket a lehető legjobban tesztelhessék, és az iskolakezdés dátumához képest a lehető leghamarabb eljöttek a beiratkozásra. Évente szüleink kérik a tankötelezettség elhalasztását a gyermekek körülbelül 8 százaléka számára, ami körülbelül 5000 gyereket jelent.